 1 AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIA POLITIKÁJA Budapest, november 20. Szent Ignác Kollégium

 2 Az Európai Unió létrejötte és változásai Háttér Két világégés: a fő vesztes Európa Kiszolgáltatottság: –USA-nak gazdaságilag –SzU-nak katonailag Sötét jövő, a múlt árnyai hatnak: –Megosztottság –Kizsákmányolás Kitörési pont: Új világ építése

 3 Az Európai Unió alapítása Körülmények Alapításkor: Keresztény politikusok Alapelvek: –szubszidiaritás, –közjó, –perszonalitás, –szolidaritás.

 4 „Az Európai Közösségek alapító szerződése” (Treaty) A célzott tevékenységek: –Közös Piac védelme, –Az áru, a tőke és a személyek szabad áramlása, –Közös politikák, –Torzítatlan szabad verseny, –Jogszabályok egyeztetése, –Közös intézmények, –Célzott külső társulások. Szolgáltatások kérdése (nem csak az energia !) 59 c. Szolgáltatások liberalizációja (irányelvek) 63.c. Általános gazdasági érdekű szolgáltatások és a verseny (general economic interest) 90.c.

 5 Az EU növekedése Francia o., Német o., Olasz o., Benelu 6 ország Spanyol o., Portugália, Görög o. 9 ország Svéd o., Írország, Ausztria, Dánia, Finn o., Nagybritannia, 15 ország Cseh o., Lengyel o., Szlovákia, Magyar o., Szlovénia, Baltikum, Ciprus, Málta 25 ország Románia, Bulgária 27 ország TOVÁBB ??

 6 Változások Alapelvek szerepe gyengült Szekularizáció, individualizmus Cél/eszköz csere – céltévesztés Területi/személyi különbségek növekednek Globalizáció

 7 Következmények Megfáradt, dekadens civilizáció Használati értékben több a fogyasztás mint a kibocsájtás Gyenge áldozatvállalási készség Árnyalt tudás helyett kampány gondolkodás Értékek helyett érdekek Több mint laza állam szövetség de kevesebb mint egy erős birodalom, valamiféle „klub”

 8 Példák a globalitásra Kereszténység, iszlám Nemzetközi metrikus rendszer Hírközlés Nemzetközi pénzrendszer Olimpiai mozgalom

 9 Globalizáció= globalitás + erőforrás koncentráció Piramis építés Katedrálisok építése Eredeti tőkefelhalmozás Űrhajózás Gyarmatosítás „Tőkés társaságok világuralma” Nagy kérdés, hogy mi az eredmény!

 10 Energetikai globalizáció Minden erőforrás/energiahordozó mindenhonnan elérhető. Az energia kevesek számára szerezhető meg korlátlanul. Egyenlőtlen csere/kiszolgáltatottság. Erőforrás koncentráció. Cél: fogyasztás értéktermelés nélkül és további erőforrás koncentráció

 11 Következmények Rossz hatásfok a teljes vertikumban. Pazarlás/környezetterhelés. A folyamat fenntartása egyre költségesebb. Rész érdekek érvényesülése minden határon túl. Hozzájárulás a tömeges elszegényedéshez.

 12 Az energiaellátás lehetséges formái (1.) Szolgáltatás Központilag tervezett, végrehajtott és ellenőrzött folyamat. Közösségi érdekű jogok és kötelezettségek rendszere. Felelősség az ellátásért. Célfüggvény a minimális költségű ellátás. Tökéletlen informáltság a működésről.

 13 Az energiaellátás lehetséges formái (2.) Verseny Decentralizált tervezés és végrehajtás, központi ellenőrzés. Minimális közösségi elkötelezettség, maximális egyéni jogok. Csak szerződési felelősség. Célfüggvény a maximális egyedi profit. Elegendő informáltság a működéshez.

 14 A jó versenypiaci működés fő feltételei általában: Informáltság a szereplők érdekeiről, a jószág hasznosságáról. Lehetőség a szuverén fogyasztói döntésre. A fogyasztás/vásárlás jól tervezhető. Gyakori adásvételi események. Homogén termékek. Externalitás hiánya. A piacra lépésnek és távozásnak nincs korlátja. Sok kis versenyző jelenléte. Csökkenő határtermelékenység és határhaszon. A legfontosabb energiahordozók esetében a kritériumok többsége nem vagy csak részlegesen teljesül.

 15 A versenypiac alkalmazása (1.): Negatív következmények: Tökéletlen piaci működés a leggyengébb szereplők kárára. Rendkívül bonyolult szabályrendszer a negatív hatások mérséklésére. Állandó külső beavatkozások, kiterjedt adminisztráció. Predátor magatartás terjedése. Nagy áringadozások és hosszútávon növekvő átlagárak. Lehetséges előnyök: Tudatosul az energetika fontossága, a lakosság értékként fogja kezelni. Esély a lényegi racionalizálásra. Az innováció szerepe növekszik.

 16 A versenypiac alkalmazása (2.): Szükséges tennivalók: A gyengék (főleg lakósság) hatékony védelme. Számottevő köztulajdon szereplése a verseny piacon. Piaci viszonyok direkt vagy indirekt javítása. A piac működésének közösségi érdekű befolyásolása. A pozitív folyamatok erősítése.

 17 Az EU energiapolitikája (1.) Kiinduló helyzet A belső erőforrások csaknem teljes hiánya. Korlátozott belső lehetőségek: megújuló energiák és nukleáris energia. A belső és külső szolidaritás hiánya. Az egységes irányítás, tervezés és végrehajtás hiánya.

 18 Az EU energiapolitikája (2.) Következmények Külső függőség növekedése (Oroszország) Óriási beruházási igény. Ellentmondások tovább növekednek. Magas árak, egyre erősebb áringadozások. Szélsőséges lobby tevékenység szakmai, racionális érvek helyett.

 19 Az EU energiapolitikája (3.) Események „Európai Stratégia Fenntartható, Versenyképes és Biztonságos Energiáért” zöld füzet: március. „Egy Energia Politika Európa számára” fehér füzet: január „3rd. Energy Package”: szeptember

 20 Az energiapolitika kihívásai Fenntarthatóság (a világunk véges…). Ellátásbiztonság (a külső függőség, a beruházási igény, az elérhetőség kockázatai növekszenek…). Versenyképesség (árnövekedés, áringadozások kivédése, hatékonyság javítása…).

 21 Stratégiai Célkitűzések. Harc a klímaváltozás ellen. Az energia import miatti sérülékenység korlátozása. A növekedés és a munkahelyek támogatása. Biztonságos és elfogadható energia biztosítása.

 22 Az akcióterv elemei (1.) A belső energiapiac fejlesztése: –Szétválasztás. –Hatékony szabályozás. –Átláthatóság. –Infrastruktúra fejlesztés (konkrét projektek!). –Hálózatbiztonság. –Kapacitás megfelelőség (villany és gáz). –Az energia mint közszolgáltatás.

 23 Az akcióterv elemei (2.) Szolidaritás. Üvegház hatású gázok csökkentése, emisszió kereskedelem. Energia hatékonysági intézkedések. Megújuló energiák. Stratégiai energia technológiai terv. Alacsony CO2 kibocsátású fosszilis tüzelőanyag kibocsájtású jövő. A nukleáris energia jövője. Európai érdekű nemzetközi energia politika. Hatékony felügyelet és tájékoztatás („Energia Felügyelő Hivatal”).