A társadalomtudomány alapjai Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann

1. A tudomány két pillére Tudomány= logo- empirikus jelenség A világ értelmezésének logikailag is összhangban kell állnia azzal, amit tapasztalunk. Logika=ésszerűség megfigyelés

A tudomány három összetevője Elmélet: logikai aspektusokkal foglalkozik Kutatásmódszertan: az adatgyűjtéssel foglalkozik Statisztika: szolgáltatja a végeredményt, hogy összevessük, ami logikusan várható volt azzal, amit ténylegesen megfigyeltünk

2. Társadalomtudományi elmélet Témája: milyen a társadalom és miért Nem témája: értékviták, hogyan, milyen legyen a társadalom Az elmélet „nem filozófia és nem is hit” (Babbie, p48.)

3. Társadalmi szabályszerűségek Elmélet célja: logikus és tartósan fennálló összefüggések megállapítása A társ-i törvényszerűségek leírása, magyarázata ( a kutatás és a szociológia adatgyűjtés célja a pontos megfigyelés és rögzítés) Mögöttes feltevés: A társadalom működésében van szabályszerűség: 1. formális társ-i előírások (kresz, korhatárok, törvények) 2. egyéb szabályszerűségek (eltérő fizetés nem, isk. végz. szerint)

Társ-i szabályszerűség elleni érvek Trivialitás vádja, semmitmondás magától értetődő összefüggések pl: mindenki számára természetes, hogy a szocialista érzelműek inkább szavaznak az MSZP-re, mint a Fideszre Kivétel kritikája azaz a szabályszerűség nem minden esetben szabályszerű. Pl.: vannak olyan segédmunkások, akik többet keresnek a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozóknál Beavatkozás A szabályszerűséget megváltoztathatnák azok, akikre vonatkozik

Társ-i szabályszerűség elleni érvek – a kritikák kritikája A trivialitás vádja Stouffer (am-i szociológus) II. vgh alatti kutatása – elégedettség a katonaságban egyéni szinten talált eredmény: az előléptetettek elégedettebbek, mint akit nem léptetnek elő Feltételezés: gyorsabb előléptetésű egységeknél nagyobb fokú az elégedettség katonai rendőrség (MP) lassú előléptetés (negyede előléptetett) légierő (Army Air Corps) gyors előrejutás (fele előléptetett) Várt eredmény: Kiindulás: az előléptetett katonák elégedettebbek, mint a nem előléptetettek, ezért: a légierőnél az előléptetettek nagyobb aránya miatt az elégedettek aránya is nagyobb lesz. Kapott eredmény: a katonai rendőrség tagjainak 31, a légierő tagjainak viszont mindössze 18%-a válaszolta, hogy nagyon elégedett az előmeneteli lehetőségekkel. MP: nagyobb az elégedettség! (Merton: vonatkoztatási csoport) a csoport mint egész magatartása néha eltér attól, amire a csoportot alkotó egyénekre vonatkozó ismereteink alapján számítunk! az egyértelműnek tűnő magyarázatok sokszor tévútra vezetnek!

Samuel A. Stouffer (1900-1960) Életrajzát és munkásságát lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_A._Stouffer A második világháború idején Stouffer vezetésével nagyszabású empirikus vizsgálat folyt az Egyesült Államok hadseregében. A kutatás – amelynek eredményei 1949-ben láttak napvilágot– a katonaélet szinte minden területét felölelte, így kiterjedt az elõmeneteli lehetõségekkel való elégedettséget meghatározó tényezõkre is. Az adatok kezdetben semmi meglepõt nem mutattak: azok a katonák, akik elõléptetésben részesültek, a várakozásnak megfelelõen átlagosan elégedettebbek voltak, mint azok a társaik, akiknek nem sikerült magasabb rendfokozatot szerezniük. Amikor azonban egyének helyett egész fegyvernemeket hasonlítottak össze egymással, pozitív helyett negatív összefüggést találtak: bár a légierõnél lényegesen gyakoribb volt az elõléptetés, mint a katonai rendõrségnél, az elégedettek aránya mégis ez utóbbi fegyvernemnél bizonyult nagyobbnak. Mivel magyarázható ez az elsõ pillantásra kétségkívül furcsa eredmény? Miért van az, hogy noha az elõléptetés mint egyéni tulajdonság növeli az elégedettséget, ugyanennek a tulajdonságnak a sűrű elõfordulása az elégedettség alacsony szintjével párosul? A választ a kutatók abban a hatásban találták meg, amit az elõléptetettek adott fegyvernemen belüli aránya az ott szolgáló katonák önértékelésére, ezen keresztül pedig elégedettségük mértékére gyakorolt. A légierõnél gyakori volt az elõléptetés, ezért itt a magasabb rendfokozat megszerzése nem járt különösebb kiváltságérzettel, s így nem is növelte jelentõsen az ebben az elismerésben részesülõk elégedettségét; azok viszont, akiknek nem sikerült feljebb jutniuk a ranglétrán, kisebbségben lévén, nagy számú elõléptetett társuktól körülvéve fokozottan érezték hátrányukat, ez pedig még jobban csökkentette elégedettségüket. A katonai rendõrségnél ezzel szemben – ahol sokkal rosszabbak voltak az elõmeneteli esélyek – az elõléptetés igen komoly jutalomnak számított, az ebbõl a jutalomból kimaradók ugyanakkor – a csoport többségét alkotván – könnyebben elfogadták helyzetüket. A rejtély kulcsa tehát az a negatív kontextuális hatás, amit az elõléptetettek aránya az önértékelésen keresztül az elégedettségre gyakorolt, s ami nem csupán kioltotta az elõléptetett katonák nagyobb mértékű elégedettségébõl eredõ pozitív összetételhatást, de – erõsebbnek bizonyulva annál – meg is fordította az összefüggés elõjelét. http://www.mtapti.hu/mszt/20021/moksony.htm

Társ-i szabályszerűség elleni érvek – a kritikák kritikája Kivétel kritikája A társadalmi összefüggések valószínűségi összefüggések, így nem kell a megfigyelt esetek 100 %-ában igaznak bizonyulnia Pl.1: Kovács Emese többet keres, mint Nagy Pista, de ez nem számít, ha általában a férfiak többet keresnek a nőknél – az összefüggés fennáll a kivétel dacára! Pl.2: Valószínűségi modell: az esetek x %-ában barna szemű utód születik + = =

Társ-i szabályszerűség elleni érvek – a kritikák kritikája Közbeavatkozás Az embereknek, akiket megfigyelünk, valóban lehetősége lehet eltorzítani szándékosan a megfigyelésünket, de nem valószínű, illetve nem mutat akkora gyakoriságot, hogy az a szabályszerűséget veszélyeztetné pl.: választásoknál egy jobboldali szimpatizáns szavazhatna a baloldal jelöltjére, de nem valószínű, hogy ezt akarná. pl.2: Egy vizsgált személy, bigott katolikus, abban az esetben, ha az abortusz engedélyezését népszavazás döntené el, nem fog csak azért az abortusz támogatása mellett szavazni, hogy bosszantsa a kutatókat…

4. Csoportok szintje Igyekszik megmagyarázni, mitől szabályosak az egyéni viselkedések összességében mutatkozó összefüggések, még ha a résztvevők változnak is A társadalomtudomány elsősorban társadalmi összefüggéseket vizsgál, nem egyénieket (sok egyén összesített cselekvései, helyzete, véleménye…) pl: születések száma évenként (egyéneknél: sokféle és egyedi ok – a születési ráta mégis kevéssé változékony /9-10 ezrelék/) Nem az embereket akarja megmagyarázni, hanem a rendszereket megérteni rendszer elemei: VÁLTOZÓK

5. A változók nyelve Mit tudnánk mondani a képen látható személyekről? (a szociológia szemével)

Csoportosítsuk ezeket a fogalmakat! 5. A változók nyelve A társadalomtudományi elméletekben és kutatásokban a változók és attribútumok nyelvére fordítanak le mindent Egyszerű szociológiai fogalmak: Társadalmi osztály idős róm. katolikus vallás könyvtáros Nő nem életkor férfi Felső-osztálybeli Foglal-kozás Csoportosítsuk ezeket a fogalmakat! fiatal Közép-osztály ápolónő református

Változók és attribútumok Attribútumok: a tárgyat/személyt jellemző tulajdonságok, jellegzetességek Teljes és kölcsönösen kizáró rendszert alkotnak nem Nő férfi idős életkor fiatal Változók:attribútumok logikailag összetartozó csoportjai Foglal-kozás könyvtáros ápolónő Felső-osztálybeli Közép-osztály Társadalmi osztály Mindkettő a leírás és magyarázat lényegi pontja a tudományban. vallás református róm. katolikus

Változók és attribútumok a szociológus kutatásaiban változókkal dolgozik, melybe besorolja az aktuálisan vizsgált csoportok tagjait. Mindez a leírás, az elemzés és magyarázat folyamatát segíti elő, és nagyobb lehetőséget ad az általános törvényszerűségek megragadására, mintha a vizsgált egyénekről, mindig egyedi, kategóriák nélküli jellemzést készítenénk. Ilyen leírásra szolgálnak a változók, pl: társadalmi nem, életkor, etnikai hovatartozás, foglalkozás. Ezeknek a változóknak attribútumaik vannak, melyek a jellegzetességet, jellemző tulajdonságokat jelölik. Pl.: Változó a nem, attribútum: férfi/nő; változó az életkor, attribútuma pedig lehet gyermek/ fiatalkorú/ középkorú/ idős. A változókat tehát az attribútumok logikailag összekapcsolódó csoportja adja.

Változók közötti kapcsolat Magyarázatkor a változók és attribútumok közötti kapcsolatot vizsgáljuk Pl.: előítéletesség és iskolázottság összefüggése két változó: Feltételezzük, h az előítéletesség az iskolázottságtól függ: függő változó Egyszerűsített attribútumok: iskolázottság előítéletesség Függő változó (okozat) Független változó (ok) iskolázott iskolázatlan előítéletes Nem előítéletes

Elmélet: a két változóról szól. Iskolázottság és előítéletesség: 20 ember megoszlása a változók szerint Látható összefüggés az iskolázottság és az előítéletesség között Elmélet: a két változóról szól. Elmélet: „a változók nyelvén íródik”: logikusan milyen összefüggések, együttjárások várhatók különböző változók attribútumai között Nem látható összefüggés

6. Paradigmák a kutatásban Paradigma: „olyan alapvető séma vagy modell, amely a szemléletünket valamely dologgal kapcsolatban szervezi és rendezi.” (Babbie, p78), értelmezési keret pl.: van elképzelésünk bizonyos kérdésekről– pl. a nők szerepe a különböző kultúrákban – egyfajta elő-elmélet Társadalomtudomány: egyes paradigmák egymás mellett élnek, nem tűnnek el, kiegészítik egymást – újfajta megértéshez vezet, kutatásokat inspirál

Thomas Kuhn (1922-1996) Kuhn szerint a paradigma egy adott időszakban az adott tudomány művelői között kialakult és intézményesült közmegegyezés arról, hogy mi az adott tudomány tárgya, feladata, hol húzódnak a tudományosan érvényes ill. érvénytelen kérdésfeltevések közötti határok, ill. mely feltételek mellett lehet valamely álláspontot egyáltalán tudományon belülinek elfogadni. Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlődés egy bizonyos pontján válságba juthat. Nem egyszerűen az anomáliák száma okozza ezt, hiszen a tudományos gyakorlatnak természetes része az anomália: tények, amelyeket – még – nem tudunk megmagyarázni. Válság akkor jön létre, amikor ez a paradigmába vetett bizalom meginog – például azért, mert olyan "tényt" kell megmagyarázni, ami a korábbi paradigmában esetleg nem is számított ténynek. Hogy új paradigma van a láthatáron, többnyire egy-egy szokatlanul, de koherensen gondolkodó nagy egyéniség fellépésével jár, aki maga rendszerint tisztában van azzal, hogy az általa felismert valamely részösszefüggés csak a tudományterület teljes újrarendezésével kerülhet a helyére. Ilyenkor a tudósok körében heves harcok támadnak, lázas keresés indul meg: ilyen időkben kerülnek elő a tudományterület alapjaira vonatkozó – egyébként mindig is jelen lévő – filozófiai problémák. Válság idején azonban a tudósok számára is fontossá válnak e kérdések. Paradigmaváltás akkor következik be, amikor a tudósok többsége elfogadja az új paradigmát a további tudományos tevékenység alapjaként. A paradigmaváltás Kuhn szerint az érett tudományok – és itt elsősorban a természettudományokra gondolt – szokásos fejlődési mintája. Nem következik ebből, hogy minden tudományban vannak ehhez hasonló forradalmak. Ő maga is nyitott kérdésnek tartotta, hogy miként érvényesül mindez a társadalomtudományok területén. lásd A tudományos forradalmak szerkezete (1962) c. könyvét

A szociológiai kutatások három fő paradigmája Interakcionalista paradigma A társadalom történéseit az egyének közötti interakciók oldaláról szemléli (Simmel, Mead, Cooley) Strukturális-funkcionalista (társadalmi rendszerek) paradigma a társadalom részekből áll, rendszerek és alrendszerek (Parsons) struktúrájából épül fel – ezekre összpontosít (miből épül fel, mi a kapcsolatuk, feladatuk?) Konfliktus paradigma egyének és csoportok harca adja a társadalom működését (Marx, Dahrendorf) Más-más kiindulási alapot, fogalmakat, axiómákat adnak, de nem egymást kizáróak! Pl.: fiatalkori bűnözés vizsgálata - kiindulás: 1. Kortárscsoporton belüli viselkedés, tekintély kivívása, toborzás, beavatás, szülői szerepmodellek – interakciók vizsgálata! 2. Gazdasági helyzet, foglalkoztatás és bűnözés összefüggése, társadalmi ellenőrzés kudarca, kulturális rendszer működése… 3. Bűnözés, mint a státuszversengés eszköze, lázadás

További paradigmák a szociológiai kutatásokban

Az elméleti alapok átgondolá-sának fontossága