Készpénzkímélő megoldások 2005.november 8. (2002. május 27.)

Az előadások a következő témára: "Készpénzkímélő megoldások 2005.november 8. (2002. május 27.)"— Előadás másolata:

1 Készpénzkímélő megoldások 2005.november 8. (2002. május 27.)

2 Tartalomjegyzék 1.A fizetési módozatok és elektronikus változatai 2.Mobil fizetések 3.EBPP 4.P2P fizetések

3 1. A fizetési módozatok és elektronikus változatai

4 A „hagyományos” fizetési módozatok elektronikus változatai  Átutalás  Egyszerű átutalás  Csoportos átutalás  Beszedés  Azonnali (azonnali inkasszó)  Csoportos (csoportos inkasszó)  Váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó)  Határidő beszedési megbízás (határidős inkasszó)  Okmányos meghitelezés (akkreditív)  Készpénzhelyettesítő fizetési eszköz  csekk  bankkártya  Készpénzfizetés Elektronikus bankolás Corporate electronic banking: PC banking, EDI Phone banking: Call Center/IVR, ATM, Kiosk Internet banking: Web Mobil banking: SMS, WAP EDIFACT, Bolero.net Elektronikus csekk Bankkártyával: SET, MOSET, SSL, Smart Card Bankkártya nélkül: Micropayment (Web/Mobil) Digital Money Elektronikus fizetések EBPP P2P

5 2. Mobil fizetések

6 Fogalmak - micro/macro, online-offline Mobil tartalom Offline (valós világú) vásárlás Online ( virtuális ) vásárlás Micro- payment (kisebb összegű, mint €10) Macro- payment A mobil fizetések alatt a mobil telefon mint fizetési eszköz használatát értjük, mind a virtuális, mind a valós világban. Nem értjük ez alatt a mobil telefonon való “bankolási” műveleteket (átutalás, számlakiegyenlítés,…) Dávid egy új csengetési dallamot tölt le egy WAP-os oldalról. A telefonszámláján ez, mint plusz €0.25 jelenik majd meg. Ádám Internetes játékot játszik a PC-jén. Mobil telefonjával fizet, és ez óránként €1 levonást jelent a prepaid számlájáról. Júlia egy ital automata előtt hívja az ott megadott telefonszámot. Ezek után megkapja az előzőleg kért kólát. Ez később €0.50 tételként jelenik meg a havi telefonszámláján. Éva CD-t vásárol az amazon.com-on. A fizetési tranzakciót mobil telefonnal autorizálja egy négyjegyű PIN kóddal és €20 fizet a kártyája segítségével. Rómeó a töltőállomáson tankol. Ezután mobiljával hívja a megadott telefonszámot. Az üzleti kártyájáról €30 összeget emelnek le. Nem jellemző, elvétve akad mobil operátor, ami több mint €10 számláz a tartalomszolgáltatásért. (nagyobb összegű, mint €10)

7 Fizetési módozatok - azonnali fizetés VevőEladó Mobil Fizetési Szolgáltató 1.mobilszám megadása 2. Vevő mobilszáma és az összeg továbbítása 4. IVR hívás x összeg kifizetése y eladónak engedélyezi? 5. Engedélyezés PIN- nel 6. Fizetési igazolás küldés Vevő bankjaEladó bankja 7. Felhatalmazás beszedésre 8. Bankszámla terhelése, utalás 0.Előzetes szerződés a Vevő és Fizetési Szolgáltató, és az Eladó és a Fizetési Szolgáltató között 3.Vevő és Eladó azonosítása 9.Banki értesítés az utalás megérkez éséről

8 VevőEladó Mobil Szolgáltató 1.Vásárlás mobillal a kártyáról 5. Fizetési igazolás küldés 0. Előfizetői szerződés 2. Szolgáltató értesítése a vásárlásról, autorizálás Eladó bankja 4.Utalás Mobilszolgáltató bankja 3. Számla megterhelése, értesítés 7.Havi számlafizetés, esetleg gyakoribb klíring Fizetési módozatok - utólagos számlázás 6. Értesítés az utalásról

9 Fizetési módozatok - előre fizetett megoldás VevőEladó Mobil Szolgáltató vagy Molbil Fizetési Szolgáltató 1.Vásárlás mobillal a kártyáró / számláróll 5. Fizetési igazolás küldés 0.Előre fizetett kártya megvétele vagy technikai számla vezetése 2. Szolgáltató értesítése a vásárlásról, autorizálás Eladó bankja 4.Utalás Mobilszolgáltató bankja 3. Kártya / számla megterhelése, értesítés 6. Értesítés az utalásról

10 Szereplők és érdekeik, megoldandó problémák Forrás: Forrester Research, 2001 Augusztus A kereskedők, akik leginkább szeretnék a mobil fizetési megoldásokat: •különböző valós szolgáltatásokat kínáló kiskereskedők (mozi- színházjegy árusítás, parkolás, tömegközlekedés, gyorséttermek, csomagküldő szolgáltatások,…) •online kiskereskedők •hagyományos kiskereskedők A végfelhasználók: •leginkább a biztonsági problémáktól félnek (93%) •felhasználóbarát, gyors megoldást várnak ….és leginkább a mobil operátoroktól független megoldást szeretnének!!!

11 Trendek, előrejelzések Forrás: Forrester Research, 2001 Augusztus •26 milliárd Euro 2005-ben •87 euro/per felhasználó/per év •ez 0.5% a teljes kereskedelmi forgalomnak (bár ebben minden vásárlás benne van, még az ingatlan és autóvásárlások, ami nem célszegmense a mobil fizetéseknek) •a tartalomszolgáltatáshoz kötődő fizetéseket volumenben „túlnövik” a valós világú micropayment jellegő fizetések, később pedig a valósvilágú macrofizetések

12 Trendek, előrejelzések Forrás: Forrester Research, 2001 Augusztus •Tartalomszolgáltatás: 30%-ról 10%-ra csökken a profitráta, de a nagy volumenek miatt érdekes •Valós világú micropayment: 10%-ról csak 7%-ra csökken a profitráta, a kereskedő/felhasználó szempontjából a legérdekesebb terület •Valós világú macropayment: 6%-ról csak 3%-ra csökken a profitráta •Internet macropayment: 6%-ról csak 3%-ra csökken a profitráta (nem prioritás a mobil fizetések esetében!) •Internet micropayment: ugyan 10%-ról csak 7%-ra csökken a profitráta, de volumenében nem lesz jelentős

13 Ki a legmegfelelőbb? Bankok Kártyás cégek Mobil operátorok Fizetési startupok Motiváció Mobil szolg. - tapasztalat Pénzügyi szolg.- tapasztalat Microfizetések - tapasztalat Macrofizetések - tapasztalat Nagy ügyfélbázis Nagy kereskedői bázis Gyors lépési képesség Gyors terjeszkedési képesség Példa Kritériumok Deutsche BankVisaVodafonePaybox „Le nem maradni” Új értékesítési csatorna Új bevételi lehetőségek Üzleti lehetőség Robusztus képességek Minimális képességek Senki sem tudja egyedül megcsinálni…

14 3. Elektronikus számlabemutatás és fizetés

15 EBPP - mi ez? A különböző szolgáltatók által rendszeresen kibocsátott számlákhoz kapcsolódó számlázási és fizetési folyamatok elektronikus, Internet vagy más online eszközök segítségével történő lebonyolítása. Lehetőséget ad a számlázás és fizetés automatizálásán felül marketing akciókra is.

16 Megvalósítási opciók - számlabemutatási modellek  Három fő modelltípust különböztetünk meg: Direkt modell, E-mail számlakiküldő modell és a Konszolidátor modell, illetve ezen belül megkülönböztetünk még összegzett és részletes konszolidálást.  Direkt modell : a számlafizető minden alkalommal felkeresi a számlakibocsátó honlapját, belép a rendszerbe és kifizeti a számláját.  E-mail számlakiküldő modell : A számlakibocsátó a számlákat elektronikus módon kiküldi minden egyes számlafizetőnek e-mailben  Konszolidátor modell : egy közbülső szereplő, az ún. konszolidátor gyűjti be a számlákat különböző számlakibocsátóktól és kezeli azokat, illetve garantálja a fizetés végrehajtását.  Részletes konszolidálási modellben a számlázó minden számlainformációt elküld a koszolidátornak, amely a számlafizető számára hozzáférhetővé teszi a részletes számlaadatokat  Összegző konszolidálás esetén csak a számlaösszegzéseket jeleníti meg a konszolidátor, a részletekre kíváncsi számlafiizető el kell, hogy menjen a számlakibocsátó honlapjára (ha van neki ilyen…)

17 Megvalósítási opciók - számlafizetési módszerek  Az EBPP rendszeren kívüli végrehajtás: a fizetési megbízás a rendszeren kívül jut el a bankhoz. Ebben az esetben a számlafizető kell, hogy ellássa a számla kiállítóját a fizetési instrukciókkal, aki értesíti erről a bankot (és hagyományos módon történik az elszámolás)  Az EBPP rendszeren belüli végrehajtás: a pénzügyi intézetek aktívan részt vesznek a folyamatban. Ez a konszolidátor modellben használatos fizetési módszer. Ekkor gyakori, hogy a számlakibocsátók és a számlafizetők is rá vannak kényszerítve arra, hogy számlájuk legyen a résztvevő banknál (...különböző bankok esetében probléma lehet a banki elszámolás megoldása az EBPP rendszeren belül …. Internetes klíring?)

18 Nemzetközi (USA) statisztikák, trendek •Az elektronikus számlabemutatás az 1998-as 300 milliós szintről 32.8 milliárdra emelkedik 2005-re, míg a számlakifizetések 600 millióról 40.4 milliárdra azonos időszak alatt. • Becslések szerint az EBPP piac nagysága $500 milliárd lesz 2005- ben • EBPP fogja kezelni a vevői számlák 13%-át a közeljövőben (2004). 2003 körül kezd majd kialakulni a kritikus tömeg.

19 Az EBPP várható fejlődése Az egyes fejlődési szakaszok jellemzői: Első szakasz, 1999 - 2000: Úttörők. A számlákhoz való hozzáférés nehézsége erősen korlátozza a felhasználók számát és érdeklődését. Második szakasz, 2001 - 2002: Számlafizetők. A konszolidátorok közötti megállapodások lehetővé teszik a számlakibocsátóknak, hogy elérjék on-line ügyfeleiket, bár még mindig az on-line banki tranzakciók körül koncentrálódik a szolgáltatás. Harmadik szakasz, 2003 - 2004: Kritikus tömeg. Könnyű hozzáférés az elektronikus számlákhoz, az EBPP használat és adoptáció gyors elterjedése. The Three Phases Of EBPP Development Number of EBPP households* (millions) EBPP households (millions).1.6 2.1 6.0 13.1 20.7 5% 8% 28% 52% 61% 66%.9 6.7 84 446 1,142 1,962 Annual e-bills paid (millions) e-bills as % of total household bills.01%.04%.6% 3.0% 7.6% 13.1% % of recurring household bills that EBPP users pay online *Data is from Technographics® ‘99 Benchmark Survey of 10,000 North American households.

20 Megvalósítási opciók – melyik a jó?  Konszolidáló (összegző vagy részletező) modellt érdemes felvállalni  Előnyök:  Értéknövelt szolgáltatás a többi internetes termék és szolgáltatás mellett  Versenyelőny  Új bevételi forrás  Ügyfélszerzés  Hirdetésből származó bevétel  Vevői információkhoz juthat -> vásárlási szokások, termék preferenciák  Elsőként az egyetlen is lehet a magyar piacon (monopol helyzetet teremt)  A piac többi szereplőjének - ha részletes konszolidáló szerepet vállal - sokkal kisebb befektetés szükséges a szolgáltatás igénybe vételéhez -> gyorsabban elterjed  Pénzintézet szükséges hozzá (vagy pénzintézeti jogosultság)

21 Az EBPP a bankok szemével- USA  A pénzintézetek többsége „business case” és meghatározott mérőszámok és mérések nélkül indította/indítja el EBPP szolgáltatásait  A fő indok: ügyfélmegtartás (59%) és a konkurencia nyomása (18%)

22 Az EBPP a bankok szemével- USA  Kik a megcélzott EBPP felhasználók?  A már meglévő online számlafizetőkre „utaznak”  Azt a nézetet követik, hogy csak az online bankolóból „fejlődhet ki” az online számlafizető (a helyes sorrend: számlaegyenleg lekérdezés – átutalás – számlakifizetés – számlamegjelenítés)  Díjazás:  Csak 13%-uk adja ingyen a szolgáltatást, és a legtöbbjük többet fizettet az ügyféllel, mintha az egyenesen az EBPP szolgáltatóhoz menne és egyikük sem kívánja megváltoztatni a jelenlegi díjazási struktúrát...

23 Az EBPP a számlafizetők szemével- USA  Közel 11 millió számlafizető fogja továbbra is használni az online számlafizetés lehetőségeit  A legtöbbjük nem a bankja, illetve pénzintézete által nyújtott EBPP szolgáltatásokat veszi igénybe (22%), hanem a számlakibocsátó, esetleg a kártyatársaságok nyújtotta számlafizetési szolgáltatásokat (44%)!  A jövőben pedig egyetlen EBPP szolgáltatót kívánnak igénybe venni (csak 6%-uk fejezte ki, hogy inkább a bankja szolgáltatásait fogja preferálni...)

24 Az EBPP Európában  Kevesen érzik problémásnak a számlafizetést (6%)  Leginkább a direct debit megoldást használják(69%), 64%-a azoknak, akik maximum 3 számlát kapnak havonta, és 84%-a azoknak, akik 15 vagy több számlát fizetnek havonta  Nincs kortól való függőség

25  Az európaiak 25%-a érdeklődik, vagy erősen érdeklődik az EBPP iránt:  Egy részük azok közül kerül ki, akik már online bankolnak  Más részük alternatív megoldást keres a meglévőkhöz (nehézkesnek, merevnek érzi pl. az általa használt direct debit megoldást)  Leginkább az olaszok és a németek szeretnék, de különböző okokból  Fizetni viszont nem fognak érte  A számlakibocsátók fognak direkt vagy indirekt nyereséget produkálni az EBPP-ből (és inkább a megjelenítéssel, hogy jobban ellenőrizhetőek legyenek), a bankok számára nincs igazi „business case” Az EBPP Európában

26 4. P2P fizetések

27 A PayPal mint az Internetes e-cash „de facto” standardja?  1999-ben alakult – az Internetes fizetések megoldásásra  Jellemzően kisértékű fizetések – 50 USD-nál kisebb fizetések (eBay)  Az online fizetések 93%-a kredit kártyás fizetés még ma is  Egy Gartner felmérés adatai (2002 februárja) - 1000 online vásárló,mint megkérdezett :  33%-uk nagyon megbízhatónak tartja  27%-uk a PayPalt már használja  Csak 11%-uk a Billpoint-ot  Csak 3%-uk a Yahoo!PayDirect-et  Csak 1%-uk a C2IT-et (CitiBank)  Personal-to-Personal fizetések megoldására indult, de mára a P2B fizetések lettek a legkedveltebbek  Jelenleg 13 millió regisztrált felhasználója van, naponta 20000 újat szerez hozzá a jelentős számú problámák és reklamációk ellenére  A Gartner szerint, ha a PayPal eléri a 25 milliós felhasználói számot, a nagy online kereskedők rá lesznek kényszerítve, hogy fizetési módozatként elfogadják, és ezután már nem lehet majd megállítani

28  EBPP szolgáltatást indított el, amivel komoly konkurenciát jelent a bankoknak  A MasterCard partnerségén keresztül hozzájutott az Egyesült Államok 10 000 legnagyobb számlakibocsátójához  10 millió USD forgalom naponta, 200 000 tranzakció  Ingyenes a használata a számlafizetők számára  A kereskedők számára hasonlóak a díjazások, mint a kredit kártyás fizetések esetében  USA: 1997 óta egyre kevesebben fizetnek számlát bankokon keresztül, 2000-re már az új számlafizetőknek csak 39%-a választotta bankját a számláinak rendezésére (Forrester)  A siker okai:  Meglévő óriási ügyfélbázisa  Ingyenes szolgáltatások a számlafizetőknek  Partneri kapcsolat a MasterCard-al (Co-branded kártya- ATM-es hozzáférés a PayPalnál vezetett számlához)  Elemzők szerint tényleges veszélyt jelent a fizetési szolgáltatóknak (reálisan működő eWallet?) A PayPal mint az Internetes e-cash „de facto” standardja?

29  Rengeteg megoldásra váró probléma van még:  Melyik ország jogszabályai érvényesek egy határon átmenő fizetésen?  A banki működéseket és fizetéseket jól leszabályozó jog nem tartalmaz utalást sem az ilyen jellegű szolgáltatóra vonatkozóra - és mégis terjed...  Mit tehet a bankvilág? – A Forrester tanácsai...  Citibank c2it megoldása  Jelenleg 300 000 ügyféllel rendelkezik...  Ingyenessé kell tenni (már elkezdte....és a Bank Of America is)  Egyszerű és olcsó (de nem ingyenes) nemzetközi P2P fizetések  Partnerkapcsolatok: AOL, MSN,....  Nyitni más bankok felé! – a technológiát licenszelni más bankok számára (elhagyva a márkanevet !....)  Szolgáltatni az SME szektornak  Az c2c aukciós helyekről pedig már végképp lemondhatnak.... A PayPal mint az Internetes e-cash „de facto” standardja?

30 Köszönöm a figyelmet! Tkacsik.marta@fmc.hu