Szociális ügyek és foglalkoztatás Készítette: Gombos Erik III. évf. Történelem

A szociálpolitika fejlődése Európai Szén- és Acélközösség1960- Európai Szociális Alap1989- Munkások Alapvető Szociális Jogainak Chartája1993- Fehér könyv1994- esseni stratégia1994- Szociálpolitikai megállapodás (Maastrichti Szerződés)1997- Amszterdami szerződés; luxemburgi folyamat1998- cardiffi folyamat1999- kölni folyamat; Európai Foglalkoztatási Paktum Lisszaboni stratégia Európa 2020 stratégia

Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv o.

A munkaképes korú népesség becsült csökkenése, Forrás: Farkas-Varnay: Bevezetés az EU o.

Európa 2020 stratégia munkahelyteremtés: éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra növelése társadalmi befogadás elősegítése

A közösségi és a nemzeti szociálpolitika különbségei nemzeti szociálpolitika a szociális ellátásokat (munkanélküli segély, rokkantsági nyugdíj) és az azokat nyújtó szociális ellátórendszert (társadalombiztosítás) jelenti közösségi szintű szociálpolitika a szabad mozgásra, illetve a munkavállalók élet és munkakörülményeinek javítására koncentrál. Magába foglalja a közösségi sz. jogot és a nyitott koordinációt a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén. Ezt szociális dimenziónak is szokás nevezni.

Európai Közösség szociális jogalkotási hatásköre Erősen korlátozott: a munkavállalók jogainak védelme, a munkahelyi egészség és biztonságvédelem, illetve egyenlő bánásmód biztosítása. Nyitott koordináció: a közösen elfogadott szakmai stratégia végrehajtását kéri számon a tagállamok kormányaitól. Ma már kiterjed a szociális védelem egyes területeire (nyugdíjrendszer) de nem korlátozza a tagállamok szabályozási hatáskörét. Továbbá fontos feladatának tartja a versenysemlegességet

A szociálpolitika szereplői Nemzeti szociális jog: két fő szereplő az állam és az egyén. Az állam az alkotmányban elismeri az egyén alapvető szociális jogait és biztosítja azok érvényesülését. A közösségi szintű szociális jog: szereplők a közösségi intézmények (Európai Bíróság, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament) és a tagállamok mellékszereplők az egyház és a civil szervezetek

A közösségi szociálpolitika területei Személyek szabad mozgása Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Munkavállalói jogok védelme Foglalkoztatáspolitika és szociális védelem

Személyek szabad mozgása az európai integrációban az állampolgársági alapon történő megkülönböztetés általános tilalma szociális jogosultságok: lakhatás joga, a tanuláshoz való jog és a továbbképzéshez való jog + adókedvezmények szociális biztonsági koordináció: a migránsok és családtagjaik más tagállamokban a szociális biztonsági ellátások bizonyos formáinak az igénybevételére jogosultak legyenek gazdaságilag inaktívak mozgása uniós polgárság a legtöbb tagállam megpróbálja korlátozni a szabad mozgás szociális oldalát

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség egyenlő bánásmód: a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. 8 irányelv: céljuk a nők és férfiak jogegyenlőségének megteremtése esélyegyenlőség: azt a célt szolgálja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein (oktatásügy, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság).

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség 1-2. egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazása3-4. szociális jogok diszkrimináció mentesítése5. kiterjesztik az egyenlő bánásmódot az önfoglalkoztatókra6. terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javítása7. gyermeknevelés megosztása8. jogsértettek jogérvényesítése

Munkavállalói jogok védelme Munkajog: 1.munkavállalók védelme válsághelyzetekben 2. atipikus munkaviszonyok 3. munkafeltételek egységes szabályozása 4. kollektív munkajogi szabályok Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem joga: a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek számának csökkentése a versenyt torzító hatások kiküszöbölése

Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén Luxemburgi folyamat Amszterdami Szerződés: Az Európai Tanács és a Bizottság évente jelentésben elemzi a Közösség foglalkoztatási helyzetét. A tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket dolgoznak ki. A Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját. Az Európai Tanács elfogadja a következő évre szóló foglalkoztatási irányvonalakat.

Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén nemzeti foglalkoztatáspolitika: munkavállalókat, munkáltatókat, munkanélkülieket közvetlenül érintő állami tevékenység a közösségi foglalkoztatáspolitika: a nemzeti foglalkoztatáspolitika alakulását kívánja befolyásolni Együttműködés területei: szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem nyugdíjrendszerek egészségügyi és idősgondozási rendszerek fenntarthatósága a munkavállalás kifizetődővé tétele

Felhasznált források: Farkas Beáta- Várnay Ernő: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába. Szeged, JATEPress kiadó, Kende Tamás- Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, Complex kiadó, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, HVG-ORAC kiadó, szeged.hu/kepzesi_programok/pdf/rkg_ma/Farkas -Varnay_EU_konyv_kiegeszites_2008_julius.pdf szeged.hu/kepzesi_programok/pdf/rkg_ma/Farkas -Varnay_EU_konyv_kiegeszites_2008_julius.pdf Sziklai István: Az európai unió szociális politikái. Budapest, E-jegyzet, ( )

Köszönöm a figyelmet!