A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
A világgazdasági pólusok kialakulása
Bonyolult kapcsolatrendszerek Középkor Több regionális piac Bonyolult kapcsolatrendszerek Fényűzési cikkek kereskedelme (selyem, fűszerek) 15-16. század – gyarmatosítás Modern világgazdaság kezdete Egyközpontú világgazdaság kialakulása Koloniális periódus – gyarmattartók érdeke olcsó nyersanyag gyarmat anyaország drága késztermék
20. század elején: többpólusú világgazdaság Közlekedés fejlődése Nemzetközi tőkemozgások Világméretű válságok (1929-1933) Az I. világháború alatt az USA vezető szerepe megerősödött 20. század közepén: kétpólusú világgazdaság USA (kapitalista országok) Szovjetunió (szocialista országok) 1970-es évek: olajárrobbanás → szocialista országok elszigetelődése → adósságválság
A világgazdaság szerkezete napjainkban Három gazdasági pólus USA Európai Unió Japán és Délkelet-Ázsia
A globális gazdaság felépülése világgazdaság nemzetközi integrációk nemzetgazdaság regionális gazdaság lokális gazdaság
A világgazdaságban betöltött szerepek 1. Centrum Sokoldalú ipar, mezőgazdaság Kiemelkedő termelékenység, technikai színvonal Iparban, szolgáltatásban dolgozók nagy aránya 2. Periféria Egykori gyarmatok Nyersanyagellátás, felvevőpiac Mezőgazdaságban dolgozók nagy aránya Fejletlen, korszerűtlen szerkezetű ipar 3. Félperiféria Központ számára erőforrás, piac, terjeszkedési terület
Világkereskedelem
ország export import Külkereskedelmi mérleg: export > import → negatív export < import → pozitív Exportkoefficiens: az export értéke hány %-a a GDP-nek
Komparatív előnyök: Az egyes országoknak olyan árucikkeket kell termelni, amelyek előállításában a legtermelékenyebbek → szakosodás → szabadkereskedelem Protekcionizmus: Import korlátozása a hazai gazdaság védelme érdekében Eszközei: Vám: importált árukra kivetett adó Kvóta: importált áruk mennyiségének korlátozása Dömping: valamely áru külföldi értékesítése a hazainál alacsonyabb áron Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata