BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintű együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Advertisements

ÚMFT – a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó hazai és EU-s források elérése mikro-, kis-, és középvállalkozások részére.
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Az állam szerepe az öko- marketingben Tátrai Miklós helyettes államtitkár március 17.
Pannon Helyi Termék Klaszter. A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy.
e-NIVÓ zárókonferencia Jászfényszaru szeptember 23.
A Helyi LEADER Akciócsoportok szerepe a vidék turizmusában
Zalai Borút Egyesület. Borutak Magyarországon •Villány-Siklós borút Egyesület (1994) •Balatoni Borutak szövetsége (2003) •Magyar Borutak szövetsége (2003)
Szektorok közötti együttműködés tapasztalatai a kerékpáros érdekképviseletben Csikai Mária Nyíregyháza, május 27. A program.
Tájékoztató a települési túraútvonalak létrehozásával kapcsolatos tapasztalatokról Márta Attila.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai pályázatok gazdaságélénkítő hatása az Észak-Magyarországi régióban.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felülvizsgálata 2011.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése akcióterv Szántó Szilvia Környezetfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Zalai Borút Egyesület. Borutak Magyarországon Villány-Siklós borút Egyesület (1994) Balatoni Borutak szövetsége (2003) Magyar Borutak szövetsége (2003)
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A Dél-dunántúli régió helyzete, fejlesztési lehetőségei és az RFT szerepe a DDOP végrehajtásban Dr. Wekler Ferenc elnök szeptember 14.
Nyugat-dunántúli Régió
Falusi szálláshelyek Napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy rendszere
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
GKRTE Közgyűlés, április 20.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A TIPP Tudástranszfer Innovatív Projektekhez, Partnerséghez képzési program bemutatása Tütő Eszter DDRFÜ Kht március 23.
Agrártámogatások Készítette: Gulácsi Edit V.évfolyam Szeged, április 13.
A „KONTAKTUS” Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ feladatai, működése Matókné Misóczki Mária Projektigazgató.
Integrált közösségi szolgáltató terek
„A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület bemutatása
A es NYDOP akcióterv előkészítése. Várható ütemezés  Végleges módszertan: március  Főbb változások, újítási szándékok jelzése, egyeztetése:
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
Balatoni Regionális Turizmus Szövetség 201l. 1o.21. Balatonföldvár Hoffmann Henrik Elnök Regionális TDM Szövetség -lehetőség, -kihívás, -siker? Regionális.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
A Megváltozott Munkaképességűek Tematikus Innovációs Hálózatának bemutatása Equal zárókonferencia Szombathely június 5.
A Balaton Régió környezeti állapotának értékelése
. Negyedik Partner Közép-Dunántúli Foglalkoztatási Hálózat 4P KDFH Alapítva: Gere János
Nemzetközi együttműködések „A BAKONYÉRT” Egyesületnél.
Csengersimáért Közhasznú Egyesület Asociaţia fără scop Csengersimáért Comuna Dorolt Pusztadaróc Önkormányzat „Két keréken Szatmárban“ „On two wheels in.
Kormányszóvivői tájékoztató A fogyasztók biztonságáért Középtávú fogyasztóvédelmi politika Csizmár Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Balaton régió turizmusában
Mátrai Balázs vidékfejlesztési szakértő Magyarországi LEADER Központ
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Duna menti Városok Együttműködési Fóruma Duna térségi programalkotó tanácskozás A Duna Menti Városok együttműködésének aktuális feladatai, javasolt cselekvési.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
1 Kézfogás a Magyar Vidék fejlődéséért : Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Az NCA Civil Önszerveződés Területi és Szakmai Együttműködés Kollégiumának támogatáspolitikája és hozzájárulása a civil szektor fenntartható fejlődéséhez.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Leader program és helyi termék a turisztikában. Helyi termék 76/2011 VM rendelet alapján: – LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén megtermelt,
MAGYAR-ROMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A FALUSI TURIZMUSBAN Prof.Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár
Desztináció-marketing
A határtérség.
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
Előadás másolata:

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintű együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, november 14.

Előzmények A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében ~ 172 millió forint központi támogatás - ROP komponens Téma: humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése, helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Finanszírozás: az EU és a Magyar Kormány társfinanszírozásával Cél: valódi, együttműködésre képes kistérségi és regionális szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása a régióban

A projektterv elemei I. 1. Menedzsment projektelem 2. Kommunikációs kultúra fejlesztése a térségi szereplők közötti együttműködést, partnerséget segítő kommunikációs tréningek által (4 feladat) 3. Együttműködések fejlesztése turizmus és a környezetvédelem szakterületén (8 feladat)

A projektterv elemei II. 2. Kommunikációs kultúra fejlesztése: Feladatok: 2.1. Arculattervezés és az arculat kommunikációja 2.2. Prezentációs technika és kiadványszerkesztés 2.3. Marketing-kommunikáció 2.4. Turisztikai fogadóképesség javítása

A projektterv elemei III. 3. Együttműködések fejlesztése: Feladatok: 3.1. Együttműködésen alapuló horgászturisztikai attrakció 3.2. Vízminőségvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos együttműködést megalapozó tréning 3.3. A térségi környezetvédelemi infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos együttműködést megalapozó tréning 3.4. Partnerségen alapuló fenntartható környezetfejlesztés 3.5. Integrált együttműködést elősegítő work-shop 3.6. Turisztikai együttműködések kialakítása 3.7. Szakértői együttműködések kialakítása 3.8. Ágazati műhelyfoglalkozás

Balatoni Gazdasági Fórum létrehozása Nyitókonferencia április 27. Témakörök: Szakképzés a BKÜ területén Foglalkoztatás a BKÜ területén Vidékfejlesztés a BKÜ területén Innovációs lehetőségek a BKÜ területén Balatoni termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztése Zárókonferencia november Szakértői együttműködések kialakítása

Balatoni termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztése I.műhelyfoglalkozás: szeptember 27. –Balatonalmádi Előadók: Pókos Katalin: A Virágos Balaton, mint minőségbiztosítási rendszer bemutatása, Sebestyén István: Élményközpontú turizmus, szubjektív alapú minőségbiztosítás?, Jelenka György: Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere, Németh Zsolt: Kék Hullám Zászló, mint önkéntes minőségbiztosítási rendszer bemutatása és továbbfejlesztésének lehetőségei, Dr. Roszík Péter: Biogazdálkodás: hozzájárulási a térség minőségi szolgáltatásaihoz és termékeihez, Kovács Judit: Népi iparművészeti alkotások minősítésének szempontrendszere

Virágos Balaton I óta kerül meghirdetésre 3 szervezet összefogásával: Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Balatoni Szövetség, Balaton Fejlesztési Tanács. Célja: a Balaton Régió környezetszépítésének fokozottabb ösztönzése.

Virágos Balaton II. Pályázati kategóriák: Közforgalmú- és vitorláskikötő, Közforgalmú strand, Kereskedelmi szálláshely (szálloda, panzió, kemping), Magánszálláshely

Virágos Balaton III. Zsűrizés: 5 fős bizottság, terepbejárás során előre megadott szempontrendszer szerint pontozással értékel Minőségi követelmények Kiegészítő szolgáltatások Általános benyomások

Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere I.

Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere II. Borút: összetett turisztikai termék Jellemzői: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik, Szervezett egységben, hálózatban működik, Piacra jutását közös marketing segíti, Szolgáltatásai (szolgáltatói) minősítettek.

Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere III. A minősítés célja: Egységes minőségű szolgáltatói hálózat kialakítása Alsó „limit” meghatározása Egységes promóció, a piacra jutás esélyeinek növelése A „minősített borút állomás” garancia, védjegy

Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere IV. Minősített szolgáltatások: Helyi borra alapozott turisztikai termékek (borkóstoló, pincelátogatás) Kínálat gazdagító turisztikai termékek (gasztronómia, szálláshely, múzeum) Minősítés: A Bizottság évente 2 alkalommal, adott szempontrendszer alapján, pontozással értékel

Borturisztikai szolgáltatások minősítési rendszere V. VINTOUR projekt (INTERREG) Új minősítési rendszer két összetevőből áll: Általános szempontok (minden szolgáltatóra egységesen vonatkozik) Specifikus (az egyes szolgáltató típusokra jellemző tényezők)

Kék Hullám Zászló I. Pályázat kiírói: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Balatoni Szövetség Magyar Marathon Klub Pályázati kategóriák: Közforgalmú- és vitorláskikötő Közforgalmú strand

Kék Hullám Zászló II. Minősítési és Értékelési rendszer: 1. Vízminőség (30 pont) 2. Hulladék – Szennyvíz (10 pont) 3. Egyéb környezetvédelem (20 pont) 4. Biztonsági feltételek (16 pont) 5. Esélyegyenlőségi szempontok (14 pont) 6. Tájékoztatás (10 pont)

Élményközpontú turizmus, szubjektív alapú minőségbiztosítás I. Alapgondolatok: 1.A minőségbiztosítás az élményígéret és a tapasztalat egybeesésének garanciája 2.Élményígéret mindenkihez szól, tehát objektív, a tapasztalat azonban szubjektív Feladat: 1.Szubjektív élményt kellene objektivizálni és mérni

Élményközpontú turizmus, szubjektív alapú minőségbiztosítás II. Minőség értékelése több ponton: Besorolás (objektív mérce) TDM (közösségi vélemény) Turista (egyéni szubjektivitás) A szolgáltató is értékeli saját teljesítményét Ki értékeljen? Külső, független személy / szervezet

Értékelést végző szervezet: Védjegykibocsátóként működhet Ösztönző – szankció rendszert képes működtetni Marketing eszközökkel piaci ráhatást ér el Turisztikai Kártya Élményközpontú turizmus, szubjektív alapú minőségbiztosítás III.

Köszönöm megtisztlő figyelmüket! Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Siófok, Batthyány u. 1. Tel./Fax: website: