A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális világgazdaság regionális átrendeződése
Advertisements

II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
Kereskedelem- politikai eszközök. Célja…  kereskedelem korlátozása  kereskedelem támogatása  kereskedelmi feltételek meghatározása  Σ kereskedelem.
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
Integrációtörténet 2. témakör.
A gazdasági fejlettség mutatói
A nemzetközi üzleti élet etikája
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
Ismétlés, rendszerezés
A posztfordista termelési rendszer
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 10. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A VILÁGGAZDASÁG VEZETŐ HATALMA
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
A NEMZETGAZDASÁGOK VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Észak Dél ellen.
A fordista termelési rendszer
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdaságtudományi ismeretek I. - Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Latin-Amerika. Alapadatok 21 millió km² 560 millió lakos 20 ország.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II.
Nemzetközi agrárkereskedelem
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Összehasonlító gazdaságtan A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek változására.
Globális problémák.
International Center for Economic Growth European Center International Center for Economic Growth European Center KELET-EURÓPA: RÖVIDTÁVÚ NÖVEKEDÉSI ÉS.
Nemzetközi kereskedelem Alapelvek és intézmények.
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
A globalizáció.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
Összefoglalás a diasorokhoz
A vállalkozások jogi környezete n Árképzés korlátozása - horizontális és vertikális árrögzítés - árdiszkrimináció - félrevezető árképzés - területi árképzés.
A külkereskedelem alapjai. A világkereskedelem n EU40% n USA11% n Japán 9% n Többi fejlett ország10% n Fejlődő országok20% n Volt és jelenleg is szocialista10%
GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA
FŐ JELLEMZŐK: Techológia: K+F kiadások, kutatólétszám: világelső
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.
Szabadkereskedelmi társulások
Oroszország.
MAGYARORSZÁG - CHILE Új lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatokban.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA
Magyarország újjáépítése
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Délkelet – Ázsia országai
A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A regionális gazdasági integrációk
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Gazdaságpolitika 4. ea..
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Szökőár Délkelet-Ázsiában (2004)
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A globalizáció - a globális világgazdaság
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Előadás másolata:

A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem

A világgazdasági pólusok kialakulása

Bonyolult kapcsolatrendszerek Középkor Több regionális piac Bonyolult kapcsolatrendszerek Fényűzési cikkek kereskedelme (selyem, fűszerek) 15-16. század – gyarmatosítás Modern világgazdaság kezdete Egyközpontú világgazdaság kialakulása Koloniális periódus – gyarmattartók érdeke olcsó nyersanyag gyarmat anyaország drága késztermék

20. század elején: többpólusú világgazdaság Közlekedés fejlődése Nemzetközi tőkemozgások Világméretű válságok (1929-1933) Az I. világháború alatt az USA vezető szerepe megerősödött 20. század közepén: kétpólusú világgazdaság USA (kapitalista országok) Szovjetunió (szocialista országok) 1970-es évek: olajárrobbanás → szocialista országok elszigetelődése → adósságválság

A világgazdaság szerkezete napjainkban Három gazdasági pólus USA Európai Unió Japán és Délkelet-Ázsia

A globális gazdaság felépülése világgazdaság nemzetközi integrációk nemzetgazdaság regionális gazdaság lokális gazdaság

A világgazdaságban betöltött szerepek 1. Centrum Sokoldalú ipar, mezőgazdaság Kiemelkedő termelékenység, technikai színvonal Iparban, szolgáltatásban dolgozók nagy aránya 2. Periféria Egykori gyarmatok Nyersanyagellátás, felvevőpiac Mezőgazdaságban dolgozók nagy aránya Fejletlen, korszerűtlen szerkezetű ipar 3. Félperiféria Központ számára erőforrás, piac, terjeszkedési terület

Világkereskedelem

ország export import Külkereskedelmi mérleg: export > import → negatív export < import → pozitív Exportkoefficiens: az export értéke hány %-a a GDP-nek

Komparatív előnyök: Az egyes országoknak olyan árucikkeket kell termelni, amelyek előállításában a legtermelékenyebbek → szakosodás → szabadkereskedelem Protekcionizmus: Import korlátozása a hazai gazdaság védelme érdekében Eszközei: Vám: importált árukra kivetett adó Kvóta: importált áruk mennyiségének korlátozása Dömping: valamely áru külföldi értékesítése a hazainál alacsonyabb áron Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata