Masszázs elhelyezése a fizioterápiában Fizioterápia szó: „fizio” része „füzosz” (görög) szóból jelentése: természet természet energiáit használja fel a gyógykezeléshez

Gyógyítás legősibb ága – Ősember Fizioterápia gyűjtőfogalom, azokat a gyógymódokat foglalja magába, amelyek a természet energiáit alkalmazza a gyógyításhoz. Gyógyítás legősibb ága – Ősember Gyógyítás az ember megjelenésével kezdődött. Első természetes gyógymódok

Fizioterápia feladata: megelőzés tüneti kezelés specifikus kezelés kutatás Fizioterápia felosztása elektroterápia termoterápia (hideg is) balneoterápia klímaterápia inhaláció diéta

mechanoterápia aktív: gyógytorna passzív: masszázs kimozgatás trakció UH Masszázs fogalma: A masszázs a test felületén meghatározott és kötött sorrendű fogásokkal kivitelezett, meghatározott kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger. A masszázsra kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás.

Történelmi áttekintés Legősibb gyógyeljárások közé tartozik emberiség történetével egyidős kéz az ember legrégebbi munkaeszköze i.e. 4000 India: egészségügyi beavatkozásként ismerték el jóga rendszere mellett alkalmazták

i.e. 3200 Ókori Egyiptom: emberek egészséges életmódjához hozzátartozik a masszázs és a testmozgás i.e. 2698 Kína: az első írásos emlék! – Huang Ti (sárga császár) belgyógyászati munkájában Kong Fu gyakorlatsor Tao papok oktatásával masszőröket képeztek távolhatást is ismerték

i.e. 460 – 370 Görögország: jó levegőt, masszázst, tornát és gyógyfürdőket ajánlottak Hippokratész (i.e. 460-377) alkalmazta a masszázst - minden orvosnak értenie kell hozzá - masszázs és mozgás együttes hatása - De Officina Medici c. munkájában foglalkozott a témával - egyik legfontosabb ellenjavalatot (láz) ő fogalmazta meg

i.e. 199-130 Római Birodalom: Galenus (i.e. 100) „Tripsis” c. műve - javallatokat állít fel a masszázsra Aszklepiosz (i.e. 128-56): Julianus császárnál a gladiátorok masszázsával foglalkozott Celsus: reumás betegek és sérült katonák kezelésében használta a masszázst IX. század Arabok: Galenus tanát vitték tovább masszázs és gimnasztika kombinálása

Avicenna (i.sz. 980-1037): „Orvosi törvények” c. könyve - masszázsról, és annak hidroterápiával, dietetikával való összekapcsolásáról Reneszánsz, Velence: Hieronymus: „De arte gimnastica” c. műve - testedzés egészségmegőrző hatását emeli ki - masszázs és fürdők összekapcsolása

XV. század: Francis Fuller (brit orvos) masszázst már a gyógymódok között írja le Nicolas Andry (francia orvos): - preventió! - tartó- mozgató szervrendszer funkciónális szerepe 1517-1590 Ambroise Pare: - francia királyi udvar orvosa - fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozta a masszázst

- masszázsról, mint gyógyító eljárásról ír XVIII. század: A masszázs mechanoterápia néven válik ismertté. masszázs szó gyökerei: görög, arab, szanszkrit eredetűek; a tulajdonképpeni masszázs szót a franciák alkották, franciából származik XIX. század: „Svéd korszak” Pehr Henrik Ling (1776-1839) - masszázsfogások összegyűjtésével, rendszerezésével foglalkozott mai forma klasszikus svéd masszázs

Metzger és Mosengeil: fogások hatásmechanizmusát írták le, pontos javallatok megadása Hoffa: - Ling módszerét fejlesztette tovább - masszázs helyi-, és távolhatásai - „Masszázs kézikönyve” c. munkája, újabb technikákat gyűjt össze Gustav Zander: mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira Mosengeil 1875: reflexes idegi hatások felvetése

XX. század: Head és Mackenzie - masszázs reflexes hatásai új speciális masszázsformák kialakítása reflexzóna masszázs Glaser és Dalicho (1952) - szegmentmasszázs elmélete és gyakorlata Elisabeth Dicke (német gyógytornász) - reflexzóna masszázs nagy művelője és leírója - 1929 Freiburg: kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális technikáját

Prof. Dr. Kohlrausch és Teirich Leube: Elisabeth Dicke munkájának anatómiai és élettani hátterét adták meg James Cyriax 1947 London St. Thomas Hospital - lágyrész elváltozások kezelésének technikája ún. „mély masszázs” - 1950 „Kezelés manipulációval és mély masszázs” c. könyve: indikációk és pontos technika; első könyv a fizioterapeuták részére

Magyarország: középkortól írásos utalások fürdőkultúra a török megszállásra masszázs elterjedése

A masszázs tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételek: megfelelő helyiség, helyiségek megfelelő hőmérséklet higiénés elvárások megfelelő masszázspad masszázs szék sámli, zsámoly kényelmi eszközök vivőanyagok mérőeszközök

2. Személyi feltételek: ápoltság – ruha, bőr, haj, köröm megbízhatóság udvariasság, empátia igényesség önmagával, környezetével jó kontaktusteremtő készség csapatjátékos tisztelet a beteg és a szakma iránt kompetencia határok betartása!!

Masszázs általános szabályai masszázs módszerének mindig a beteg szükségleteihez kell alkalmazkodnia ritmus! egyik kezünk mindig érintse a beteget (kivéve ütögetés) masszázs lényege a célirányos kezelés általában nem beszélgetünk közben a pácienssel fogások hatását alkalmazásuk mikéntje határozza meg masszázsnak kellemes érzetet kell keltenie a páciensben „nil nocere”