Elektronikus számlabemutatás és fizetés Kovács Zoltán 2007. november 20.

Tartalomjegyzék EBBP megoldások: melyik modellé a jövő? Mi kell egy sikeres konszolidátori EBPP modellhez? Magyar piac: számok és trendek Aktuális kérdések a magyar piacon Díjnet (www.dijnet.hu) bemutatása Tapasztalatok a Díjnet kapcsán

Elektronikus számlabemutatás és fizetés (EBPP) modellek Számlakibocsátói web site Közvetítői portál Direkt modell: az adós minden alkalommal felkeresi a számlázója honlapját, belép a rendszerbe és kifizeti a számláját. Konszolidátor modell: egy közbenső szereplő, a konszolidátor gyűjti be a számlákat különböző számlázóktól és kezeli azokat, illetve figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását. A nemzetközi példákhoz hasonlóan, a magyar piacon is a konszolidátor modell fog diadalmaskodni és végül két-három EBPP szolgáltató lesz képes hosszú távon életben maradni. Kérdés: milyen út vezet ide és mennyi ideig fog tartani?

Mi kell egy sikeres konszolidátori modellhez? A számlakibocsátók, a bankok és az ebpp szolgáltatás nyújtója egyformán érdekeltek legyenek a projekt sikerességében Kritikus számlabemutatói tömeggel rendelkezzen – egymásra épülő számlakibocsátói kör Semleges, hiteles és minden szereplő számára elfogadott partner legyen Hosszú távra optimalizáló és tőkeerős vállalkozás nyújtsa Nagyobb a siker esélye, ha kiegészítő szolgáltatásként nyújtja Kérdés: van-e sárga csekk elleni küzdelem valós alternatíva nélkül?

Magyar piac: számok és trendek I. Rendszeres internetet használók aránya alacsony (országosan 39%) Három piaci szereplő (távszámla, ebpp, dijnet) – sok készülődő Maximum 20 ezer regisztrált ügyfél, maximum 10 ezer valódi felhasználó Számlakibocsátók és bankok alacsony száma a működő rendszerekben Az magyar piac várhatóan 1-2 évig ebben a fázisban lesz Kérdés: vannak-e biztató jelek?

Magyar piac: számok és trendek II. Budapesten és a nagy városokban 50% feletti a rendszeres internet használat A 15-24 éves korosztályban 71%, a 25-34 éves korosztályban 49% a rendszeresen internetet használók penetrációja Internet banki ügyfelek száma dinamikusan nő ( 2006 vége 1,18 millió ügyfélről 2007 első félévére 1,42 millió ügyfélre) Számlakibocsátók és bankok csatlakozása várható (a motiváció nem feltétlenül a megtakarítás, hanem a konkurenciával történő lépéstartás) Kérdés: itt van-e az ideje az elektronikus számlabemutatási szolgáltatás beindításának?

Díjnet (www.dijnet.hu) bemutatása 2007. április 2-án indult Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., Fővárosi Közterületfenntartó Zrt, Fővárosi Gázművek Zrt., Fővárosi Kéményseprőipari Zrt. valamint 15 kisebb szolgáltató, önkormányzat és társasház Díjbeszedőnél számlázott számláit mutatjuk be Fizetési megoldás: csoportos beszedés és banki átutalás – ingyenesség kérdése Csoportos beszedésnél „pszichés” lazítás – ki tudom venni a megbízásból Számlakibocsátó ügyfélszolgálatán elérhető regisztrációs felület Kiegészítő szolgáltatás a nyomtatási, archiválási szolgáltatások mellett Minimális marketingköltés (tárgynyeremény, 2007. szeptemberétől online mérőóra bejelentés Kérdés: valóra válnak-e elvárásaink?

Tapasztalatok a Díjnet kapcsán Fél év alatt 4.454 regisztrált felhasználó – 2.531 számlakibocsátói regisztrációval rendelkező ügyfél 15.000 bemutatott számla 2.000 fős minta alapján fizetési szokások változásának fő megállapításai: - banki átutalás vs. csoportos kannibalizáció 0,6% - banki átutalásról csoportosra áttérés 6,5% - csekk, készpénz fizetésről banki utalásra áttérés 62,5% (torzítás lehetősége a sárga csekkről utalók miatt) Számlakibocsátói érdeklődés élénk – 2008-ban 2-3 országos és 2 fővárosi társaság megjelenését valószínűsítjük Fizetési oldalon csoportos beszedés, internetbank és VPOS kártyás fizetés beindítása várható a közeljövőben Kérdés: meddig lesz miénk a legidősebb regisztrált felhasználó?