Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció

Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer – ESA European System of Integrated Economic Accounts EUROSTAT feladata Adatok gyűjtése, feldolgozása Előfeltétele: egységes módszertan szabványos osztályozás jegyzékek Egységes kérdőívek kötelező előírások szabályozások Ajánlások Harmonizáció Összehangolás Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer

Fellner Frigyes (1871-1945): Az 1 év alatt létrehozott nemzeti jövedelem összege. Keynes: (1936-ban): A jövedelem, a fogyasztás, a beruházás és a megtakarítás közötti összefüggés Meade-Stone: (Meade Nobel díjas 1977) A nemzeti jövedelem, a kiadások, a megtakarítások és a beruházás tábláinak felépítése Hicks: (Nobel díjas 1972) A rendelkezésre álló jövedelem fogalma.

ENSZ Statisztikai Bizottsága 1993-ban System of National Accounts, továbbiakban SNA 93 Európai Unió European System of Accounts ESA 95

ESA Az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerén (SNA) alapul. Az EU Statisztikai Hivatala és a tagországok dolgozták ki. Alkalmazása a tagországok számára kötelező. A költségvetési befizetések és juttatások alapja.

Az ESA funkciója Input-output táblákat tartalmaz. Gazdasági, pénzügyi elszámolásokat tartalmaz. Egységes rendszerbe foglalja az elszámolásokat. Meghatározza a számlákban használatos gazdasági egységeket, szektorokat, azok csoportosításait. Meghatározza a gazdasági ügyleteket és az aggregátumokat.

Hatályos elszámolási rendszer Az ESA az 1970-es évekre vonatkozó adatokkal lépett életbe. Jelenleg érvényes változata – Nemzeti és Regionális Elszámolások Európai Rendszere – az SNA új, 1993. évi változatán alapul. Alkalmazását a 448/98(EK) sz. tanácsi rendelt írja elő. Két típusú számlát tartalmaz: szektorokra, illetve input-output elszámolásokra vonatkozókat.

A nemzetgazdasági mérlegrendszer Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer (amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal.   Feladata: − átfogó képet adni a termelés folyamatáról, − az arra ható tényezőkről, − a termelés – forgalmazás – fogyasztás kapcsolat rendszeréről.

Szerepe: − integráló − koordináló Tartalma: Minden társadalmilag szervezett keretek között folyó tevékenység értendő, függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétől.

A nemzetgazdasági mérlegrendszer részei − ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) − a nemzeti vagyon mérlegei − munka – munkaidő vizsgálata − pénzügyi mérlegek − beruházások mérlegei − termékmérlegek − szatelit mérlegek (kultúra, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szállítás)

A számlák bemutatják a termelés során hogyan keletkeznek, vagy alakulnak át a javak és szolgáltatások; hogyan képződnek jövedelmek, hogyan történik ezek elosztása majd újraelosztása; a jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra; a finanszírozás folyamatait, a vagyont, az aktívákat és a passzívákat.

Az események, jelenségek makrogazdasági következményeinek leírása: teljes körű, egységes elvek alapján történik számszerűen összefüggő rendszerben történik

Az egyenlegeknek kitüntetett szerepük van: a rendszer legfontosabb mutatószámai az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák összefüggő sorozata, az egyik számla egyenlege az utána következő számla kiinduló adata. A számlarendszer számlái négy nagy csoportba sorolhatók: termelési számlák jövedelem számlák tőkeszámlák vagyonszámlák

Határesetek, melyeket nem vesz figyelembe a rendszer A háztartásokban saját célra végzett munka Szabad javak Humán tőke Önkéntes munka, karitatív tevékenység Az állam hosszú távú társadalmi kötelezettségei

A nemzeti számláknál az intézményi egységek osztályozása Háztartások: céljuk: a fogyasztói hasznosság maximalizálása Termelése a SZJA-bevallásból, szakértői becslésekből, a mg-i statisztikákból Fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom termékcsoportos adataiból, és a háztartások kiadásaira vonatkozó statisztikai felvételből számítják. Vállalatok: Céljuk: a profit maximalizálása Adatok az éves társasági adóbevalláson alapulnak.

Pénzintézeti szektor céljuk: pénzközvetítés Adataik a felügyeletektől és a társasági adó-bevallások adatain alapulnak. Kormányzati szektor céljuk: Állam működésének biztosítása, gazdaság szabályozása, jóléti funkciók, Adatok forrása: A költségvetési intézmények éves beszámolóiból, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés.

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények: Céljuk: Jóléti funkciók, externalitások kezelésének felvállalása magánfinanszírozásból. Adatok forrása: Szakértői becslések, politikai pártok nyilvános beszámolói, statisztikai felvételek

Külföld Azok a nem rezidens egységek, amelyek a rezidens egységekkel kapcsolatban vannak jelentik a külföldet. Adatok forrása: Vámstatisztikák, külkerstatisztikák vállaltok éves beszámolói Rezidens gazdasági egység: Azok a gazdasági egységek, amelyeket a gazdasági érdekük az országhoz köt, és tartósan (egy naptári éven túl) annak földrajzi határain belül tartózkodnak.

Árollók Egymással összefüggő termékcsoportokra vonatkozó árindexek összehasonlítása. Az árolló azt mutatja, hogy a bevétel biztosító termékek bázisidőszakival azonos, illetve egységnyi volumenéért mennyivel nagyobb vagy kisebb volumenű másféle termék kapható cserébe a tárgyidőszakban. Legismertebb árollók: agrárolló, külkereskedelmi cserearányindex.

Külkereskedelmi cserearányindex Az egységnyi export vásárlóerejének változását jellemzi. A bázisidőszakival azonos exportált termék és szolgáltatás volumenéért hányszor többet, vagy kevesebbet lehet importálni a tárgyidőszakban.

Bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Product) A gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma. Termelési oldalról: a gazdasági egységek által létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a termékadók egyenlegével) Felhasználási oldalról: a végső felhasználásra (fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import különbözetére) kerülő javak összege Jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek adott országban keletkező jövedelmeinek összege.

A bruttó hazai termék volumenindexe Kettős definiálással: Többféle korrigált változat is létezik, pl. cserearányhatással korrigált index.

Nemzetközi gazdaságstatisztika 3. Konzultáció

Fogyasztói árindex A háztartások által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri. mérése reprezentánsokból összeállított fogyasztói kosár alapján Reprezentáns: a használati értéket meghatározó, a legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt, nagyvolumenű termékek és szolgáltatások

Fogyasztó árindex jellemzői a teljes lakosságra vonatkozik, de a lakosság egyes rétegeire is készül index mintavételes módszer kínálati árakra épül cél, hogy kifejezze a tényleges keresletet Közzététel szabályozott

A fogyasztói árindex meghatározása mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelése 156 árucsoport havonta reprezentánsonként 35-150 ár a súlyok a fogyasztási arányokat tükrözik (nemzeti számlák, háztartás-statisztikai felmérések) Miden hónapban 3 bázishoz viszonyítva készül

Az fogyasztói árindex számítása Reprezentáns ára ahol p=ár, n=árfelírások száma alapsorokra ahol w a reprezentáns súlya globális fogyasztói árindex

Fogyasztói árindex felhasználása Az infláció jelzőszáma, a pénz vásárlóerejének a változása, reálmutatók számítása, indexálás, érdekegyeztetések, kamatlábak meghatározása, valorizálás, üzleti szerződésekben való felhasználás, adókulcsok változtatása, stb.

Az infláció és a fogyasztói árindex Fogyasztói árindex a fogyasztói inflációt méri, de az infláció általános mérőeszközeként is használják. Megjegyzés: az infláció szélesebb közgazdasági kategória más irányzat az infláció tartós elemeire koncentrál (maginfláció)

Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) Célja: AZ EU tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának használata (COICOP)

A fogyasztóiár-színvonal alakulása a COICOP alapján Magyarországon (2007) Megnevezés 2006. év = 100% Élelmiszerek és alkoholmentes italok 112,0 Szeszes italok, dohányáruk 106,9 Ruházat, lábbeli 101,0 Lakásszolgáltatás, víz, energia, gáz 115,1 Lakberendezés, rendszeres lakáskarbantartás 101,6 Egészségügy 120,7 Közlekedés és szállítás 103,4 Távközlés 96,5 Szabadidő és kultúra 103,2 Oktatás 106,4 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 108,2 Egyéb termékek és szolgáltatások 105,0 Mindösszesen 108,0

Maginflációs mutató Célja: Feltárja az infláció kemény magjának az alakulását A fogyasztói árindexet megtisztítja az egyszeri hatásoktól A fogyasztói kosárból kimaradnak: a nem feldolgozott élelmiszerek háztartási energia járműüzemanyag idényáras termékek A TB által támogatott gyógyszerek

Változatlan adótartalmú árindex (VAI) Célja: A fogyasztói árak alakulásból az adóváltozások hatásának kiszűrése Megmutatja, hogy mekkora lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adótörvények lennének hatályban

Reálkeresetindex Reálkereset: A termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. függ: a nominálkeresettől, a fogyasztói áraktól.

Reáljövedelemindex Reáljövedelem: a termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek. függ: a nominálkeresettől, a kereseten kívüli jövedelmek reálértékétől, a kereső-eltartott aránytól, a fogyasztói áraktól.