Szovjet-Finn határviták Balogh Márton
Finnország a tárgyalt korszakban Az ország 1918-ban nyerte el függetlenségét. (Tartui béke, 1920, október 14.) Rövid, de véres polgárháború a vörösök és fehérek közt Szovjet-finn megnemtámadási szerződés Demokratikus államberendezkedés
Előjáték: A világ megváltozik Gyengébbek eltűnése Kínai-japán konfliktus Etiópia Ausztria Albánia Csehszlovákia Memel-vidék Angol-francia-szovjet tárgyalások Német-szovjet tárgyalás, a paktum
Csehszlovákia és a Baltikum esete: a precedens
Hitler, szeptember (Münchenben): „Egy csehet sem akarok!” (Németországhoz csatolni.) Hitler, március 16.: „A cseh és morva területek ezer éven keresztül a német néphez tartottak, becstelenség és erőszak szakította el”
Az Orzel lengyel tengeralattjáró Tallinban Szovjet „segítségnyújtás” idegen hatalmak ellen Lettország és Litvánia is „csatlakozik”
Sztálin, Októbere: „Baráti viszonyt ápolunk Németországgal, de ebben a /háborús/ helyzetben minden megváltozhat.” „Nem fogják magukat kérdezni, egyszer csak ott lesznek és kész, de ne gondolják, hogy a Vörös Hadsereg ezt tétlenül nézi, mi odamegyünk és ott találkozunk velük!” „Finnország egy könnyű célpont a nagyhatalmaknak, akik a szférájukba akarják sorolni, ha akarják, ha nem.”
Segítségnyújtási szerződés Szovjet követelések: a Finn-öböl szigetei, Hanko, Aland, Karéliai-szoros keleti-, délkeleti részei, Halász-félsziget
A nyilatkozat-hadjárat Izvesztyia, november 12.: „Pusztítsuk el az áruló fattyakat!” Molotov: „Az USA elnöke törődjön inkább a Fülöp-szigetek függetlenségével, mint Finnországgal.” Roosevelt: „Ez nem más, mint Finnország megerőszakolása.” Churchill: „A szovjet támadás a barbárság hadjárata a nemes emberek ellen.”
Köszönöm a figyelmet!