FERTŐZÉS

Fertőzés: Fogalma: az élő kórokozó betegséget okoz a szervezetben Bekövetkezése függ: kórokozó számától>> ha sok>>és a szervezet védekezőképessége nem elegendő>>felbomlik az egyensúly kórokozók fertőzőképességétől (virulencia) szervezet védekezőképességétől>> ha gyenge>> kevés kórokozó is károsít egyéb ok>> legyengült szervezetben a már meglévő kórokozók szaporodnak

Kórokozók bejutása Behatolási kapu: az a hely (szerv), amelyen át a kórokozó a szervezetbe jut Ezek lehetnek: ép bőr vagy nyálkahártya légút emésztőrendszer vér útján orvosi műszeres beavatkozás

Fertőzés forrása: beteg ember vagy állat kórokozó hordozó és ürítő ember ember környezete

Fertőzés forrásaiból a bejutás útjai: közvetlen érintkezés (kézfogás) levegő közvetítése>> cseppfertőzés: köhögés, tüsszentés, beszéd, nyálka, köpet emberi vagy állati váladék (vizelet, széklet, genny, nemi mirigyek váladéka táplálék, ivóvíz (kéz szennyezettsége, legyek, rovarok) rovarcsípés (kullancs, trópusokon szúnyog) közvetlen vér (vérátömlesztés, sebek, nemi kapcsolat /AIDS, nemi betegségek, hepatitis B,C)

Fertőzés hatása a szervezetre fertőzésre a szervezet mozgósítja védekezőerőit védekező-rendszerben: sejtek és védőanyagok vesznek részt kórokozó és a szervezet között>> biológiai harc indul>> melynek kimenetele dönti el lesz-e megbetegedés a fertőzésből vagy nem betegség (egyensúly felborulása) függ: szervezet pillanatnyi ellenálló képességtől (rezisztencia) kórokozók megbetegítő képességétől (virulencia) kórokozók számától kórok hatására>> kórfolyamat indul meg a szervezetben kórfolyamat reakcióinak összessége = betegség

Védekezőképesség (immunitás), védőoltások

Védekezőképesség A szervezet védekezik a kórokozók behatolása és a szervezetben történő elszaporodása ellen. Védekezőképesség: Első vonal: bőr (épsége, tisztasága) Második vonal: szervezet belső védelmi rendszere szervek: nyirokcsomók, mandulák, lépű sejtek: fehérvérsejtek (falósejtek, védő és felismerő sejtek)

Védekezőrendszer Természetes: örökletes Szerzett: betegség lezajlása után, védőoltással Minden ember egyedi, csak rá jellemző immunrendszerrel rendelkezik>> amely az agy (központi idegrendszer) befolyása alatt áll. Működését befolyásolja: szervezetet érő ingerek, élő kórokok, pszichés hatások. Autoimmun megbetegedések: valamilyen káros hatásra meggyengül az immunrendszer vagy zavar áll be a felismerő sejtek működésében, a szervezet saját sejtjeit (annak fehérjéit) is idegen anyagnak tekinti, és elpusztításukra törekszik.

Védőoltás (immunizálás) Fogalma: a fertőző betegségek fajlagos megelőzésére illetve átvészelésére szolgáló eljárás Fajlagosság= kifejezetten csak egy megjelölt betegségről van szó Átvészelt immunitás= különböző kórokozók más és más fehérjetermészetű anyagot, méreganyagot (toxin) tartalmaznak (=allergén, antigén), amellyel szemben a szervezet ellenanyagot (vagy ellenmérget=antitoxin) termel

Védőoltások formái aktiv passzív

Aktív védőoltás oltóanyaggal (=vakcina) történik>> a szervezetet ellenanyagképzésre késztetjük, úgy hogy kifejezett betegség tünetek nem jelentkeznek A védettség: csak bizonyos idő elteltével alakul ki évek múltán megszűnhet>> újraoltás vagy emlékeztető oltás szükséges Vakcinák bejuttatásának módjai: bőrbe (BCG) bőr alá (kanyaró) izomba (DTP/ régen Di-Per-Te) szájon át (OPV / régen Sabin csepp) Oltási reakció: láz, fájdalom Vakcinák csoportjai: élő oltóanyagok gyengített kórokozókkal (BCG) nem élő oltóanyagok kémiai, fizikai módszerrel elölt kórokozó (tífusz, szamárköhögés) ártalmatlanná tett toxin (diftéria) antigént tartalmazó oltóanyag (agyhártyagyulladás)

Passzív védőoltás Specifikus ellenanyagokat vagy antitoxinokat tartalmaz Rövid idő alatt védettséget ad Csoportjai: Állatból származó ellenanyagok (gyógysavó) Emberből származó ellenanyagok (immunglobulin – pl. gamma-globuulin) Alkalmazásának okai: Nincs idő az aktív oltás hatásának kivárására Immunrendszer sérült (emiatt nem várható eredmény) Még nincs hatásos fajlagos ellenanyag

Járványról akkor beszélünk, ha a fertőző megbetegedés: egy fertőző forrásból ugyanazon kórokozó által ugyanazon területen egyazon időben többeket érintően jelentkezik

A betegségek általános rizikófaktorai

Betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők: társadalmi és szociális körülmények pszichés állapot alkat lezajlott betegségek nem és az életkor öröklés

1.) Társadalmi és szociális körülmények Ellenállóképességet csökkenti: ha nem megfelelő a táplálkozás, pihenés, öltözködés, lakás- és munkakörülmények (együtt vagy külön-külön) tudatlanság helytelen, egészségtelen szokások orvoshoz nem fordulás károsító tényezők figyelmen kívül hagyása káros szenvedélyek gyakorlása

2.) Pszichés állapot Pszichoszomatikus betegség= azok a szervi, testi (szomatikus) betegségek, amelyek keletkezésében fontos szerepe van a lelki (pszichés) folyamatoknak, zavaroknak /test és a lélek kapcsolata/ pl.: gyomorfekély, kóros soványság (anorexia nervosa), elhízás (kialakuló cukorbetegség), alkoholizmus, narkománia

3.) Alkat = a szervezet anatómiai és élettani sajátosságainak összessége meghatározza a szervezet válaszadását és a válaszadás módját az alkatot az öröklött és a szerzett tulajdonságok együttesen alkotják nem állandó tulajdonság, jórészt az életmód függvénye

Alkati típusok Részarányos (normoszténiás): teste arányosan fejlett, általános ellenálló-képessége jó Sovány (aszténiás): általános ellenálló-képessége gyenge, hajlamos a légző- és emésztőszervi megbetegésekre Piknikus (hiperszténiás): kissé kövérkés, alacsony, zömök, víg kedélyű, hajlamos a keringési és cukorbetegségekre Kevert típus: keverten viseli az előzőket

4.) Lezajlott betegségek: növelhetik a más betegségekre való hajlamot, mivel a betegségek egy része maradandó elváltozásokat hagy a szervezetben

5.) A nem és az életkor Nem Vannak olyan betegségek, amelyek gyakrabban fordulnak elő nők (vérszegénység, epekő) vagy férfiak (gyomorfekély) körében Életkor Csecsemőkorban: a rövid ideig tartó betegségek jellemzőek Idős korban: a hosszan tartó, gyógyíthatatlanok

6.) Öröklés = az a folyamat, amelynek során az elődök tulajdonságai megjelennek az utódokban Az öröklött betegségek az ivarsejtek által öröklődnek át a szülőkről az utódokra. Vannak nemhez kötött öröklött betegségek: vérzékenység (hemofília)>> férfiak betegsége, de a nők örökítik tovább. Legtöbbször a betegségre való hajlam öröklődik (pl.: cukorbetegség).

Életmód és a betegségek

Egészségi állapotot meghatározó tényezők: Életmód (43 %) Belső tényezők (27 %) örökletes adottságok/genetika Külső tényezők/környezeti hatások (19 %) természeti környezet (éghajlat, ivóvíz stb.) társadalmi környezet életkörülmények (kereset, lakás, táplálkozás) egészséges és biztonságos munkakörülmények Egészségügyi ellátás minősége (11 %)

A népesség (lakosság) egészségi állapotát kifejezi: a születéskor várható élettartam az általános halálozási arányszám a különböző betegségek előfordulása és gyakorisága életmód

Vezető halálokok: szív- és érrendszeri betegségek daganatos megbetegedések erőszakos halállal végződő események (baleset, gyilkosság, öngyilkosság)

Életmód: körülményeink, szokásaink, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket

Az életmód belső szerkezete: 1)feltételek, lehetőségek 2)szükségletek, indítékok 3)életvitel

1)Feltételek, lehetőségek életkor nem egészségi állapot iskolázottság foglalkozás fogyasztás tárgyi felszereltség urbanizáltság lakóhely munkahely időkeret közlekedés családnagyság erkölcsi normák jogi szabályok társas szerepek szokások, hagyományok

2) Szükségletek, indítékok létszükségletek „birtoklási” szükségletek önmegvalósítási szükségletek a szellemi feltételeknek az egyén és csoport által ismert, elfogadott elemei érdekek életelvek célok tervek

3) Életvitel táplálkozás munka gyermeknevelés pihenés egészségvédelem öngyógyítás munka pihenés szórakozás művelődés napirend

Gondolatok az egészséges életmódról

„A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni betegeinek, hanem érdekeltté fogja tenni őket abban, hogy étrendjük segítségével jól karbantartsák magukat, hogy megelőzzék a betegségeket.” (Thomas A. Edison) A szervezet igényeinek megfelelő táplálkozás; (1847. február 11. – 1931. október 18.) amerikai elektrotechnikus, feltaláló és üzletember; távíró tökéletesítése, fonográf, 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New York-ban.

A sok étel sok betegséghez vezet.” „Azért egyél, hogy élj, és ne azért élj, hogy egyél! A sok étel sok betegséghez vezet.” (Ben Franklin) A szervezet igényeinek megfelelő táplálkozás; 18. sz-ban nyomdász, kiadó, író, filozófus, feltaláló, tudós és diplomata (1706-ban született Bostonban); 1732-ben kezdte publikálni a roppantul népszerűvé vált és évenként közzétett Poor Richard’s Almanach (A gazdagodás útja, amint azt a szegény Richard világosan megmutatja) című kalendáriumsorozatot, amely velős és tömör bölcsességeinek, aforizmáinak gyűjteménye lett.

„Ismerni a jót könnyebb, mint követni”. (Kölcsey Ferenc) 1790-1838.

(Iuvenalis, római költő) „Ép testben ép lélek.” (Iuvenalis, római költő) A szervezet állapotának megfelelő testkultúra; Decimus Iunius Iuvenalis (Kr. u. 105) író

„A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak.” (Bartók Béla) Az egészséget szolgáló személyi higiéné

(Hippokratész) „A Természet minden túlzásnak ellensége.” Az egészség megőrzését szolgáló életvitel

(Ben Franklin) „…mert ki az erős? Az, aki legyőzi rossz szokásait.” A káros szokások elutasítása (kábítószer, alkohol, dohányzás)

„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk.” (Fodor József) 1843-1901, orvos, egyetemi tanár, nemzetközileg elismert higiénikus; Kezdeményezte az iskolaorvosi hálózat megteremtését, az egészségügyi ismeretek terjesztését.

(Ottawai Egészségügyi Karta, 1986) „…mert tudás és ismeret kell ahhoz a joghoz is, hogy ki-ki saját élete feletti beleszólással ellenőrizhesse mindazokat a dolgokat, amelyektől élete, egészsége függ.” (Ottawai Egészségügyi Karta, 1986)

hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá, „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában: hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány…” (Montaigne: Bölcsességek könyve) Az egészség értékjellege; 1533-1592,francia reneszánsz író, esszéi híresek

„Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” (Schopenhauer) 1788-1860, német metafizikus

Az egészség érték az egyén és a társadalom számára egyaránt.

A pozitív egészség jegyei: jó közérzet kiegyensúlyozottság megelégedettség munkakedv kreativitás életöröm pozitív társas kapcsolatok empátia problémaviselés célszerű alkalmazkodás terhelhetőség

Az egészséges életmód 12 pontja 1. Személyi higiéné 2. Egészséges táplálkozás 3. Több mozgás 4. Stressz-tűrés, stressz-kezelés 5. Baleset-megelőzés 6. Kiegyensúlyozott szexualitás 7. Nem dohányzás 8. Kevesebb alkoholos ital fogyasztás 9. Drogtagadás 10. Időben orvoshoz fordulás 11. Együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel 12. Egyéni környezet tisztelete

Betegség lefolyása Kórok hatására>> kórfolyamat indul meg a szervezetben Betegség= kórfolyamat reakcióinak összessége Kórlefolyás időtartama szerint a fertőző betegség lehet: Heveny (akut) – néhány naptól 1-2 hétig tartó Félheveny (szubakut) – néhány hétig tartó Idült (krónikus) – hónapokig tartó

Kórlefolyás (betegség) szakaszai

Lappangási idő= a kórokozónak a szervezetbe való bejutása (fertőzés kezdete) és a tünetek megjelenése közötti idő /ismerete főleg a tömegesebb előfordulásnál fontos; pl.: nátha vírus lappangási ideje 2-3 nap; fertőző májgyulladásé több hónap) Bevezető szakasz: a betegségre még nem jellemző, ún. általános tünetek megjelenése (pl.: gyengeség, fejfájás stb.) Kifejlődés szakasza: megjelennek a betegségre jellemző tünetek>> kórisme (diagnózis) megállapítható Befejező vagy kimeneteli szakasz: bekövetkezhet a gyógyulás, amely lehet: Teljes gyógyulás: eredeti, egészséges állapot visszanyerése Részleges gyógyulás: maradhat szervi vagy működésbeli eltérés Legsúlyosabb kimenetel: életfunkciók teljes megszűnése (halál)

A szervezet reakciói

Válaszreakció = az emberi szervezet minden hatásra válaszol A betegség mindig tünetekkel jár. Reakciók, organikus válaszok lehetnek: Jelzőreakciók (jelzik, hogy valami nincs rendben a szervezetben, pl.: fájdalom) Védekezőreakciók (pl. heveny vagy idült gyulladások, allergia > szervezet védekezését fejezi ki) Szervi (organikus) elváltozások: szervezet szerkezet és működése megváltozásának jelei (pl.: szervek elhalása, sorvadása, túltengése, szövetek burjánzása)

Tünetek formái Objektív Szubjektív Helyi: legtöbbször a vezető tünet, utalhat a betegség okára Általános: több betegség esetén is előforduló tünetek

Tünetek vizsgálata során foglalkozni kell: Külső megfigyeléssel (testtartás, bőr, pupillák) Légzés megfigyelésével (fulladás, légszomj) Vérkeringés megfigyelésével (arc- és ajakszín, pulzus, vérnyomás) Rendellenes, eltérő tünetekkel (csuklás, köhögés, hányás, hasmenés, székrekedés, véres széklet) Vizeletürítési panaszokkal Lázzal Szédüléssel Tarkókötöttséggel Megváltozott viselkedéssel (izgatottság, szorongás, zavartság) Megváltozott tudatállapottal (aluszékonyság, kábultság, rohamok)

Jelzőreakciók: fájdalom Figyelmeztet valamely betegségre Akkor keletkezik, ha inger éri a fájdalomérző idegvégződéseket Ingert kiválthatja, így a fájdalom oka lehet: folytonosságmegszakadás, túlzott feszülés, ütés, rendellenesen felhalmozódó anyagcseretermék; üreges szervekben (szív, gyomor) lezajló kórfolyamat A fájdalmat a beteg máshol is érezheti, kisugározhat

Védekező reakciók gyulladás allergia

Gyulladás tünetei Rubor= pirosság: erek kitágulása, véráramlás fokozódása miatt a terület kipirul, vörösesen elszíneződik Tumor=duzzanat: a rubor miatt folyadék lép ki az erekből>> gyulladásos folyadékgyülem képződik>>megduzzad Kalor= melegség: nagyobb véráramlás>>vérbőség Dolor=fájdalom: az előzőek feszülést váltanak ki>>idegvégződésekre hat Funkció zavar= működési zavar

Gyulladás formái Heveny Idűlt

Heveny gyulladás megjelenési formái Savós ~: nyálkahártya felszínén hurut, savós hártyák két lemez között izzadmány (mellhártya, szívburok) Rostonyás ~: száraz, a megalvadt gyulladásos szálak telítik a felszínt>> ezek a fibrinszálak Gennyes ~: genny és elhalt kórokozók halmaza, szövettörmelék, elhalt és élő fehérvérsejtek Vérzéses ~: erek is érintettek>> a gyulladásos váladékban vér jelenik meg Üszkös ~: rothasztó baktérium okozza, izzadmány helyett szövetelhalás (zöldes, kékes elszíneződésű genny) Sarjadzásos ~: roncsolt, szövethiánnyal járó vagy fertőzött sebek gyógyulása után

Idült gyulladás megjelenési formái Gümő: tüdő gümőkórban (tbc) sarjadzásos képződmény Szövettani kép: a sarjadzás és az elhalás egyszerre látható a szervben pl.: idült májzsugorodás

Allergia = túlérzékenység, a szervezet megváltozott, az elvárhatótól eltérő reakcióképessége bizonyos anyagokkal szemben Allergiás válaszreakciók megjelenési formái: csalánkiütés (urtikaria) gyulladásos reakció (orrban szénanátha) szívizomgörcs (tüdőben asztmás roham) vizenyő (ödéma; gégevizenyő)

Allergiás reakciót kiváltó tényezők Virágpor (parlagfű) Házi por Porban lévő atkák Tisztító vegyszerek Kozmetikumok Állati szőrök (kutya, macska) Rovarcsípés Étel Gyógyszer Röntgen kontrasztanyag

Allergiás megbetegedés rizikótényezője, hajlamosító tényezője: Veleszületett hajlam Anyatejes táplálás hiánya 6 hónapig Környezeti ártalom Szervezet legyengült állapota Pszichoszociális ok (alvászavar, depresszió)

Allergia kimutatása Bőrpróbavizsgálat (alkar, hát bőre)

Organikus szervi elváltozások Különböző tényezők a szövetek elváltozásait idézhetik elő Elváltozás lehet: Visszafordítható Visszafordíthatatlan Kórok hatására kialakuló elváltozások: Fejlődés elmaradása Túltengés, túlburjánzás Sorvadás Elfajulás Elhalás Szövetújraképződés

1.) Fejlődés elmaradása Fejlődő magzatot a méhen belül gyakran érik károsodások>> emiatt egyes szervek fejlődése elmarad vagy fejlődési rendellenesség alakul ki: valamely szerv nem fejlődik vagy helyét nem megfelelő szövet foglalja el megindul a szerv fejlődése, de nem fejeződik be teljesen>> szerv nem tudja ellátni eredeti funkcióját

2.) Túltengés, túlburjánzás Szövetek túltengésének formái: Szövetek sejtjei megnövekednek (hipertrófia) Szövetek sejtjeinek száma elszaporodik (hiperplázia) Túltengés, túlburjánzás típusai: Munka okozta ~: túlzott igénybevétel (sportolók izomnövekedése) Kiegyenlítő ~: valamely szerv egy része vagy páros szerv egyike nem fejlődik ki, betegség miatt nem működik>> az ép szerv veszi át a működést>> ezzel jelentősen megnagyobbodhat (pl.: vesénél) Belső elválasztású mirigyek fokozott működése miatti

3.) Sorvadás (atrófia) = ha a sejtek állománya megkevesbedik Oka: vérellátási zavar rosszindulatú megbetegedések utolsó szakasza belső elválasztású mirigyek csökkent működése mozgáshiány (pl: izomszövetek) szerv tartós összenyomása

4.) Elfajulás (degenráció) = a sejtek megváltozott működése, szabályos felépítésében bekövetkezett változás, életképességük csökkenése hosszú folyamat>>sejtek pusztulásához vezet okozói: fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcseretermékek, mérgek, ásványi és festékanyagok

5.) Elhalás (nekrózis) = szervek, szövetek, sejtek körülírt elpusztulása Okai: Helyi hőhatás (égés) Áramütés (áramjegy) Tartós nyomás Maró hatású anyag Elégtelen táplálékfelvétel miatti vérkeringési zavar Fajtái: Ék alakú (infarktus) Üszkösödés: elhalt rész elszíneződik; lehet száraz, nedves Felfekvés (dekubitus): tartós fekvés miatt

6.) Szövet-újraképződés (regeneráció) Elhalt, elkopott sejtek helyébe újak képződnek Szerv- vagy szövetátültetés (transzplantáció) Átültetett szerv származhat: Saját szervezetből= auto-transzplantáció Mástól =donor Befogadó: aki kapja Homológ-transzplantáció: emberből emberbe Hetero-transzpalntáció: állatból emberbe

Daganatok

Sejtek vagy szövetek rendellenes működése daganathoz vezet Daganat= tumor Daganatképződés okai: Kémiai anyagok (kátrány, azbeszt, króm) Kóros ingerek (idült gyulladások, fekélyek, röntgen sugárzás) Élő okok (papilloma szemölcs vírus)

Daganatok jellemzői Jóindulatú daganat Rosszindulatú daganat Lassú növekedés Gyors növekedés Környezetétől jól elhatárolt Környezetétől rosszul elhatárolt Helyileg nem újul ki Nagy a helyi kiújulási hajlam Áttétet nem képez Jellemző az áttétképzés

Daganatok összetétel szerinti megkülönböztetése Hámeredetű (rák) Kötőszöveti eredetű Izomszöveti eredetű (mioma) Zsírszöveti eredetű (lipoma) Idegszöveti eredetű Érszöveti eredetű Vérképző eredetű

Valójában mi a rák? A rák elnevezést Hippokratésztől eredeztetjük. Az emlőrák látványa a tengeri rákra emlékeztet, ezen az alapon nevezte ő el a betegséget, és ez a képzettársítás terjedt el világszerte. Ezért használja logóként számos ráktársaság (beleértve a Magyar Onkológusok Társaságát is) a rákot.

Daganatképződés rizikótényezői dohányzás alkoholizmus rendellenes étkezés túlzott napozás genetikai tényezők

A C-típusú személyiség nagyobb mértékben hajlamos a daganatos megbetegedésre.

C-típusú személyiség jellemzői türelmesség következetesen elnéző magatartás visszahúzódás szótlanság az érzelmek kifejezésének visszafojtása problémakerülő attitűd fokozott kooperációs készség saját testi és lelki problémák hárítása

Rákmegelőző állapotok -7 figyelmeztető jel: Szemmel látható változások szemölcsön, anyajegyen. Széklettel és vizelettel kapcsolatos változások. Makacs köhögés vagy rekedtség. Állandóan fennálló nyelési nehézségek. Nem gyógyuló fekély vagy sérülés a bőrön. Szokatlan vérzés, váladékfolyás. Tapintható duzzanatok a mellben vagy a test más részén.

Az alább felsorolt tünetek és állapotok esetén feltétlenül kivizsgálás szükséges 40 év felett jelentkező emésztőszervi panaszok Ha a családban előfordult gyomor-vagy vastagbélrák, ilyenkor 40 éves kortól panaszmentesen is szűrés javasolt Nyelési zavar, mellkasi fájdalom Elhúzódó csuklás Elhúzódó rekedtség Ismétlődő hányás Elhúzódó, visszatérő lázak, hőemelkedések Elhúzódó, éjjeli verejtékezés Alsó végtagi, vándorló thrombózis

Az alább felsorolt tünetek és állapotok esetén feltétlenül kivizsgálás szükséges 2. Elhúzódó bőrviszketés Spontán múló,de visszatérő sárgaság Húsundor Vérszegénység Fogyás Székelési ritmus megváltozása /újonnan kialakult szorulás, vagy szorulás és hasmenés váltakozása,hasmenés/ és/vagy ehhez társuló hasi görcsök Véres széklet vagy vér a székletben Végbélnyílás szövetnövedék

Szekunder prevenció, szűrővizsgálatok

Tüdőszűrés (ernyőkép röntgenvizsgálat) Mammográfia (emlő-röntgenvizsgálat) Nőgyógyászati szűrővizsgálatok (fizikális, hüvelyváladék vizsgálata) Végbél-vastagbél szűrővizsgálat Hallásvizsgálat Vérnyomás-ellenőrzés Laboratóriumi vizsgálatok (vércukor, koleszterin) Szemfenék vizsgálat Urológiai prosztatavizsgálat+ laboratóriumi PSA Csontsűrűség-vizsgálat

Szűrővizsgálatok - tüdő A tüdőrákos megbetegedések 83%-áért a dohányzás a felelős. Nagyon fontos a tüdőszűrésen való rendszeres megjelenés! A 40 év feletti dohányosok évenkénti ernyőfénykép-szűrése mindenképpen indokolt.

Szűrővizsgálatok - emlő 20 éves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata. Az emlők rendszeres önvizsgálata esetén sem nélkülözhető azonban azok orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. Az Amerikai Rák Társaság ajánlása szerint 20 és 40 éves életkor között ezt legalább 3 évenként egyszer, 40 év fölött pedig évenként el kell végeztetni.

Szűrővizsgálatok - emlő 2. A mammográfia az emlő egyszerű röntgenvizsgálata, mellyel láthatóvá válik a mell állománya. A mammográfiás felvételhez az emlő állományát két lemez között vékonyabbra nyomják össze. Kissé fájdalmas, de a legmegbízhatóbb eljárás a mellrák kimutatására. 30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás) 45-65 év között: 2 évente, behívás alapján 50 év felett: évente (szakmai ajánlás)

Szűrés vastag- és végbélrákra A daganatos megbetegedések közül a legjobban és a legeredményesebben szűrhető betegségről van szó. E rákok többsége ugyanis az ún. bélpolipok talaján képződik, és legalább 10 évet vesz igénybe, amíg belőlük a rák kialakul. Szűrési lehetőségek: Évente, kétévente székletteszt, melyet negatív eredmény esetén 5 évente részleges vastagbéltükrözés (szigmoidoszkópia) egészít ki. 10 évente teljes vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) végzése.

Szűrés vastag- és végbélrákra 2. Ép vastagbél Kolonoszkópiás vizsgálat Polip a vastagbélen

Méhnyakrák-szűrés A legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati illetve citológiai vizsgálat! A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

Méhnyakrák-szűrés 2. A méhnyakrák kialakulásáért egyértelműen a Humán papillómavírust (HPV) lehet felelőssé tenni. A HPV szexuális úton terjedő betegség, mellyel a nők legnagyobb hányada találkozik élete során. Vakcina a HPV és a méhnyakrák ellen. A védőhatás abban az esetben a leghatékonyabb, ha a szexuális élet megkezdése előtt történik a vakcina beadása. Méhnyakrák Oltás a méhnyakrák ellen

Szűrés prosztatarákra A prosztatarák az 50 év feletti férfiak egyik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése. A prosztata-specifikus antigén (PSA) kimutatása, valamint a prosztata végbélen át ujjal történő vizsgálata alkalmas a prosztatadaganatok szűrővizsgálatára. Negyven év feletti férfiaknál évente javasolt az általános urológiai állapotfelmérés, amelynek része a prosztatavizsgálat is. Prosztatarák

Megelőzés „Minden élőlénnyel veleszületik az immunitás lehetősége és annak megtarthatása minden néven nevezendő betegséggel szemben, ha táplálkozása és életmódja a fajfejlődés által számára megszabott kereteket betartja. Minden beteg lényben megvan a gyógyulás lehetősége, ha életmódját (ösztönösen, tudatosan vagy valamely szerencsés alkalmi kényszer hatására) visszatereli a természetes keretek közé.” (Dr. Halász Henrik)

Megelőzés 2. Nagy jelentősége van a daganatok kialakulásában az egészségtelen táplálkozásnak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak. Tudományos bizonyítékok támasztják alá a táplálkozás és a rák kialakulásának szoros kapcsolatát. Elhízott emberekben gyakoribb az emlő-, a méh-, a vastagbél- és a prosztatarák. Az alkohol szerepe igazolódott a szájüregi-, a nyelőcső-, a máj- és az emlőrák kialakulásában. Az erősen sózott ételek növelik a nyelőcső- és a gyomorrák kockázatát. A mesterséges édesítőszerekben lévő ciklamát növeli a húgyhólyagrák kockázatát.

Megelőzés 3. Egészségünk megőrzése érdekében figyeljünk oda, hogy táplálékunk többsége legyen növényi eredetű, szorítsuk vissza a zsírban gazdag ételek fogyasztását, mozogjunk sokat, legalább napi 30 percet, az alkohol fogyasztást pedig csökkentsük a lehető legalacsonyabb szintre! 

10 leghatékonyabb táplálék a rák megelőzésére Paprika Káposzta, kelkáposzta Brokkoli Karfiol Paradicsom Kelbimbó Retek Fehérrépa Málna Eper

November 7. Nemzetközi rákellenes világnap November 7-én van a Nemzetközi rákellenes világnap, mely a daganatos megbetegedések elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani. Ez a küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye. Az egyéni felelősségvállalás alól senki sem menthető fel. A daganatos betegségek még most, a III. évezred elején is a legpusztítóbb betegséget, az emberiség legnagyobb ellenségét jelentik. A rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. De ha mindenki tesz valamit, közös összefogással előbb-utóbb talán legyőzhetjük e szörnyű kórt.

Európai Rákellenes Kódex Egyes rákok elkerülhetőek és az egészségi állapot javítható egészségesebb életmód kialakításával. Ne dohányozz! Dohányzók, hagyjátok abba a dohányzást olyan hamar, ahogy csak lehet, és ne dohányozzatok mások jelenlétében. Nem dohányzók, ne próbálkozzatok a dohányzással.

Növeld a napi főzelék és friss gyümölcsfogyasztást Növeld a napi főzelék és friss gyümölcsfogyasztást. Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi táplálékot. Ha alkoholt fogyasztasz – akár sört, bort, vagy szeszt – mérsékeld a fogyasztást. Kerüld el az elhízást, fokozd a fizikai tevékenységedet, és korlátozd a zsíros ételek fogyasztását.

Óvd magad a túlzott napfénytől, és kerüld a napon való leégést, különösen gyermekkorban. Szigorúan tartsd be az ismert karcinogénekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Minden egészségvédelmi és biztonsági rendszabálynak tegyél eleget, ha ilyen anyagokkal találkozol. Keress fel orvost, ha egy csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem gyógyul (különösen a szájüregben). Menj orvoshoz, ha bőrödön olyan elváltozás van, amely alakját, nagyságát vagy színét változtatja, esetleg vérzik.

Korai felfedezése esetén több rákot meg lehet gyógyítani ! Vizsgáltass ki minden makacsul fennálló problémát, legyen az állandó köhögés, rekedtség, a széklet vagy vizelés ritmusának megváltozása, magyarázat nélküli fogyás. Nők számára: Szabályos időközökben csináltass hüvelykenetet. Vegyél részt méhnyakrák szűrési programban. Vizsgáld meg emlőidet szabályos időközökben. Ha elmúltál 50 éves, vegyél részt mammográfiás szűrésben . Korai felfedezése esetén több rákot meg lehet gyógyítani !

Köszönöm a figyelmet!