Kötelező irodalom Hewstone, M., & Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia. 2. kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó. 1., 5-10. és 12. fejezet Forgács J. (2007). A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Kairosz Kiadó. 1-9. fejezet

A szociálpszichológia fogalma és jelenségszintjei Bevezetés A szociálpszichológia fogalma és jelenségszintjei

Péter és Pál kollégiumi szobatársak Péter és Pál kollégiumi szobatársak. Péter éppen moziba készül, amikor Pál megkéri, hogy magyarázza el neki a termodinamika 2. főtételét. Péter segíteni fog? r(vonás, viselkedés)=0.3 Előrejelzési plafonhatás

Szituacionizmus Kurt Lewin: a társas viselkedés sokkal inkább a társas helyzetre adott válasz, és nem a személyiség függvénye B=f(P,E)

Muzafer Sherif Csoportnormák kialakulása (1935) Személyek úgy tudták pszichofizikai kísérletben vesznek részt Feladat: nézni a világító pontot (2 másodpercig) Kérdés: mennyit mozdult el a pont? „Autokinetikus hatás” Általában 100 próbát végeztek

Eredmények: egyedüli résztvevők

Eredmények: 3 fős csoportok

További variációk Beépített ember: a csoport norma könnyen befolyásolható A csoport norma internalizálódik Generációkon keresztül megmarad

Sherif következtetése Kialakul a csoportnorma Az észlelés szociálisan meghatározott

Solomon Asch Vizuális észlelési kísérlet 7-9 személy Feladat: vonalak hosszának összehasonlítása

Eredmények A személyek 50-80 %-a legalább egyszer rossz választ adott És összességében a kritikus próbák több mint harmadában rossz válasz volt

Csoportméret hatása A csoportnak nem kell túl nagynak lennie már 3-4 beépített ember is elég de 2 beépített kevés

Szövetséges hatása Egyetlen szövetséges is elég a konformitás eltűnéséhez Ha a szövetséges menetközben csatlakozik a többséghez, megjelenik a konformitás Ha a szövetséges kimegy a szobából, akkor a hatása megmarad, bár van egy kis emelkedés a rossz válaszok arányában

Szélsőséges válaszok Ha az egyik beépített ember nagyobbakat téved, mint a többi, akkor csökken a konformitás Ha nagyon tévesek a válaszok (7 inch), akkor is megjelent a konformitás

Az észlelés szociálisan meghatározott? A személyek vagy azt gondolták, hogy mások téves választ adnak vagy nem akartak magukra maradni véleményükkel

Kísérleti artefaktum? Stanley Milgram (1961) felnőttek repülőgép jelzőrendszert teszteltek: hangok magasságát kellett megítélni ugyanezt az eredményt kapta Stanley Milgram (et al, 1969) New York egyik forgalmas utcáján néztek az épület 6. emelete felé a beépített emberek a járókelők 80 %-a felnézett ehhez már 5 beépített ember elég volt

Miért befolyásolhatók az emberek? Deutsch és Gerard (1955) Információs hatás: elfogadjuk, hogy mások jól látják a valóságot, és azért van hatás, mert az igazságot akarjuk tudni (Sherif) Normatív hatás: alkalmazkodunk, a csoport normái szerint akarunk viselkedni, és nem akarunk attól eltérni, elfogadást és szeretetet akarunk (Asch)

Többség és kisebbség A társas élet nemcsak alkalmazkodás, a függetlenség is benne van A személyek egyharmada nem adott konform választ A többség nem mindig uralja a kisebbséget

Szociálpszichológia meghatározása Gordon Allport A szociálpszichológia az a tudomány, amely igyekszik megérteni és megmagyarázni hogyan befolyásolja az egyének gondolatait, érzéseit és viselkedését más emberek valóságos, képzeletbeli vagy implicit jelenléte.

A „hatás vadászat” esetlegesen torzító következményei

A szociálpszichológia viszonya a pszichológia más területeihez

Szociálpszichológia versus személyiséglélektan A személyiségre alapozó magyarázatok nem teljesek, valójában a helyzet és a személyiség együtt határozza meg a viselkedést A komplexitása miatt mindkettő külön szakterületet igényel

Szociálpszichológia versus általános lélektan Használja a fogalmi és módszertani apparátust Az általánosan elfogadott nézet szerint az általános lélektan az alap, a helyzeti tényezők figyelembe vétele csak színesíti a képet Helyes ez a nézet?

Szociálpszichológia versus általános lélektan Ha az elme a csoportban való élésre szelektálódott, akkor a társakkal való együttélés alapvetően meghatározza az elme működését

A szociálpszichológiai jelenségek szintjei Intraindividuális szint Interindividuális szint Csoport szint

Fiske 5 alapmotívuma Valahova tartozás: erős és szoros kapcsolatokra vágyunk, az emberek hihetetlenül gyorsan alakítanak ki társas kötelékeket Megértés: az előrejelzés és a közös jelentés szükséglete Kontroll: a viselkedés és az eredmények között észlelt megfelelés szükséglete, ha valamit csinálunk, tudjuk mi lesz az eredménye Énfelnagyítás: önmagunkat értékesnek, nézeteinket helyesnek lássuk Bizalom: másokat jóindulatúnak látunk, másokat is felnagyítunk, de kisebb mértékben, mint magunkat

Egyén és csoport Henry Tajfel (1972): Szociális identitás fogalma: a személy csoporttagságából következő viselkedés Viselkedéses kontinuum Csoporttagként versus egyénileg viselkedik Minimális csoport paradigma John Turner (1986): Szelf-kategorizációs elmélet Deperszonalizáció folyamata Amikor az egyén a csoport felcserélhető tagjaként viselkedik, érez, gondolkodik és értékeli önmagát

Deperszonalizációs folyamat Csoport kohézió Etnocentrizmus Kooperáció Altruizmus „Érzelmi fertőzés” Empátia Kollektív cselekvés ...