A törvényhozó tudománya Készítette: Kovács Norbert Győr,

Az előadás menete Az esszé megjelenésének mozgatórugója, célja. Az esszé megjelenésének mozgatórugója, célja. Smith értékelméletéről röviden. Smith értékelméletéről röviden. A természetes ár problematikája, az egyensúly kérdése. A természetes ár problematikája, az egyensúly kérdése. Az Adam Smith problematika – A közgazdaságtudomány feladata, a politika és a tudomány kapcsolata. Az Adam Smith problematika – A közgazdaságtudomány feladata, a politika és a tudomány kapcsolata.

Az esszé jogosultsága, célja „A kelet-európai nagy átalakulások a közgazdászok önmeghatározását, a közgazdaságtudomány önmaga elé tűzött feladatát és a követett módsze- reket is alaposan megrázták átalakították. A jövő keresése mindig egyben a múlt rekonstrukciója, s az újra elővett leporolt Adam Smith különösen jó fogódzókat nyújt ahhoz, hogy a kelet-európai közgazdasági és politikai gazdaságtani gondolkodás visszataláljon a problémák és módszerek fő áramába, egyszersmind eszközöket nyerve sajátos problémái megválaszolására.” „A kelet-európai nagy átalakulások a közgazdászok önmeghatározását, a közgazdaságtudomány önmaga elé tűzött feladatát és a követett módsze- reket is alaposan megrázták átalakították. A jövő keresése mindig egyben a múlt rekonstrukciója, s az újra elővett leporolt Adam Smith különösen jó fogódzókat nyújt ahhoz, hogy a kelet-európai közgazdasági és politikai gazdaságtani gondolkodás visszataláljon a problémák és módszerek fő áramába, egyszersmind eszközöket nyerve sajátos problémái megválaszolására.” Fő cél, rekonstruálni a Nemzetek gazdagsága igazi mondanivalóját. Fő cél, rekonstruálni a Nemzetek gazdagsága igazi mondanivalóját. Tényleg láthatatlan a kéz, s természetes a rend? Hogyan lehet értelmezni a metaforákat? - Valóban az állam és a piac viszonyának meghatározására vállalkozott? -Vagy gondolatai inkább azt tükrözik, hogy a tudomány mint kritika lehet segítője, s nem útmutatója, vagy helyettesítője a politikának. Tényleg láthatatlan a kéz, s természetes a rend? Hogyan lehet értelmezni a metaforákat? - Valóban az állam és a piac viszonyának meghatározására vállalkozott? -Vagy gondolatai inkább azt tükrözik, hogy a tudomány mint kritika lehet segítője, s nem útmutatója, vagy helyettesítője a politikának.

Az esszé jogosultsága, célja II. A W.N. egyik fő problematikája: a gazdasági növekedés. - „A javak egyre növekvő bősége a társadalom fő gazdasági célkitűzése, a gazdasági intézményrendszer hatékonyságának mércéje, sőt a közgazdaságtan tárgya.” A W.N. egyik fő problematikája: a gazdasági növekedés. - „A javak egyre növekvő bősége a társadalom fő gazdasági célkitűzése, a gazdasági intézményrendszer hatékonyságának mércéje, sőt a közgazdaságtan tárgya.” Smith ezzel kapcsolatban vizsgálta - technikai kérdéseket -szervezeti kérdéseket -opt. növekedési pályát - növekedés és a nemzeti jövedelem felhasználásának kapcsolatát Adam Smith-t a növekedés alapvetően, mint a termelési tényezők mennyiségének tulajdonosaik motiváltsága következtében előálló növekedése érdekelhette. Ezzel kora egyik meghatározó politikai problémájához a gazdasági reform követendő útjaihoz keresett elméleti fogódzókat. Smith ezzel kapcsolatban vizsgálta - technikai kérdéseket -szervezeti kérdéseket -opt. növekedési pályát - növekedés és a nemzeti jövedelem felhasználásának kapcsolatát Adam Smith-t a növekedés alapvetően, mint a termelési tényezők mennyiségének tulajdonosaik motiváltsága következtében előálló növekedése érdekelhette. Ezzel kora egyik meghatározó politikai problémájához a gazdasági reform követendő útjaihoz keresett elméleti fogódzókat. Ebből kiindulva a cél, Smith gondolatainak a növekedés-orientált reformgondolkodás kereteibe történő beillesztése. - a szerző a cikkben úgy véli, hogy Smith értékelmélete a közösségi politikai célokat kitűző reformtevékenységek peremfeltételeit jelöli ki Ebből kiindulva a cél, Smith gondolatainak a növekedés-orientált reformgondolkodás kereteibe történő beillesztése. - a szerző a cikkben úgy véli, hogy Smith értékelmélete a közösségi politikai célokat kitűző reformtevékenységek peremfeltételeit jelöli ki

Gondolatok az értékelméletről Két axiomatikus állítás: 1. a munkamegosztás és egymásrautaltság jegyében leírt szükségletkielégítő gazdaság  A smith-i társadalom is „autharkeia”, a társadalom tagjai egymásra utaltan, egymást segítve válnak hasznossá egymás számára. 2. mindennemű gazdasági tevékenység áldozatként történő felfogása  „ a javak reálára, amibe azok tényleg kerülnek, annak aki meg akarja szerezni őket, a megszerzésükre fordított fáradság és vesződség ” Két axiomatikus állítás: 1. a munkamegosztás és egymásrautaltság jegyében leírt szükségletkielégítő gazdaság  A smith-i társadalom is „autharkeia”, a társadalom tagjai egymásra utaltan, egymást segítve válnak hasznossá egymás számára. 2. mindennemű gazdasági tevékenység áldozatként történő felfogása  „ a javak reálára, amibe azok tényleg kerülnek, annak aki meg akarja szerezni őket, a megszerzésükre fordított fáradság és vesződség ” Két fő célkitűzés: - az áruk cserearányainak meghatározása – csere egyenértékűsége  Az áruk árai az értéktörvény által megszabott cserearányok, és a szabadság – az alku feltételes és a saját akarat feltétlen szabadsága - körülményei között jönnek létre, így közel azonos nagyságú tárgyiasult áldozatok cserélődnek. - egyéb áruk relatív árainak értékelméleti vizsgálata – csere egyenlőtlensége  A társadalom összhaszna mindig kisebb, mint az összáldozata, mert a társadalom termelőereje korlátos. Ez lényegében a szűkösség közgazdasági axiómája. Két fő célkitűzés: - az áruk cserearányainak meghatározása – csere egyenértékűsége  Az áruk árai az értéktörvény által megszabott cserearányok, és a szabadság – az alku feltételes és a saját akarat feltétlen szabadsága - körülményei között jönnek létre, így közel azonos nagyságú tárgyiasult áldozatok cserélődnek. - egyéb áruk relatív árainak értékelméleti vizsgálata – csere egyenlőtlensége  A társadalom összhaszna mindig kisebb, mint az összáldozata, mert a társadalom termelőereje korlátos. Ez lényegében a szűkösség közgazdasági axiómája. Az árelmélet – reálár versus természetes ár. Az érték-elmélet és a növekedéselmélet közötti kapcsolat. Az árelmélet – reálár versus természetes ár. Az érték-elmélet és a növekedéselmélet közötti kapcsolat.

Az árelmélet  reálár versus természetes ár. Piaci ár: A pillanatnyi piactisztító ár, a kereslet és a kínálat függvénye. - Az értéktörvény első egyensúlyi állítása a piaci ár pillanatnyi változásában folytatódik. - Rámutatott a termelési tényezők piaci árak által ösztönzött rövid távú allokációjára, amelynek lényege, hogy az egyes szektorok között rövid távon megfigyelhető adott mennyiségű termelési tényezőnek a béreket és a profitrátákat kiegyenlítő mozgása. Piaci ár: A pillanatnyi piactisztító ár, a kereslet és a kínálat függvénye. - Az értéktörvény első egyensúlyi állítása a piaci ár pillanatnyi változásában folytatódik. - Rámutatott a termelési tényezők piaci árak által ösztönzött rövid távú allokációjára, amelynek lényege, hogy az egyes szektorok között rövid távon megfigyelhető adott mennyiségű termelési tényezőnek a béreket és a profitrátákat kiegyenlítő mozgása. A természetes ár: „ reáldíjazás aspirációs szintje”. - Történelmileg adott nagyság, amely kifejezi a társadalom termelési lehetőségeinek határait, s a várakozások mértékét alakítja ki a bérekre, tőkenyereségre és azok szóródására. A természetes ár: „ reáldíjazás aspirációs szintje”. - Történelmileg adott nagyság, amely kifejezi a társadalom termelési lehetőségeinek határait, s a várakozások mértékét alakítja ki a bérekre, tőkenyereségre és azok szóródására. Az árak összevetése. - A tényezőtulajdonosok a természetes és a piaci árat vetik egymással össze. Ha az utóbbi alacsonyabb, akkor csökkenhet a termelési tényezők kínálata.  Az alkalmazkodási folyamat mikrogazdasági törvényszerűségeinek makrokövetkezményei, vagyis az alkalmazkodás konkrét útja az alkalmazott gazdaságpolitikától és az intézményrendszertől nagyban függ. Az árak összevetése. - A tényezőtulajdonosok a természetes és a piaci árat vetik egymással össze. Ha az utóbbi alacsonyabb, akkor csökkenhet a termelési tényezők kínálata.  Az alkalmazkodási folyamat mikrogazdasági törvényszerűségeinek makrokövetkezményei, vagyis az alkalmazkodás konkrét útja az alkalmazott gazdaságpolitikától és az intézményrendszertől nagyban függ.

Az egyensúly kérdése Természetes ár központi szerepe  „az áruk ára mindig e felé gravitál, alkalmazkodik” - LR egyensúlyi fogalom megragadására tett kísérlet – Hollander: The Economics of Adam Smith, 1979 Természetes ár központi szerepe  „az áruk ára mindig e felé gravitál, alkalmazkodik” - LR egyensúlyi fogalom megragadására tett kísérlet – Hollander: The Economics of Adam Smith, az erőforrásokat elosztó egyensúlyi ár – Levine: Marshall and the Classical Tradition, egyensúlyi növekedési elmélet – a többlettermék maximális növekedést célzó újraelosztása – Walsh, V – Gram: Classical and Neoclassical theories of general equilibrium, a társadalmi intézményeknek társadalmi jólétre gyakorolt hatása – Robertson- Taylor: Adam Smith’s Approach to the Theory of Value, az erőforrásokat elosztó egyensúlyi ár – Levine: Marshall and the Classical Tradition, egyensúlyi növekedési elmélet – a többlettermék maximális növekedést célzó újraelosztása – Walsh, V – Gram: Classical and Neoclassical theories of general equilibrium, a társadalmi intézményeknek társadalmi jólétre gyakorolt hatása – Robertson- Taylor: Adam Smith’s Approach to the Theory of Value, 1957 A kiinduló feltételek és az egyensúly közötti kapcsolat. - tényezőkínálat alkalmazkodása -optimális növekedési pálya keresése  a vizsgálat tárgya az az egyensúlyi állapot és azok a kiinduló feltételek, amit az alkalmazkodás legkedvezőbb útja kísér. A kiinduló feltételek és az egyensúly közötti kapcsolat. - tényezőkínálat alkalmazkodása -optimális növekedési pálya keresése  a vizsgálat tárgya az az egyensúlyi állapot és azok a kiinduló feltételek, amit az alkalmazkodás legkedvezőbb útja kísér.

A törvényhozó tudománya Kiinduló elméleti háttér  a 17. században uralkodó természetjogi gondolkodástól visszatérés az antik fogalomvilághoz (Arisztotelész: Politika, 1984) – a társadalom erőssége a sokszínűség, az egyének kibontakozási lehetősége. Kiinduló elméleti háttér  a 17. században uralkodó természetjogi gondolkodástól visszatérés az antik fogalomvilághoz (Arisztotelész: Politika, 1984) – a társadalom erőssége a sokszínűség, az egyének kibontakozási lehetősége. A „természetes” fogalma tehát - a társadalom olyan működési módja, ahol az egyének képességei, törekvései vágyai felszínre jutnak. A „természetes” fogalma tehát - a társadalom olyan működési módja, ahol az egyének képességei, törekvései vágyai felszínre jutnak. Az egyének morális normáinak, jogérzékének és a gazdasági önérdeknek a vizsgálata. - felismeri, hogy az egyes egyének által követett, társadalmon belül megvalósításra váró egyéni értékrendek ellentmondásokat hordozhatnak. A politika szabadsága, feladata és felelőssége ebből származik. S hogy a politika miként határozza meg a prioritások sorrendjét, annak eldöntése nem a tudomány feladata. Az egyének morális normáinak, jogérzékének és a gazdasági önérdeknek a vizsgálata. - felismeri, hogy az egyes egyének által követett, társadalmon belül megvalósításra váró egyéni értékrendek ellentmondásokat hordozhatnak. A politika szabadsága, feladata és felelőssége ebből származik. S hogy a politika miként határozza meg a prioritások sorrendjét, annak eldöntése nem a tudomány feladata. A „haszonmaximalizáló” egyén – természetes szabadság metafizikai koncepciójának gyakorlati működése. A „haszonmaximalizáló” egyén – természetes szabadság metafizikai koncepciójának gyakorlati működése. A politikával szemben felvetülő kérdés: Milyen feltételeket teremt az emberi törekvés érvényesüléséhez? A politikával szemben felvetülő kérdés: Milyen feltételeket teremt az emberi törekvés érvényesüléséhez?

A törvényhozó tudománya II. A közgazdaságtudomány eszköz a politikus kezében, feladat választ adni arra, hogy - Milyen intézményrendszert és gazdaságpolitikát kíván a társadalom gazdasági növekedése, mint célkitűzést ill. egyéb célkitűzések megvalósítása és a kialakított int. rendszer milyen hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre? A közgazdaságtudomány eszköz a politikus kezében, feladat választ adni arra, hogy - Milyen intézményrendszert és gazdaságpolitikát kíván a társadalom gazdasági növekedése, mint célkitűzést ill. egyéb célkitűzések megvalósítása és a kialakított int. rendszer milyen hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre? Ezzel kapcsolatban Smith vizsgálata: - különböző módszerek termelésre gyakorolt hatását - az Rt-k létrejöttének okait, és következményeit, működésük számos sajátosságát - az állami adópolitika hatásait - állami versus magánoktatás kérdését - közműveknél alkalmazott tulajdonjogi megoldások gazdasági hatását - a haszonmaximalizáló gazdasági cselekvés hatásait különböző intézményi, tulajdonjogi megoldások mellett Ezzel kapcsolatban Smith vizsgálata: - különböző módszerek termelésre gyakorolt hatását - az Rt-k létrejöttének okait, és következményeit, működésük számos sajátosságát - az állami adópolitika hatásait - állami versus magánoktatás kérdését - közműveknél alkalmazott tulajdonjogi megoldások gazdasági hatását - a haszonmaximalizáló gazdasági cselekvés hatásait különböző intézményi, tulajdonjogi megoldások mellett

Befejező gondolat „A közgazdászok szakmai feladata azt megérteni, hogyan működik a gazdasági rendszer alternatív intézményi keretek között. Ha lehet hozzátennivalójuk a gazdaságpolitikáról folytatott össznépi vitához, akkor az a politika és a politika következményei közötti viszony pontosabb feltárása. A tudós alapvető politikai szerepe tehát az alternatív intézményi berendezkedések költségeinek és hasznainak megállapítása.” Stigler „A közgazdászok szakmai feladata azt megérteni, hogyan működik a gazdasági rendszer alternatív intézményi keretek között. Ha lehet hozzátennivalójuk a gazdaságpolitikáról folytatott össznépi vitához, akkor az a politika és a politika következményei közötti viszony pontosabb feltárása. A tudós alapvető politikai szerepe tehát az alternatív intézményi berendezkedések költségeinek és hasznainak megállapítása.” Stigler