A kínai orvoslás alapelméletei Előadó: Dr. Oravecz Márk

Yin-yang elmélet A yin-yang elmélet az ősi kínaiak világszemléletének egyik alapvetése. Minden tudományágukat meghatározta, így az orvostudományt is. Fontos hangsúlyozni hogy – a manapság népszerű félreértésekkel ellentétben – a yin-yang elmélet nem metafizikai tézis és nem is elvont filozófia hanem egy olyan alapvető és közvetlen megfigyelés a természeti jelenségekkel kapcsolatban, mint mondjuk az hogy amit földobunk az le is esik. A yin-yang elmélet szerint a természet végtelen számú jelenséget produkál, de mindet visszavezethetjük két alapvető, egymással szerves egységet alkotó jellegre. E két jelleg bizonyos szabályszerűségek szerint váltakozik. Ha ezeket a szabályszerűségeket felismerjük, akkor képesek vagyunk megérteni a természeti jelenségeket. Világunkat olyan ellentétpárok határozzák meg mint: nappal és éjszaka, hideg és meleg, fény és sötétség, nyár és tél, fent és lent, mozgás és nyugalom, nedvesség és szárazság. A párok további párokra bonthatók végtelenül: például nappal és éjszaka párjából a nappalt bonthatjuk délelőttre és délutánra, a délelőttöt kora délelőttre és késő délelőttre stb.

YIN YANG Fehér Fekete Éjszaka Nappal Hideg Meleg Lent Fent A nappal, a meleg, a fény, a fent, a mozgás, a szárazság yang jellegűek és az éjszaka, a hideg, a lent, a nyugalom, a nedvesség yin jellegűek. YIN YANG Fehér Fekete Éjszaka Nappal Hideg Meleg Lent Fent Nyugalom Mozgás Nedvesség Szárazság

Yin és yang általános szabályszerűségei a következők. 1.Yin és yang ellensúlyozza egymást. A természeti jelenségekben a yin és a yang ellentétes hatásaikkal egyensúlyi állapotot érnek el. Ezt jól példázza az évszakok váltakozása. A meleg nyár kiegyensúlyozza a hideg telet. A két véglet folyamatosan növekszik és csökken, egymásba alakul és így egyensúlyt tart fenn.

2. Yin és yang egymásban gyökeredzik 2. Yin és yang egymásban gyökeredzik. A két jelleg nem létezhet egymás nélkül. Nem lehet hideg anélkül hogy ne lenne meleg, nem lehet mozgás anélkül hogy ne lenne nyugalom, és fordítva. Yinről és yangról csakis párban, azaz szerves egységben beszélhetünk.

3. Yin és yang egymással összhangban fogyatkozik és növekszik 3. Yin és yang egymással összhangban fogyatkozik és növekszik. Yin és yang kiegyensúlyozottsága fogyás és növekedés ciklusain keresztül valósul meg. Ősszel ahogy hűl az idő úgy csökken a yang jelleg és úgy növekszik a yin jelleg, majd tavasszal ugyanez fordítva történik.

4. Yin és yang egymásba alakul 4. Yin és yang egymásba alakul. Az egyik jelleg véglete a másik jellegbe való átfordulását eredményezi, így marad fönn az egyensúly. Télen, amikor legrövidebbek a nappalok elkezdenek újra hosszabbodni, nyáron, amikor leghosszabbak, elkezdenek rövidülni.

A yin-yang elmélet alkalmazása Anatómiában: a test alsó része yin, felső része yang, a hát yang, a has és mellkas yin, a belső szervek yin jellegűek, a végtagok yang jellegűek, a testüregben felül lévő szervek (pl.: szív) yang szervek, míg az alul lévők (pl.: vese) yin szervek. Azok a szervek melyek folyamatosan befogadnak és továbbítanak, tehát mozognak (pl.: belek) yang szervek, míg azok melyek inkább tároló, irányító jellegűek (pl.: a máj) yin szervek. Minden szerv saját maga is tartalmaz yin és yang jellegeket.

Élettanban: a szervezet működését megvalósító élettani funkciók yang jellegűek, míg az anyagi alap ami azokat biztosítja yin jellegű. Pl.: a táplálék amit ettünk yin jellegű, és a tanulás, a funkció amit megvalósítunk vele yang jellegű. A kettő szervesen összefügg: ha nincs anyag akkor nincs mi táplálja a funkciót (pl.: mindenki fáradt és elalszik), de ha nincs funkció akkor nem jön létre anyag (pl.: nem hasznosul a táplálék amit magunkhoz veszünk).

Kórtanban: A betegségek a yin és yang közti egyensúly zavarai Kórtanban: A betegségek a yin és yang közti egyensúly zavarai. A yang túlműködés túlműködő élettani funkciókat jelent, míg a yin többlet renyhe funkciókat. (Ld. pl.: a pajzsmirigy alul- és túlműködését a modern orvoslásban.) Az egyik jelleg alulműködése maga után vonja a másik viszonylagos túlműködését. Pl.: az öregedés egyik jellegzetes élettani folyamata az ún. yin esszenciák csökkenése ami viszonylagos yang többletet eredményez és mivel a yang jellegéből adódóan fölfelé mozog gyakori a feszítő fejtetői fejfájás, szédülés – a magas vérnyomás betegség gyakori tünetei.

Vizsgálatokban és kezelésben: minden diagnosztikai eljárás egyik alapvető célja hogy felmérjük a szervezet yin-yang egyensúlyának állapotát és a kezelések célja pedig az, hogy visszaállítsuk ha megbomlott. Ha a vizsgálat során pl. kipirult arcot, hangos beszédet, ingerlékenységet, gyors, erős pulzust, azaz yang jellegeket találunk, akkor a kezelés során a túlműködő yang megfékezésére törekszünk olyan akupontok kiválasztásával melyek yang-fékező hatásúak vagy olyan gyógyszerek adásával, melyek hideg jellegűek és ezért ki tudják egyensúlyozni a túlműködő yangot.

Az öt elem elmélete A yin-yang elmélethez hasonlóan természeti szabályszerűségeket ír le. A régi kínai tudósok az akkori emberek életben előforduló legalapvetőbb anyagok jellegzetességei szerint osztályozták a természeti jelenségeket. Főzéshez tüzet és vizet használtak, építéshez fémet és fát, a földművelésnek pedig a föld adta az alapját. Ennek az öt anyagnak a jellegei és a köztük lévő kapcsolatok képezik az öt elem elmélet gerincét.

A fa: fölfelé növekszik, kifelé terebélyesedik, a szabadba nyúlik A fa: fölfelé növekszik, kifelé terebélyesedik, a szabadba nyúlik. Minden ilyen jellegű jelenséget „fa típusúnak” nevezünk.

A tűz: meleg, melegít, fölfelé lángol A tűz: meleg, melegít, fölfelé lángol. Az ilyen jelenségek „tűz típusúak”.

A föld: magokat fogad magába, táplálja a növényeket amiket az emberek betakarítanak. Azokat a jelenségeket melyek a tápláláshoz és a betakarításhoz hasonlítanak „föld típusúnak” nevezünk. A föld központi szerepet tölt be, magában hordozza a másik négy elemet.

A fém: tiszta, lefelé nehezedő és összehúzódó A fém: tiszta, lefelé nehezedő és összehúzódó. Az ilyen jelenségek „fém típusúak”.

A víz: nedvesítő, lefelé folyó és hideg A víz: nedvesítő, lefelé folyó és hideg. Az ilyen jelenségek „víz típusúak.”

Az öt elem a következő szabályszerűségek szerint tart fönn a yin-yang párokhoz hasonló mozgó egyensúlyt. A táplálás ciklusa: a fa táplálja a tüzet, a tűz táplálja a földet, a föld táplálja a fémet, a fém táplálja a vizet, a víz táplálja a fát. A fékezés ciklusa: a fa fékezi a földet, a föld fékezi a vizet, a víz fékezi a tüzet, a tűz fékezi a fémet, fém fékezi a fát.

A táplálás és a fékezés kapcsolatai a természeti jelenségek normális működéséhez szükséges egyensúlyi állapot velejárói. Amennyiben ez az egyensúly megbomlik a következő rendellenes kapcsolatok jöhetnek létre. 1. Elnyomás: egy elem túlműködik és a fékezés ciklusában túlzottan fékez. Vagy egy elem alulműködik és az őt fékező elem túlzottan fékezi. Pl.: a fa túlműködik és túlzottan fékezi („elnyomja”) a földet. Vagy a föld működik alul, és a fa túlzottan fékezi („elnyomja”). 2. Megszégyenítés: egy elem túlműködik és azt az elemet fékezi vissza amelyiknek őt kellene fékeznie. Vagy egy elem alulműködik és az az elem amelyiket fékeznie kellene, visszafékezi. Pl.: a fa túlműködik és visszafékezi („megszégyeníti”) a fémet. Vagy a fém alulműködik és a fa visszafékezi („megszégyeníti”).  

Az öt elem elmélet alkalmazása A régi kínaiak az öt elem elmélet segítségével modellezték a természeti jelenségeket. Az égtájak közül keletnek a fa felelt meg, mert a nap keleten kel, onnan kezd növekedni, nyugatnak a fém, mert a nap ott nyugszik, ott ereszkedik le, délnek a tűz, mert délen forróság van, északnak a víz, mert északon hideg van. A föld, mint minden elem tartója, a középnek felelt meg. A belső szervek közül a máj fa jellegű, a szív tűz jellegű, a lép föld jellegű, a tüdő fém jellegű, a vese víz jellegű. A táplálás és fékezés ciklusaival értelmezni lehet a belső szervek közötti élettani kapcsolatokat. Pl.: a máj vért raktároz és ezzel segít a vért mozgató szívnek (a fa táplálja a tüzet). Az elnyomás és megszégyenítés rendellenes kapcsolataival pedig a kórtani kapcsolatokat értelmezzük. Pl.: a máj, melynek a kínai orvoslásban érzelmeket szabályozó szerepe is van, valamilyen érzelmi zavar miatt túlműködik és elnyomja a lépet, melynek emésztést irányító szerepe van – és így az érzelmi zavar emésztési panaszokat okoz (a fa elnyomja a földet).

A szervi megnyilvánulások elmélete A szervi megnyilvánulások elmélete a belső szervi funkciók kifelé való megnyilvánulásaival foglalkozik. A kínai orvoslásban egyes szervek más funkciókkal is bírnak, mint a modern tudomány szerint. Hogy lehetséges ez? Hogyan jött létre ez az ismeretrendszer? Először is anatómiai ismeretek alapján: a szervek anatómiai leírását már az ókori szövegekben is megtaláljuk. Ezek kezdeti támpontot jelentettek az egyes szervek alapvető funkcióira vonatkozóan, pl.: a tüdő a légzésért, a vese a kiválasztásért felelős stb. Ehhez kóros jelenségek megfigyelései kapcsolódtak: pl. felső légúti fertőzésnél orrfolyás és fázósság figyelhető meg: tehát a tüdő kapcsolódik az orrhoz és a bőrhöz. Ezt kezelési tapasztalatok is kiegészítették: ha csonttörésben vese funkciót javító gyógyszereket alkalmazunk, akkor a csont gyorsabban összeforr: tehát a vese kapcsolódik a csontokhoz. Láthatjuk hogy a szervi megnyilvánulások elméletében a „szervek” nem pusztán fizikailag körülhatárolt anatómiai fogalmak, hanem élettani és kórtani működési egységek.

A belső szerveket yin és yang jellegűekre osztjuk. A yin jellegű szervek előállítják és tárolják azokat a yin jellegű anyagokat, ún. esszenciákat (ezekről később bővebben lesz szó) amelyek a szervezet működésének anyagi alapját képzik, ezért táraknak, tároló szerveknek, vagy kínai szóval zang szerveknek nevezzük. A yang jellegű szervek befogadják, feldolgozzák és továbbítják az ételt és italt amit magunkhoz veszünk. Az ún. „tiszta” (hasznos) részt a tároló zang szerveknek továbbítják, az ún. „zavarost” pedig kiürítik a szervezetből, ezért váltóházaknak, váltó szerveknek vagy kínai szóval fu szerveknek nevezzük.

Öt zang szerv van: szív, tüdő, lép, máj és vese. Hat fu szerv van: gyomor, vékonybél, vastagbél, epehólyag, húgyhólyag és az ún. hármas melegítő. Az öt zang szerv alkotja a szervezet funkcionális központját: a fu szervek mind a zang szervek hozzárendelt részei, minden szövettípus, minden érzékszerv az öt zang szerv valamelyikének van alárendelve.

A szív A szív irányítja a vérereket. A szív mozgatja az egész szervezet ereiben a vért az egész szervezet táplálva. A szív tárolja a szellemet, azaz irányítja a tudatot. A szellem szónak (kínaiul „shen”) van egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. Tágabb értelemben az egész szervezet életfunkcióinak kifelé való megnyilvánulását jelenti. Szűk értelmezése az emberi tudatot, a pszichés, kognitív funkciókat jelöli. A zang szervek közül a szív a legfontosabb, az „uralkodó” szerv, ezért a szervezet ezen felsőbbrendű funkcióit hozzá soroljuk. Érzelme az öröm. Minden zang szervhez tartozik egy érzelmi állapot amely szoros kapcsolatban áll az adott szerv működésével. Az öröm hatására a szív tudatot irányító funkciója jól működik, az egész szervezet kiegyensúlyozott állapotba kerül. Azonban a túlzott öröm hatására a szív „nem tárolja a szellemet” és a szellemi funkciók összezavarodnak. Testnedve a verejték. Minden zang szervhez tartozik egy külsőleg megnyilvánuló testnedv, mely szorosan kapcsolódik az adott szervhez. A verejték a vérből alakul át, és a szív felelős a vér mozgatásáért, ezért a verejték a szívhez tartozik. Szövetei az erek, fényét az arc tükrözi. A szív irányítja a vérereket. Az hogy egy szerv fényét valami tükrözi, azt jelenti hogy a működését, állapotát tükrözi. Az arc erekben gazdag, ezért jól tükrözi a szív működési állapotát (gyakran látunk szívbetegeken sötét arcszínt). Nyílása a nyelv. minden szervnek van egy érzékszervekhez kapcsolódó „nyílása”, mely tükrözi az adott szerv állapotát. A nyelv ízlelésben és beszédben betöltött szerepe a szív vérereket és szellemet uraló funkcióinak függvénye.

A tüdő A tüdő irányítja a légzést és a qi szétterjesztését. A qi fogalmával később külön foglalkozunk. Szó szerint levegőt, párát jelent. A kínai orvoslásban az emberi élet és életműködés legalapvetőbb alkotóelemét takarja. Ha úgy tetszik, a qi-t egyenlőre tekinthetjük az „élettani funkció” szinonimájának. Ahogy a szív irányítja a szervezet működésének anyagi alapját a vért, úgy a tüdő irányítja a funkcionális alapját a qi-t. A tüdő nemcsak a qi egyik fő forrásának a levegőnek a beviteléért felelős, hanem a qi-nek az egész szervezetben való szétterjesztésében is meghatározó szerepet játszik. A tüdő szabályozza a vizek útját. A vizek útja a nedvek keringését és kiválasztását jelenti. Noha a vizek kiválasztása elsősorban a vese feladata, de a tüdő szerepe is meghatározó, mivel a tüdő terjeszti szét a qi-t, ami az egész test funkcióit, így a nedvkeringést is elősegíti. Érzelme a bánat. A túlzott bánat zavarja a szervezet élettani funkcióit és felemészti a qi-t. Mivel a qi a tüdőhöz tartozik a bánat a tüdőre van a legnagyobb hatással. Nyílása az orr. Az orr a tüdő kapuja, a torkon keresztül közvetlenül kapcsolódik a tüdőhöz. Szagló, légző és védelmi funkciói mind a tüdő működésének függvényei. Testnedve az orrváladék. Szövete a bőr, fényét a szőrzet tükrözi. A bőr a test külső védőrétege, ha a tüdő qi erős akkor a szervezet ellenálló a betegségekkel szemben, a bőr és a testszőrzet rugalmas, fényes és erős.

A lép A lép irányítja a szállítást és az átalakítást. A lép felelős a gyomorban és vékonybélben feldolgozott étel és ital esszenciává alakításáért és annak az egész szervezetbe való szállításáért. Maga az emésztés a gyomorban és a belekben történik de a lép felelős a feldolgozásért és a hasznosításért. Továbbá a lép szállító funkciója részt vesz a szervezet nedveinek átalakításában és szállításában – a tüdővel és a vesével együttműködve. A lép irányítja tiszta qi felemelkedését. A lép szállító-átalakító funkciója elsősorban a már kinyert tiszta esszenciák felfelé szállításában nyilvánul meg: felfelé szállítja a szívhez, ahol vérré válik és a tüdőhöz ahol a levegőből származó qi-vel egyesül és szétterjed az egész testben. A lép tartja meg a vért. Noha a szív mozgatja az erekben a vért, de a lépnek szabályozó, megtartó hatása van. Ha a lép alulműködik, nem tudja megtartani a vért és a vér kilép az erekből, ami vérzéshez vezet. Érzelme a gondolkodás. A túlzott gondolkodás, töprengés, rágódás megzavarja a lép szállító-átalakító funkcióit, ami emésztési zavarokhoz vezethet. Testnedve a nyál. Szövetei az izmok, irányítja a végtagokat. A lép által szállított esszencia táplálja az izmokat. A jól tápláltság és a jó emésztés erős izmokat eredményez, az izmok mozgatják a végtagokat, így azok is a léphez tartoznak. Nyílása a száj, fénye az ajkakon tükröződik. Az ajkak kellő fényessége és nedvessége a lép jól működő szállító-átalakító funkcióit mutatja.

A máj A máj irányítja a szabad áramlást. Ellenőrző funkciója van: szabályozza a qi áramlását, zavartalan áramlásáért felelős. Szabályozza a tüdő által szétterjesztett qi és a lép által szétterjesztett esszencia áramlását. Szabályozza a szív által irányított érzelmi funkciókat. A máj tárolja a vért. Raktárként tárolja a vért és szabályozza a szervezetben a szív által áramoltatott mennyiségét. Érzelme a harag. A túlzott harag megzavarja a máj szabályozó, szabad áramlást biztosító funkcióit. Nyílása a szem. A máj által raktározott vér táplálja a szemet és a máj szabályozza a látást. Testnedve a könny. Szövetei az inak, fénye a körmökön tükröződik. Az inak kapcsolják össze az izmokat az izületekkel. Az inak működéséhez, és így a végtagok mozgatásához szükség van a máj által tárolt vérre és a máj szabályozó funkcióira. A körmöket az inak meghosszabbításának tekintjük. Erősségük és fényességük az elegendő máj-vér mutatói.

A vese A vese tárolja az esszenciát, irányítja a növekedést, a fejlődést és a szaporodást. Az esszencia a szervezet anyagi működésének eredendő alapja. Velünk született része a szüleinktől származik és megszületésünk után az ételből és a levegőből szerzett esszenciával tápláljuk. (Erről még lesz szó később.) A vesében tárolt esszencia felelős a növekedésért, a fejlődésért és a szaporodásért. A fejlődés a növekvés, a nemi funkciók és az öregedés mind a vese által tárolt esszenciától függenek. A vese irányítja a vizeket. Szervezetünkben a folyadékok szállítása, szétterjedése, kiválasztása elsősorban a vese átalakító funkciójától függ. Érzelme a félelem. A félelemtől a szervezet qi-je lecsapódik a szervezet alsó részébe amit a vese irányít és megzavarja működésében. Egy példa erre a gyerekek gyakori ágybavizelése melyet szorongás is okozhat. Testnedve a nyál sűrű része. A nyál sűrűbb összetevői a vesétől származnak. A nyál elsősorban a léphez tartozik, de a vizeket irányító veséhez is kapcsolódik. Szövetei a csontok, irányítja csontokat és a velőt, fénye a hajon tükröződik. Ezeket mind a vese esszencia táplálja. A vese esszencia táplálja a csontokat és a csontvelőt, elősegíti fejlődésüket, növekedésüket. A vese esszencia nemcsak a csontvelőt, hanem a gerinc- és agyvelőt is táplálja, tehát a szellemi funkciókban is szerepe van. A csontokhoz tartozó fogak és a haj mind a vese esszencia erősségét mutatják. Nyílásai a fül, a külső nemi szervek és a végbélnyílás. A hallás a vese esszenciától függ. A nemi szervek a szaporodást irányító veséhez tartoznak. A vese nemcsak az esszenciát tárolja, de az egész szervezet tároló-kibocsátó funkcióit kapu-szerűen szabályozza, így a vizelet és a széklet kibocsátásában másodlagos, szabályozó szerepe van.

A fu szervek A gyomor: Befogadja az ételt és az italt, lefelé továbbít. A zang szervek közül a léphez tartozik. A vékonybél: Fogadja a gyomorból az ételt és italt, különválasztja a tisztát, a felhasználhatót és a zavarosat, a kiválasztandót. A zang szervek közül a szívhez tartozik. A vastagbél: Fogadja a vékonybélből érkező zavaros anyagot, kivonja belőle a nedveket és a fennmaradó használhatatlan anyagot eltávolítja a szervezetből. A zang szervek közül a tüdőhöz kapcsolódik. Az epehólyag: tárolja és kibocsátja a máj által termelt epefolyadékot, mellyel segíti a lép szállító-átalakító funkcióit. A májhoz tartozik. A húgyhólyag: Átmenetien tárolja és eltávolítja a szervezetből a vese által előállított vizeletet. A veséhez tartozik. A hármas melegítő. Nem egy adott szerv, hanem több szerv hasonló funkciónak a közös megnyilvánulása. A szervezet felső (szív és tüdő), középső (lép és gyomor) és alsó (vese) szintjeit egybefogó rendszer. A hármas melegítő irányítja a szervezet különböző szintjei közötti qi- és folyadék-áramlást.

Köszönjük szépen a figyelmet Legközelebb: Kínai orvoslás elméleti alapja 2. rész. Qi, vér, esszencia és testnedvek Csatornák és hálózatok Etiológia és kórlefolyás. Viszontlátásra