Klaszterek létrejöttének mozgatórugói Gyula Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete

Tematika Klaszteresedés alapjai (klaszterszemlélet lényege, mi a klaszter, különböző megközelítések) Klaszteresedés mozgatórugói (hálózati motivációk, klaszteresedés okai) Klaszteresedés sikeressége (klaszteresedés elősegítése, előnyök felismertetése, „sikerességi faktorok” )

A klaszterek közös jellemzői

A klaszter „szegedi” modellje Klaszter, mint a regionális gazdaságfejlesztés eszköze: a rombusz-modell alapul vétele a „mag” a nélkülözhetetlen klaszter-elemek (mint Porternél): rivális vállalatok és hálózataik a támogató és kapcsolódó determináns két részre osztható: -a „maghoz” tartoznak a tartós partnerek, beszállítók, a speciális iparági intézmények -az „alsó lábakhoz” sorolhatók a „lazább” üzleti partnerek (eszközök szállítása, beruházások finanszírozása stb.), kapcsolódó iparágak, nonprofit intézmények a modell „tetején” a klaszterek hatása a régió gazdasági fejlődésére: versenyképességére A „szegedi modell”: egy iparági klasztert ír le: a „mag” egy értéklánc-rendszer ha térben koncentrálódik, akkor regionális klaszternek felel meg

A klaszter „szegedi” modellje (Lengyel 2001)

A klaszter általános fogalma (Enright szerint, itt nincs térbeli megkötés): -ugyanazon iparághoz tartozó, -független (versenyző) vállalatok és hálózataik, -valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, -amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, -ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, -továbbá hasonló innovációkat tudnak hasznosítani. Lényeg: a klaszter olyan helyi bázissal rendelkező húzóágazat (főleg traded szektorbeli), amelyiknek nő a kibocsátása (hozzáadott értéke), emelkedik a foglalkoztatottak száma, javulnak a vállalkozások túlélési esélyei  helyt tud állni a globális versenyben  javítja a térség versenyképességét (jövedelmek, munkatermelékenység, foglalkoztatottság)  az adott tevékenységgel foglalkozók száma meghaladja a kritikus tömeget

Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan „leginkább egy tudás-intenzív (innovatív) hálózatra hasonlít, amely alapját képezi időszakosan változó dinamikus együttműködési formáknak” Általában kapcsolódnak tudományos aktorok is a kooperációkhoz Nincsenek tagok, nincsenek szerződések, nyitott szerveződés – pontosan azért, mert nem is szerveződés Innentől kezdve érdekes szakmai kérdés a hazai klaszteresedés támogatása…

A klaszteresedési folyamat lépcsői és szakaszai

Nemzetközi klaszteresedési trendek USA: 20 évvel ezelőtt 400 vezető klaszter: munkaerő 57 %-át foglalkoztatták, továbbá export 78 %-át állították elő  domináns szereplő Európában inkább a fejlett országokban mutathatóak ki sikeres klaszterek EU klaszterfelmérése (2002): fejlett klaszterek döntően a fejlett térségekben vannak jelen, a klaszterek számának országonkénti összehasonlítása az eltérő definíciók miatt nehézkes Hagyományos és tudás alapú klaszterek kb %

Mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteresedés: az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint 380 vezető klasztert találtak, amelyek a munkaerő 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elő Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%-a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik A klaszterek az Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képződik a klaszterekben. + A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében Lényeg: a globális verseny miatt megfigyelhető globális-lokális paradoxon miatt a fejlett országokban a klaszterek, mint globálisan versenyző húzóágazatok mindenütt szükségszerűen kialakulnak

Motivációk - mozgatórugók az erőforrás-korlátok tágítása költségelőnyök szerzése jobb hozzáférés a piachoz az „elfogadottság” növelése és elismertség iránti vágy, illetve valamilyen új tudás, ismeret megszerzése

Az erőforrás-korlátok tágítása Praktikusan az erős felső erőforrás-korlátok lebomlanak Közös kapacitáshasználat K+F finanszírozása Humán infrastruktúra, szakembergárda

Költségelőnyök szerzése Méretgazdaságossági hátrányok csökkentése Különösen kkv-k esetén gyakori motiváció Önmagában nem elégséges szintű motiváció tényleges klaszteresedésre

Jobb hozzáférés a piacokhoz Klasztertagként oda is eljuthat ahová eddig nem Új piacokra történő együttes belépés Mögöttes keresletek (üzleti partnereim partnerei, beszállítóvá válás stb.)

Az „elfogadottság” növelése Maga a legnagyobb előny pontosan a tagság léte Klasztertagként elfogadnak Elismertség iránti vágy

Új tudás, ismeret megszerzése Tudásáramlás a klasztereken belül Közös K+F tevékenységek Egymástól tanulás – tanulási kényszer Tényleges szolgáltatások a klaszter részéről

Példák regionális klaszterekre: Emilia-Romagna (NUTS-2 olasz régió): ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus)

OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek fejlesztésére (Lengyel 2008) A valamilyen formában már megjelenő, legalább embrionális klaszter kezdeményezéseket célszerű támogatni A konkrét helyzeten alapuló tényeleges piaci gondokat kell orvosolni (a vállalatok érdekeivel megegyezőket) Mintaprojekteket kell kidolgozni (hitelesség!!, hogy a cégek számára hihető legyen) Be kell vonni a regionális/helyi kormányzatok képviselőit, célszerű, ha egy klaszter egy adott közigazgatási egységbe tartozik A helyi/regionális gazdaságfejlesztési partnerség (hálózatok) a döntő: magánszféra, kormányzatok és NGO-k együttműködése (+ brókerek a „négy lábhoz”) Legyen erős a monitoring, az átláthatóság a klaszter működésében, a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában

A klaszterek szervezésének fontos szempontjai(Lengyel 2008) az időbeliség: egy alulról szerveződő klaszter kialakulásához 6-8 év kell a régió fejlettségi szintje: a fejlesztési stratégia igazodjon a reális helyzethez a modern üzleti, piaci ismeretek széles körű elterjedtsége: azaz a kölcsönös előnyök felismeréséhez és az innovációk adaptálásához szükséges vállalkozói felkészültség, alkalmazkodó készség a helyi vállalkozók közötti együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti bizalmi kapcsolat a vállalkozói szervezetek, önszerveződések aktív szerepe: a vállalkozók szövetségei, szakmai szervezetei, kamarái, klubjai stb. nagyon fontosak, főleg a KKV-k klaszteresedése múlhat rajtuk segítőkész helyi kormányzatok kellenek, akik a klaszterek igényei szerinti infrastruktúra és intézményi fejlesztéseket elvégzik, szervezéseket ellátják klaszter-alapú kormányzati gazdaságfejlesztést kell folytatni decentralizált közigazgatás kell: a helyi önkormányzatok kellő önállósággal rendelkezzenek a szükséges fejlesztésekhez, illetve hosszabb távon is tudjanak tervezni (forrásokat)

Mikroszinten az emberi tényező: kezdetben a klaszterbróker, aztán a klasztermenedzser, aki viszi a hátán az egész csapatot a klaszter részéről: tényleges előnyök biztosítása a tagság részéről a tagok részéről: a helyi vállalkozók között a szükséges tudás az előnyök felismeréséhez elégséges üzleti, piaci ismeret a lehetőségek kihasználásához együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti meglévő bizalmi tőke a klaszter tartalommal történő megtöltése, kezdve a konkrét közös piaci tranzakcióktól, egészen a különféle klaszter- rendezvényekig

Köszönöm a figyelmet!