Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk évi átfogó módosítása

Áttekintés A kriminálpolitika fogalma A kriminálpolitikai reform sarokkövei A Btk. új ÁR tervezet kriminálpolitikai alapjai –A kétnyomtávú / kettős nyomvonalú kriminálpolitika (two track criminal policy) –A helyreállító igazságszolgáltatási filozófia büntetőjogi koncepciója → a sértett / áldozat-orientált kriminálpolitika A kriminálpolitikai reform megvalósulása a tételes jogban

A kriminálpolitika fogalma A kriminálpolitika a társadalompolitika része A kriminálpolitika meghatározza a büntetőjog-alkotási politikát (a büntető jogszabályok minőségét) A kriminálpolitika kijelöli a bűnözéssel szembeni állami fellépés eszközeit –büntető igazságszolgáltatási eszközök és –büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli eszközök A büntető igazságszolgáltatási rendszer elemei a bűnüldözés, a büntető ítélkezés, a büntetőjogi mediáció, a büntetés-végrehajtás és a pártfogás. A kriminálpolitika büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli elemei a közösségi bűnmegelőzés és az áldozatsegítés

A kriminálpolitikai reform sarokkövei 2003 A társadalmi bűnmegelőzés intézményi és szakmai keretei A pártfogó felügyelői reform → a közösségben végrehajtott büntetések és a feltételes szabadság hatékony alkalmazásának intézményi feltételei 2005 Állami áldozatsegítő szolgálat → a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, áldozati kárenyhítés 2006 A büntetőjogi mediáció bevezetése → a sértett személy és a megsértett közösség kiengesztelésnek új feltételei

Két nyomtávon/kettős nyomvonalon Első nyomvonal: súlyos, erőszakos bűncselekmények, veszélyes bűnözők → fellépés a büntetőjog szigorával Második nyomvonal: tömegesen elterjedt, kisebb súlyú, bűncselekmények, kevésbé veszélyes elkövetők → fellépés a szankciórendszer hagyományos elemein túl alternatív, szabadságelvonást nem tartalmazó, közösségben végrehajtott szankciókkal is vagy Első nyomvonal: a bűnözés új, súlyos formái (szervezett bűnözés, kábítószer-bűnözés, terrorizmus) → fellépés a büntetőjogon kívüli eszközökkel is Második nyomvonal: a bűnözés egyéb szegmentumai → fellépés a büntetőjog eszközeivel

A sértettek érdekében, a sértettek védelmében A büntető igazságszolgáltatás jogi garanciái kétszáz éve az elkövető – hatalom relációt tekintik a legérzékenyebbnek, ezt szabályozzák a legbehatóbban A sértett/áldozat-orientált kriminálpolitika a büntetőeljárás-jogban tudatosítja a sértett (áldozat) – elkövető és a sértett (áldozat) – hatalom relációt Az anyagi büntetőjog gondoskodik a sértettek fokozott védelméről A szankciórendszer resztoratív, sértett (áldozat) kiengesztelő elemekkel bővül

A kriminálpolitikai reform megvalósulása – a Btk. új ÁR tervezete Új bűncselekmény-fogalom és a bűncselekmények súly szerinti felosztásának új szabályozása A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak újraszabályozása A szankciórendszer újraszabályozása A büntetőjogi mediáció újraszabályozása A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés újraszabályozása A fiatalkorú és a fiatal felnőtt elkövetőkre vonatkozó új szabályok A bűncselekményi értékhatárok módosítása

Btk. új ÁR helyett a Btk. átfogó módosítása A Btk. átfogó módosítása → Btk. novella A Btk. új ÁR tervezet számos kriminálpolitikai törekvését megvalósítja –szankciórendszer reformja –a büntetőjogi mediáció újraszabályozása –sértettek fokozott védelme A Btk. Különös Rész számos rendelkezésének a módosítása A válságkezelő kriminálpolitika hatása → szigorító rendelkezések

Jogos védelem A jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A megtámadottnak szélesebb védekezési joga van → nem büntethető, ha ijedtségből túllépi a támadás elhárításának szükséges mértékét. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Megelőző jogos védelem A jogos védelem új, előrehozott alakzata. A jövőben esetleg bekövetkező, majdani jogtalan támadás megelőzése érdekében – az élet kioltására nem alkalmas – védőberendezés, védekező eszköz alkalmazható. A jogos védelem mint a sértettek védelemének eszköze

A jelenlegi szankciórendszer szabadságvesztés-centrikus A végrehajtandó szabadságvesztés a legsúlyosabb szankció → mindenekelőtt a társadalom fizikai védelmét biztosítja a veszélyes bűncselekmények elkövetőivel és a megrögzött bűnözőkkel szemben. Az új szankciórendszer céljai: a társadalom védelme, a sértetti érdekek érvényre juttatása, az elkövetők reintegrációjának segítése. Ennek érdekében a Btk. novella megteremti a jelenlegi mellékbüntetések teljes körű önálló alkalmazását, csaknem teljesen felszámolja a büntetések együttes alkalmazásának a korlátait, megsokszorozza a büntetések és az intézkedések lehetséges kombinációit. Az új szankciórendszer I.

Az elítéltek ítéletei tartamának megoszlása

Elsőbűntényesek ítéletei tartamának megoszlása 1 hó1 - 6 hó6 hó - 1 évmax. egy év1 - 2 év2 - 3 évrövid tartam>3 év

Elítélt/előzetes letartóztatott

Az új szankciórendszer II. Életfogytig tartó szabadságvesztés A bíró az ítéletben továbbra is kizárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Részben felfüggesztett szabadságvesztés A 2 és 5 év közötti szabadságvesztés fele részben felfüggeszthető. A büntetés felét mindig le kell tölteni. A másik rész végrehajtása feltétesen felfüggeszthető → ha az elítélt megszegi a feltételeket, elrendelik a végrehajtást. Pénzbüntetés Jelentősen emelkednek a kiszabható pénzbüntetés határai: alsó határ: forintról → forintra, felső határ: forintról → forintra. Lehetőség lesz legfeljebb két éven belül, havi részletekben történő megfizetésére.

Intenzív pártfogó felügyelet Az elítélt a pártfogás részeként a köz számára munkát végez Alkoholisták kényszergyógyítása Megszűnik Az alkoholizmus szenvedélybetegség →nem lehet kényszerrel gyógyítani Kényszergyógykezelés A kóros elmeállapotú elkövetőket nem büntetni kell, hanem gyógyítani Többé nem határozatlan tartamú szankció →legfeljebb az elrendelése alapjául szolgáló bűntény büntetési tételének a maximumáig tarthat A végrehajtás helye nem korlátozódik a zárt bv. egészségügyi intézményre (IMEI) Az új szankciórendszer III.

A válságkezelő kriminálpolitika termékei A bűnözéstől való félelemre reagálnak büntetőjog-alkotási eszközökkel A polgárok szubjektív biztonságérzete a viszonyítási pont Premissza: romlik a bűnözési helyzet, terjed az erőszak, nincsen közbiztonság Amit a bűnözésről tudunk: –A bűnözés az elmúlt évtizedben stabilizálódik –Kialakultak a piaci társadalmakra jellemző bűnözés sajátosságai –A bűnözési helyzet Magyarországon jobb, mint egyes nyugat-európai országokban –Csökken az erőszakkal szembeni tolerancia → emelkedik a regisztrált erőszakos bűncselekmények száma Szigorító rendelkezések I.

Szigorító rendelkezések II. Példák: Védekezésre képtelen sértettek fokozott büntetőjogi védelme Rendőrök büntetőjogi védelmének a fokozása Erőszakos többszörös visszaesők szigorúbb megbüntetése Fegyveres / felfegyverkezett bűnözők fokozott büntetőjogi fenyegetettsége Előzetes letartóztatás felső mértékének a növelése

Ligeti Miklós Köszönöm a megtisztelő figyelmet!