A kutatás módszertana Adatfelvétel időpontja: február 22–március 11. Alapsokaság: Tatabányán tanuló középiskolás diákok évfolyama + általános iskolák 7-8 évfolyama Kiválasztás: véletlen minta alapján A reprezentativitás szempontjai: tagozat, iskola típusa és évfolyam Kérdezés módja: csoportos interjú (osztályonként) professzionális kérdezőbiztosokkal, tanár felügyelet mellett Mintanagyság: 1494 fő IskolatípusÉvfolyamÖsszesen Általános Szakiskola Szakközép Gimnázium Összesen A minta összetétele

Az általános iskolások kétharmada (68%) általában gyalog jár iskolába, A középiskolások körében a „gyalogosok” aránya alig százalék; ők jellemző módon autóbusszal érik el iskolájukat. Iskolák elérésének módja

Diákok lakóhelye iskolatípus szerint

A tatabányai középiskolák vonzáskörzete

Az általános iskolások átlagosan 12, a középiskolások átlagosan 33 perc alatt érnek el az iskolába Az átlagosan 47 percet utazók bejáró diákoknak lényegesen korábban kell kelniük, mint a helyben lakók és az oda-vissza út miatt szabadidejük is egy órával rövidebb, mint a tatabányaiaké. A kollégisták iskolájukat elérik negyedóra alatt. Az iskola elérésének ideje

A passzív tevékenységekre jut több idő a fiatalság körében: a legnépszerűbb szabadidőtöltés a zenehallgatás és a tévézés (2000-hez hasonlóan). Jelentős eltérést az általános és középiskolások között a kerékpározás és a szórakozás gyakoriságában mértünk. A könyvolvasás csak a gimnazisták körében kedvelt tevékenység. A pénzkereső munkavégzés az átlaghoz képest sokkal inkább jellemzőbb a szakközép- és szakiskolásokra. Szabadidős tevékenységek

A szabadidő eltöltésének legjellemzőbb helyszínei fogyasztói terepek; gyorséttermek, pizzériák, mozik. A képzeletbeli harmadik helyen a könyvtárak látogatása szerepel, az átlagot meghaladó mértékben az általános iskolások és gimnazisták körében A TAHITI ifjúsági irodát az általános iskolások 11 százaléka már ismeri. (ők leginkább a továbbtanuláshoz és pályaválasztáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat veszik igénybe). Középiskolásoknál a munkavállalással kapcsolatos információkra van leginkább szükség. Intézmények, szórakozóhelyek látogatása

„Közösségi teret” most leginkább a lakhelyhez közel eső parkok, játszóterek jelentik. A kedvelt találkozóhelyek közvetlen vagy közvetett módon a fogyasztáshoz kötődnek: gyorséttermek, pizzériák, mozi, teázókban, kávézók. A művelődési házak ma már nem ifjúsági „találkahelyek”. A baráti találkozók helyszínei

Az ifjúság meglehetősen „önző”; számukra természetesen egy városi ifjúsági centrum a legelfogadottabb intézmény (a felsoroltak közül!). Második illetve harmadik helyre a családsegítő központ, és az AIDS szűrőállomás került. A legkevésbé elfogadható intézmények közé sorolták a romaklubot, a börtönt, illetve a menekülttábort. A korábbi évekhez képest a pozitív illetve negatív intézmények kategóriák között nem történt keresztbemetszés A támogatások mértéke jelentősen nőtt s az elutasítások határozottsága valamelyest csökkent ben a fiatal felnőttek más sorrendet állítottak fel és sokkal szélsőségesebb válaszokat is adtak. Intézmények elfogadottsága

Igényelt intézmények, létesítmények A nyitott kérdésre adott válaszok listája tartalmazza a „klasszikus ifjúsági elvárásokat”; többnyire szórakozáshoz, kultúrához, sporthoz kapcsolódó létesítmények, események. Az önkormányzattal szembeni elvárásoknál a pláza és a mozi „uralja” az igényeket. Az említések aránya jelzi, hogy a diákok milyen területen éreznek hiányosságokat és egyben ötletforrás annak, aki ifjúsági szolgáltatásokat akar szervezni tatabányán Az alsóbb tagozatos diákoknak konkrét rendezvényekre van szüksége, míg a középiskolásoknak már „saját igényeik” van, és anyagi támogatással meg is tudják szervezni programjaikat VálaszokEmlítések száma pláza357 mozi257 szórakozóhelyek146 disco141 strand110 kávézó85 uszoda70 gördeszkás park43 … parkok29 korcsolyapálya26 internetkávézó25 … kerékpárutak6 … kulturális intézmények6 …

Általános iskola utolsó előtti és utolsó évfolyamain szinte teljes körű a mobiltelefon tulajdonlása, középiskolában pedig szinte nem is akad olyan diák, akinek ne lenne ben a diákok 19 százalékának volt mobiltelefonja; 2005-re az ellátottság átlagosan 94 százalékra nőtt ben a fiúk 10 százalékkal többen mondhattak magukénak egy mobiltelefont, mint a lányok re e tekintetben a nemek közti különbségek teljes mértékben eltűntek. A diákok átlagosan 3508 ft-ot telefonálnak el egy hónapban. A fiúk általában többet költenek egy hónapban telefonálásra (3831 ft-ot), mint a lányok (3187 ft-ot). Legtöbbet a szakiskolás fiúk, és legkevesebbet az általános iskolás lányok költenek mobiltelefonálásra. Mobiltelefonnal való ellátottság

2000-ben a megkérdezett diákok családjának több mint fele rendelkezett otthoni számítógéppel, 2005-re az arány 84 százalékra emelkedett. (a tatabányai teljes lakosság körében ez az arány 2003-ban 43 százalék volt.) Az ellátottság tekintetében „lemaradónak” számítanak a szakiskolás diákok (75%), és szinte minden gimnazistának van számítógépe (92%). A számítógépet gyakran (naponta és hetente többször) használók aránya 82 százalék; A fiúknál 85, a lányoknál 77 százalék számít gyakori számítógépezőnek. A diákok családjának 46 százalékában van internet-csatlakozás; a 2003-ban a felnőtt lakosságra kiterjedő vizsgálat szerint a háztartások 15 százalékában volt internet- hozzáférés. A diákok közel kétharmada (64 %) naponta vagy hetente többször használja az internetet. Személyi számítógép és Internet

A rendszeres dohányzás már az általános iskolákban megjelenik, és a középiskolások körében már szinte rögzült szokásként jelentkezik óta megnőtt a dohányzást legalább egyszer kipróbálók aránya. Az általános iskolások több mint fele (54%) már kipróbálta, szakiskolában pedig a diákoknak több mint egyharmada (37%) rendszeres dohányosnak vallotta magát. Dohányzási szokások

 A rendszeres dohányos szülők gyerekeinek 28 százaléka szintén rendszeresen dohányzik. Szülői minta

Kávé és energia italok fogyasztása

A vizsgált alapsokaságnak 85 százaléka már fogyasztott alkoholt. A rendszeres alkoholfogyasztók aránya 10 százalék, a ritkán fogyasztóké 57 százalék. Az alkohollal meglehetősen gyorsan és biztosan találkoznak a diákok, és csak egy nagyon szűk rétegre jellemző, hogy nem válik fogyasztóvá. összességében a szakközépiskolások tekinthetők a legnagyobb arányban fogyasztóknak, de a rendszeres fogyasztók a gimnazisták közül kerülnek ki a legnagyobb arányban. Alkoholfogyasztás

2000-ben a középiskolásoknak 15 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert, ben ez az arány 24 százalék. Valószínűsíthető az elhallgatás ténye, hiszen a 2000-es tatabányai és egy 2005-ös országos felmérés is azt mutatja, hogy a diákok környezetében sokkal sűrűbben fordulnak elő kábítószer-fogyasztók. Kábítószer-használat a középiskolások körében

Fogyasztó ifjúság A diákok vásárlóereje jelentősen megnőtt az utóbbi öt év alatt; 2000-ben a középiskolás diákok havi átlagban forintot költöttek; ez az összeg 2005-ben forintra növekedett. a diákok kiadásainak összege természetesen nagymértékben függ a szülők és a család anyagi helyzetétől, míg az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetben lévők átlagosan 16 ezer forintot költenek havonta, addig a jobban szituált családokban élő diákok közel 30 ezer forint felett rendelkeznek. Vásárlóerő mértéke Iskola típusa Diákok száma Havi átlagos kiadás (Ft) Havi kiadás összesen (millió Ft) Diákok száma Havi átlagos kiadás (Ft) Havi kiadás összesen (millió Ft) általános iskola (7, 8 évf) ,2 szakiskola , ,1 szakközép , ,1 gimnázium , ,6 Összesen középiskola , ,8

A kiadások mértéke

 A különböző költségvetési tételek előfordulásának gyakorisága jelzi az adott tétel fontosságát.  Középiskolásban szinte mindenkinek „kell költeni” mobiltelefonra, mozira, diszkóra és élelmiszerre.  Az általános iskolások lényesen többet költenek saját hobbira, sportra, és kazettára, CD-re, mint a középiskolások és úgy tűnik ezt az összeget a cigi, kávé, alkohol tételeken spórolják meg (egyelőre). A kiadások jellege

A diákok 12 százaléka biztosra veszi, hogy boldogabb lesz szüleinél és majdnem egyharmaduk feltételezi ugyanezt. A szüleikhez hasonló boldogságra a diákok 30 százaléka számít, pesszimisták alig akadnak. Minden negyedik diák képtelen volt vagy nem akart a jövőbe látni. Azok a diákok, akik szüleinek boldogságfoka az 50 pontos határérték alatt van (legalábbis a diákok véleménye szerint), bíznak abban, hogy nekik majd jobb les, míg azok, akik szüleik boldogságát látják nap mint nap, a maguk számára alig kívánnak ennél többet. Elképzelt boldogság a szülőkhöz képest

A felnőtté válás legelső fázisa a munkába állás, amellyel szinte egy időben következik be a szülőktől való különköltözés. A házasság négy évvel ezután következik be és másfél évre rá várható az első gyerek. Az alsó tagozat tanulói „gyorsabb” önállóságot prognosztizálnak, mint középiskolás társaik és ők a munkába állást csak a különköltözés után képzelik el. A 2000-es eredményekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a fiatalok felnőtté válása egyre jobban kitolódik. Sőt, a tény, hogy a különköltözést megelőzi a munkavállalás, azt mutatja, hogy a diákok anyagi biztonságra törekednek, talán hogy a küszöbön álló függetlenedésük zökkenőmentesebb legyen. A felnőtté válás szakaszainak időpontjai

A felnőtté válást természetesen nagymértékben befolyásolja a (majdan) elérendő iskolai végzettség és a szülők iskolai végzettsége. Az átlagosnál jobb anyagi helyzetben lévő családok gyerekei korábban szeretnének elköltözni otthonról és valamivel később állnának munkába.

Köszönjük a figyelmet Jelenkutató Intézet 1051 Budapest, Sas u. 9. Tel: (1) , Fax: (1)