A legfontosabb fogalmak: Illem, Etikett, Protokoll, Etika, Diplomácia Tanuljunk viselkedni!

A viselkedéskultúra tanulható? A viselkedés, a hozzáállás, a megjelenés, és a különböző protokoll szabályok tanulhatók. Mi több, nem csak hogy tanulhatók, de minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy minél többen képezzék magukat akár felnőtt fejjel, tudatosan is e területen.

A viselkedéskultúra tanulható? A viselkedéskultúrát, a tárgyalások-, a megjelenés-, és a gondolkodás eleganciáját hajlamosak vagyunk másodlagos kérdésként kezelni, figyelmen kívül hagyni mindennapjaikban. Sokan gondolják úgy, hogy a különböző szokások, kultúrkörök, az egy-egy nemzetre jellemző gondolkodásmód ismerete inkább diplomáciai feladat, és a hétköznapi ember számára „vannak fontosabb dolgok is”.

A viselkedéskultúra tanulható? Bizonyára többen is tapasztalták már, hogy kellemetlen helyzetbe sodorhatja az embert a járatlanság, az adott környezetben elfogadott, sőt sokszor elvárt szokások ismeretének hiánya. Különösen igaz ez a munkaerő piacon és az üzleti életben, mert mindkét területre jellemző, hogyha az ember nagyot hibázik, ritkán adódik második lehetősége.

A viselkedéskultúra tanulható? Természetesen a viselkedéskultúra igen összetett fogalom, ami messze nem merül ki a különböző protokoll szabályok ismeretében. Összetett, mégis tanulható és fejleszthető.

A viselkedéskultúra tanulható? Ma már mindenki mosolyogna a rendszerváltáskor felbukkant „lila zakós” menedzsereken és nagyon kevesen kötnének velük megállapodást. Egy túlzóra sikerült smink, egy alkalmatlan öltözék, vagy egy szerencsétlenül megfogalmazott mondat ronthatja esélyeinket, legyen szó akár tárgyalásról, vagy állásinterjúról.

A viselkedéskultúra tanulható? A szerencsésen kialakított megjelenés nemcsak vonzóbbá teheti egyéniségünket, hanem növeli magabiztosságunkat és egyszerűen jobban érezzük magunkat a bőrünkben.

Kitől tanulhatunk? A család, mint elsődleges „burok” alapvető fontosságú. A családnak több olyan „funkciója” van (pl: segítő, támogatófunkció, életfilozófia és az identitás forrása vagy referencia és kontroll funkció), amelyek együttesen befolyásolják a fiatalok viselkedéskultúráját. A család az a közeg, ahol a fiatal a legtöbb segítséget kaphatja a megfelelő magatartásformák elsajátításához, a szülei jó példája által.

Kitől tanulhatunk? Azok az intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola), amelyben a gyerekek felnőnek, tanulnak és szocializálódnak, szintén sokat tehetnének azért, hogy pótolják azt az oktatást, ami esetleg a családon belül elmaradt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy sajnos erre már nincs „kapacitása” az oktatási intézményeknek.

Kitől tanulhatunk? Korunk egyik legjellemzőbb sajátja, hogy a világban történő eseményekről szinte kizárólag a média révén értesülünk. A média mondja meg számunkra, hogy a világban mi történt és, hogy miről gondolkodjunk. Azonban nemcsak helyes viselkedési formákat, hanem hosszú távra szóló félelmeket, elutasításokat, ellenszenveket is eltanulhatunk a média szereplőitől.

Értékek változása Az udvariasság és a finom viselkedés, mint érték, amely egykor az arisztokrácia sajátja volt, korunkban látszólag kezd veszendőbe menni. Az értékváltozás oka azokban a társadalmi változásokban keresendő, amik az utóbbi évtizedekben egyre erősebben befolyásolják életünket. Ennek része a szabadabb, a tekintélyelvet, a szabályokat és a kényszereket elutasító gyermeknevelés is.

Értékek változása A rendszerváltás előtti kb. 40 év a társadalom számára egy olyan időszak volt, amikor a korábbi érvényes viselkedési szabályok egyszerre elavultak, nyárspolgári csökevénynek számítottak és a hagyományos illemkódexeket egyik napról a másikra fölöslegesnek nyilvánították. Nem véletlen, hogy az ilyen légkörben felnőtt nemzedékek képviselőinek okozza a legnagyobb gondot a kulturált érintkezés formáinak alkalmazása.

Értékek változása Egy szűkebb réteg esetében az értékváltozást a hirtelen bekövetkezett vagyonosodás is alátámasztotta. Pénzért minden megkapható – s ezzel a tudattal együtt jár egy olyan szabadságérzet, amely Magyarországon évtizedeken át ismeretlen volt. Egyszerre minden megengedett, minden lehetővé vált, tabuk dőltek meg. A korlátlan lehetőségek kihasználásához azonban nem társult a másik iránti tapintat és tolerancia.

Eu-csatlakozás Magyarország számára 2004. május 1-e egy új „társadalmi színtért” eredményezett. Hazánk az Európai Unió tagja lett. A globalizációs folyamatnak egy olyan, pozitív eseménye ez, mely hazánkat a modern, fejlett világhoz csatolta.

Miért tanuljunk? Az EU-csatlakozást követően a magyar állampolgárok számára is egyszerűbb lett más EU-tagországba utazni, ott tanulni, dolgozni, ismerkedni. A más kultúrába történő beilleszkedés megkönnyítéséhez elengedhetetlen az adott kultúrában elfogadott viselkedési normák, szokások ismerete.

Miért tanuljunk? A mobilitás lehetőséget ad az Európai Unión belüli mozgásra, de a lehetőséget azok tudják a legjobban kihasználni, azok profitálnak a legtöbbet a más kultúrákkal való találkozásból, akik az alapvető szokásokkal kapcsolatos ismereteket már megszerezték, és egyben alkalmazni is tudják.

Miért tanuljunk? Az egyetemi hallgatók számára nélkülözhetetlen saját és más népek kultúrájának, szokásainak, illemszabályainak ismerete, mert ez könnyebbé teszi számukra a ma már itthon is gyakran nem csak magyar állampolgárokat foglalkoztató munkahelyeken a beilleszkedést, az egyre fokozódó nemzetközi mobilitásban való részvételt, egy-egy külföldi tanulmányút vagy külföldi munkavállalás esetén az ismeretlen környezethez, a helyi szokásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást.

Tanuljunk viselkedni! Sok fiatal nem részesült megfelelő viselkedéskultúra oktatásban, hanem a világunk változó értékrendje tette szükségessé, hogy egyre többen odafigyeljenek az élet minden területére, fontosnak tartsák a helyes viselkedési normák elsajátítását. Nem kell „jó kislánynak vagy jó fiúnak” születni – noha az öröklött jó természet és intelligens családi közeg helyzeti előny jelent -, mert a viselkedéskultúra tanulható! Itt van az ideje, hogy pótoljuk az illem, az etikett és a protokoll területéhez tartozó hiányosságainkat! Tanuljunk viselkedéskultúrát!

Illem A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.”

Etikett A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.”

Protokoll A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: 1. „Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv.” 2. „Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját.”

Protokoll 3. a)„Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya.” b)„A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.”

Protokoll Találóan tömör M. Pradier-Foderé meghatározása, miszerint a protokoll „a nemzetközi udvariasság kódexe”. Saját használatunkra pedig így fogalmazhatjuk meg: „A hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak, szokásainak és formaságainak összessége.”

Protokoll A protokoll kifejezés új tartalmi megfogalmazást nyer a számítástechnikában: „Számítógépek kommunikációs szabályait leíró eljárás vagy eljárások gyűjteménye.” Egy széles körben elfogadott, szabványos, de esetleg különböző típusú gépek vagy különböző szoftverek együttműködését teszi lehetővé meghatározott feltételek esetén.

Etika A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: 1. „Erkölcstan”. 2. „Valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége.” Pl: orvosi etika Kormányzati szervek, kamarák, társadalmi szervezetek, vállalatok egymás után készítik saját etikai kódexüket.

Diplomácia A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: 1. „Az államok közötti politikai ügyek intézése, ill. ennek szabályai és módszerei összességükben. Az ezzel kapcsolatos intézmények és személyek összessége.” 2. „Bánásmódban, dolgok intézésében stb. hajlékonyság, tapintat, (ravaszsággal párosult) ügyesség.”