Vállalati pénzügyek I. Részvények értékelése 2010. 10. 27. Hivatkozás: Részvények fejezetből: A részvények értékelése, A tőkésítési ráta egyszerű becslése, A részvényárfolyam és egy részvényre jutó nyereség kapcsolata+ előadás

Mai órán Általában a részvényekről Részvény értékelés Az árfolyam (P) és a részvényenkénti nyereség (EPS) kapcsolata P/E mutató értékelése

A FINANSZÍROZÁS MÓDJAI Belső finanszírozás visszaforgatás: visszaforgatott eredmény mérleg szerinti eredmény Külső finanszírozás idegen tőke: pl. kötvény kibocsátás, hitelfelvétel saját tőke: részvény kibocsátás

Általában a részvényekről

177. § A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg. 178. § A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad.

183. § (1) Részvényfajták: a) a törzsrészvény, b) az elsőbbségi részvény, c) a dolgozói részvény, d) a kamatozó részvény, e) a visszaváltható részvény. (2) Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. (3) Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.

Részvények kibocsátására részvénytársaság alapításakor vagy alaptőkéjének meg-emelésekor kerül sor. Magyarországon alapvetően kétféle részvénytársaság működési forma létezik: a zártkörűen- és a nyilvánosan működő részvénytársaság.

Zártkörű alapítás esetén az alapítók adják össze az alaptőkét, és a részvényeket nyilvánosan nem hozzák forgalomba. Nyilvános eljárással történő alapítás esetében: alapítási tervezet, részvényjegyzés. A Részvénytársaságnak (Rt.) felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan. A részvényes felelőssége az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed. A részvénytársasági tagsági viszony megszerzésének és fenntartásának feltétele, hogy a személy rendelkezzen a társaság által kibocsátott részvénnyel.

Részvényes A részvényes a részvénye által megtestesített vagyoni joga alapján osztalékra jogosult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt.

A részvény megjelenése: fizikai (okirat) dematerializált (elektronikus forma) A részvény szó jelentése: Alaptőke meghatározott hányadát jelölő tagi hozzájárulás mértéke. Megjeleníti a részvényes jogait és kötelességeit. 3. Forgalomra szánt értékpapír.

A részvény tulajdonságai Nincs lejárati ideje Tulajdonjogot testesít meg (tulajdoni részarány: papír névértéke /alaptőke %-ban) Korlátozott felelősség (tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a részvény értékének megfelelő összeggel felel az Rt. kötelezettségeiért) Hozama változó (nincsenek előre meghatározott pénzáramlások, hozam forrásai: osztalék, árfolyamnyereség)

A részvényesi jogok Részvételi jog a társaság közgyűlésén (indítvány, jelentések, szavazati jog) Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége (szavazatok 5 %-a: pl. közgyűlést kezdeményezhet) Osztalékra jogosult Likvidációs hányadra jogosult (a részvényes a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultságok kielégítését követően a megmaradt, felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt)

A részvény főbb jellemzői Névérték Névértéken a részvényen feltüntetett (név-leges) összeget értjük. Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet. Likvidációs hányad A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból. Osztalék Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest egy részvénye után megillető hozam.

Részvény típusok Törzsrészvény (közönséges részvény) Elsőbbségi részvény Dolgozói részvény Kamatozó részvény Visszaváltható részvény

Törzsrészvények - tulajdonviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír - ált. eredménytől függő osztalékfizetést ígér (vagy névérték %-a) - a tulajdonosok a részvények értékéig felelősek - szavazásra jogosít - a részvénytulajdonos osztalékra jogosult - befektetők (osztalék, árfolyamnyereség) - elsődleges piac, másodlagos piac - Részvénytársasági forma esetén kötelező

Elsőbbségi részvények tulajdonviszony köztes értékpapír: csökkenti a befektetői kockázatot korlátozza a juttatásokat, előnyöket osztalék-, szavazat-, likvidációs hányadhoz kapcsolódó pl. osztalékelsőbbségi: előre meghatározott, fix osztalék vagy osztalékráta, korlátozott szavazati jog (vagy nincsen szavazati jog),osztalékfizetés elhalasztása lehetséges követelés kielégítési rangsor

Dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes értékpapír a társaság csak munkavállalók számára bocsáthatja ki ingyenesen vagy kedvezményes áron az alaptőkét a kibocsátási érték összegével meg kell emelni

Kamatozó részvény Az alapszabály rendelkezései szerint előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható. A tulajdonosnak a részvény névértéke után, az osztalékon felül, a részvényen feltüntetett módon számított kamat jár.

Visszaváltható részvény Vagy a részvénytársaságnak van vételi joga, vagy a részvényesnek van eladási joga a részvényre, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint.

Részvény értékelés

Részvény elemzés Fundamentalista elemzők Technikai elemzők a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján Technikai elemzők idősor elemzés segítségével (múltbeli) árfolyam táblázatok, ábrák alkalmazása

Fundamentális elemzési módszerek Összehasonlító értékelés Jövedelmezőségi, hatékonysági, eladósodottsági és piaci mutatók összehasonlítása azonos tevékenységű és szerkezetű cégeknél Iparági mutatók Kevéssé alkalmazott módszer Főleg szakmai befektetők stratégiai befektetési döntésénél játszik szerepet

Technikai elemzés - a chartok bűvöletében A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről. Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia. Általában rövid távú döntések támogatására szolgál Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát

A részvények reálérték elmélete Minden befektetési eszköznek, így a részvényeknek is van egy un. belső értéke, melyet viszonylag pontosan meg lehet határozni. A részvények belső értéke - A részvény tartása során a részvényből származó bevételek összességének jelenértéke. Feladat: Jövőbeli bevételek, azaz osztalékok meghatározása Elvárt hozam meghatározása

Részvények értékelése (DCF módszer) Diszkontálni kell a részvények várható pénzáramlását azzal a hozammal, amit a befektetők a tőkepiacon a hasonló kockázatú befektetésektől elvárhatnak. PV(részvény)=PV(várható jövőbeli osztalékok)

Értékelési nehézségek a pénzáramlások nem ismertek és nem garantáltak nincs kötelezettség az osztalékfizetésre nincs lejárati idő az elvárt hozamráta változhat

Az értékelés általános szabálya A várható jövőbeli pénzáramlások: osztalékok árfolyamnyereség / veszteség

Részvény értékelés A modell OSZTALÉK-ÉRTÉKELÉSI MODELL:

Osztalék értékelési modell: ALAPESETEK 1. Nincs növekedés az osztalékban 2. Konstans rátájú növekedés az osztalékban (g): a várható osztalékok állandó átlagos ütemben emelkednek (növekvő járadéktagú örökjáradék) 3. Szupernormál eset

A növekedési ütem (g) becslése ESZKÖZEI: - EPS: részvényenkénti eredmény: adózott eredmény / részvények száma - d: osztalékfizetési ráta - 1-d: újrabefektetési v. visszaforgatási ráta - ROE: saját tőke hozama, részvénytőke hozama adózott eredmény / saját tőke; EPS / 1 részvény könyv szerinti értéke;

„g” becslése ha d állandó és ROE állandó g= (1-d)xROE Az osztalékok növekedési üteme egyenlő az egy részvényre jutó nyereség növekedési ütemével. Az egy részvényre jutó nyereségből visszaforgatott tőke pedig a saját tőke könyv szerinti értékét növeli, g ütemben.

SZUPERNORMÁL ESET Változó növekedés az osztalékban egy meghatározott ideig szupernormál (átlag fölötti növekedési ráta) utána egy normális, g ráta szerinti növekedési ütem várható

Az árfolyam (P) és a részvényenkénti nyereség (EPS) kapcsolata Speciális eset: Osztalékorientált részvény Minden nyereséget kifizetnek osztalék formájában.

P= D/ r =EPS/r A befektetés várható hozama így megegyezik a tőke alternatívaköltségével. Megjegyzés: A nyereség/árfolyam arány csak akkor egyezik meg a piaci tőkésítési rátával (r), ha az új beruházás nettó jelenértéke nulla. Ebből következik, hogy általánosságban a részvény árfolyamát úgy tekintjük: Növekedésmentes politika melletti átlagos nyereség sorozat jelenértéke + a növekedési lehetőségek jelenértéke

P/E mutató értékelése Árfolyam / nyereség ráta (P/E mutató) = részvényárfolyam (Po) / egy részvényre jutó nyereség (EPS) Egy részvényre jutó nyereség = adózott eredmény / részvények száma Ha az osztalék várhatóan állandó ütemben nő, akkor a részvény árfolyam (Po): Po= D1/r-g P/E = Po / EPS = D1 / r-g Tehát, P/E (D, r, g) függ A P/E (Árfolyam/nyereség ráta)értékei: Ha magas, akkor a befektetők magas osztaléknövekedést (g) várnak; Ha alacsony a részvény kockázata, ezért alacsonyabb hozammal (r) beérik; A vállalkozás átlagos növekedésre számíthat, de nyereségének nagy részét kifizeti osztalékként (Di/EPSi). Ha alacsony, akkor az ellenkező eset áll fent.

Köszönöm a figyelmet!