Nem és kor szerinti nyelvhasználat. A szleng. Szociolingvisztika 11. hét

Nemek szerinti nyelvhasználat Genderlektus Gender: társadalmi nem Szex(us): biológiai nem „Gendernyelvészetnek az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát nevezzük, amely a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által létrejött különbözőségét teszi meg kutatása tárgyául.” (Huszár: Bevezetés a gendernyelvészetbe)

Nemek szerinti nyelvhasználat A „férfi nyelv”/”női nyelv” mítosza: 16-17. sz. Európa: távoli egzotikus helyek, ahol a nemek teljesen más nyelvet beszélnek egy azóta kihalt karibi nyelvet beszélő karibi nők tabuszavai (rokonsági nevek, harcászati szavak, testrésznevek) Rocherfort: nőrablás az oka a nyelvi különbségeknek a karibiaknál, az arawak férfiakat leölték, a nők ezt a régi nyelvet megőrizték, az új férfiak a karibit beszélték. „A szanszkrit mint kizárólag férfinyelv”: a szanszkrit szent nyelv és a belőle kialakult prakrit mint női változat. Valóság: férfi papok beszélték a sz-ot rituális alkalmakkor, a prakritot viszont mindkét nem a mindennapi életben, profán – szent különbség, nem ffi-női

Nemek szerinti nyelvhasználat JESPERSEN, Otto 1922 Language: Its Nature, Development and Origin - „A nő” fejezet nem módszeres kutatáson alapuló munka, anekdotikus megfigyelések: a nők szegényesebb szókincsűek, silányabb szintaxis, befejezetlen mondatok – vö. a logikus gondolkodás távol áll a nőktől) de J. kimutatott a későbbi szociolg által igazolt tényt is: a nők falusi környezetben konzervatívabb beszédűek, városban ellenkezőleg: a nyelvi újdonságok terjesztői.

Nemek szerinti nyelvhasználat 19-20. sz. fordulója: nyugati férfigondolkodók: a nők elmaradottak ész, tehetség, jellem dolgában, – főleg biológiai okokra vezetik vissza (kisebb koponya, labilitás a menstruáció, szülés, szoptatás miatt), erkölcstelenség (vö. Freud neurotikusa nő) Fordulat: 60-70-es évek (diákmozgalmak, egyenjogúsági harcok), tudományos eszközökkel való harc

Nemek szerinti nyelvhasználat Robin Lakoff 1973: Language and women’s place: alapállítása, hogy a nőket a női beszédre szocializálják, ami eltér a férfiakétól a nők többször használnak bizonytalanságot kifejező tag-questionst (visszakérdezés, utókérdés): John is here, isn’t he? (Bernstein (60-as). a visszakérdezés a korlátozott kód jele) L. szerint ezek bizonytalankodást árulnak el, mert aki használja, az biztos akar lenni abban, hogy a többiek egyetértenek vele Lakoff-kritikák: a kérdésnek számos egyéb funkciója (is) van a nőknél

Nemek szerinti nyelvhasználat Janet Holmes 1986: a visszakérdezést más-más komm. célra lehet használni, és mindhármat használja mindkét nem, csak eltérő mértékban. Számos más tényező is befolyásolja (telefonbeszélgetés, ismeretlenekkel v. sem) – nem a nemen múlik! bizonytalanság kif. (l. Lakoff), szolidaritás kifejezése (ismeretlen embert bevonni a beszélgetésbe: Hideg van kint, ugye?) udvariasságkifejező negatív BA (tiltás, utasítás) enyhítése: Ha kinyitod az ajtót, kihűl a szoba. Ezt te sem akarod, ugye?

Nemek szerinti nyelvhasználat Lakoff folyt. FELTÉTELES IGEALAKOK: itt is az udvariasság dominál, a nyílt felszólításokat tompítja: Kinyitnád az ablakot? TOMPÍTÓK: Lakoff szerint ezek is bizonytalanságot sugallnak: azt hiszem, szerintem; esetleg; egy olyan, tudod… Ellenérv: ezek is lehetnek udv. stratégia elemei a nőknél.

A nők mint nyelvi újítók ÚJÍTÁS: Labov, 60-as évek N.Y.-i áruházak (r) – a felső körök kiejtését követték többen Pygmalion: könnyű női alkalmazkodás felfelé: Higgins elegáns hölgyet farag Elisa Dolittle-ből, leszoktatta a cockney-ről (filmújrák: Pretty woman, Álmomban már láttalak) Magyarázat: a lányok környezete sokkal nagyobb fontosságot tul. a lányok a nyh-nak, mint a fiúk, vagy nagyon elutasítóak v. nagyon elfogadóak voltak a markáns tájnyelvet beszélőkkel. Plusz tömeges beiskolázás. Fiúknál, férfiaknál: csoportszolidaritás

Nyelvi tabuk és nemek karibi: nők a ffiakat nem szólíthatták a nevükön, harcra von. szavakat nem használhattak zulu: hlonipha: a menyeknek kerülni kell az após nevét és az ahhoz hangzásában hasonlót is <Ez van Mongóliában is.> nyugati tsd: káromkodások tabuja nyilvános térben, a polgári kultúrához kapcsolódik (először nők előtt nem lehettett használni, egymás közt a ffiak igen, ezért a ffiassággal asszociálódtak), korábban még a papok is kimondhatták ezeket (l. Luther Asztali beszélgetések)

Nyelvi tabuk és nemek 1940-es évek: vizsgálatok mutatták ki, hogy a nők kevesebbet káromkodnak, egy 1982-es kanadai vizsgálat viszont csak az idősebb embereknél mutatta ezt ki, a fiataloknál nem. Itthon is csökken a különbség

Kor és nyelvhasználat Egyazon időben élő idősek és fiatalok beszéde eltérő. Látszólagosidő-vizsgálat: a 2 összevetése, feltételezve, hogy a különbség a zajló nyelvi változások lenyomata (az idősek a régi formát, a fiatalok az újat használják).

Kor és nyelvhasználat Biológiai életkor: gyermek-, ifjú-, felnőtt- és időskor Társadalmi életkor: tsd-i funkciókhoz kötve Vernakuláris elsajátítása Iskoláskor Felnőttkor: foglalkozás, házasságkötés, gyereknevelés Időskor: familiáris szintre szorul vissza a nyh. Nyelvcserében szerepet játszó kor.

Szleng Társadalmilag kevéssé elfogadott, az utóbbi időkben „rehabilitálták” (a nyelvművelés is). Alapvetően szókészletre (regiszter) vonatkozó jelenség, a grammatikát nem vagy alig érinti! (Kivétel: kiscsoport-szlenge – itt beszédműfaj)

Mi a szleng? Néhány próbálkozás a meghatározására: 1. „[Szlengen értjük] azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavaknak azokat az új jelentésváltozatait, melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás hangulat keltése vagy a kifejezés színességének fokozása vagy az újszerűvel való játék öröme vagy a nyomaték kedvéért használ” (Országh 1966: 361)

Mi a szleng? 2. „valamely korlátozott szakmai vagy társadalmi csoport különleges nyelve” (LingvESz. 1990: 43).

A szleng ugyanis nyelvi univerzálé! Mi nem a szleng? Nem a kamaszok nyelve. Nem a bűnözők nyelve. Nem azonos az argóval. Ezek ugyanis csak bizonyos részeit fedik le a szlengnek. A szleng ugyanis nyelvi univerzálé!

Nyelvi univerzálé Azaz: Beszélik fiatalok és idősek. Beszélik vidéken és városokban. Beszélik bűnözők és nem bűnözők is. Beszélték régen és ma is: a beszélt nyelv minden korszakában jelen van. Beszéli mindenki, de eltérő mértékben és másként.

Hogyan és miért alakul ki? Alapfeltétele: intenzív (napi) beszédkapcsolatban álló közösség. → Ez szükségszerűen szlengjelenségek felbukkanását váltja ki. Ez a közösség bármilyen lehet: munkakapcsolatban állóké, haveroké, idősek klubja stb.

A bázisnyelv Mivel csoportnyelv a szleng, s azok nyelvi részrendszerek (nem teljes nyelvek), szüksége van a beszélő társalgási nyelvére mint hordozóra. Ez a hordozó a bázisnyelv, amire a szleng ráépül (pl. lehet a köznyelv, regionális köznyelv, nyelvjárás).

Ha nyelvjárás a bázisnyelv bászli ’ügyetlen’, megberetvál ’leszid’ bolhaszedő ’lábfejig érő nadrág’, bundalé ’pálinka’, egyablakos ’félszemű’, evőke ’száj’, fehérvér ’takony’, pill ’pillanat’

Ami félrevezető A szleng kétféle eltérő értelemben is használatos: egyrészt szó- és kifejezéskészlet másrészt egy sajátos nyelvhasználati-stilisztikai forma A stilisztikailag semleges nyelvhasználati szint alatti stílust tekintik szlengnek (Andersson–Trudgill 1990)

Ami félrevezető Változatos stílusértékű elemeket tartalmaz, és mivel beszélt nyelvi jelenség, leginkább a szabad, kötetlen stílus jellemzi, ezért is nehéz elhatárolni egyfelől a fesztelen hétköznapi nyelvtől, másfelől a népies kifejezésmódtól!

beszédstílus avagy a beszéd egyik műfaja Kis Tamás A szleng mint stilisztikai jelenség nem határozható meg a stílusárnyalatok alapján (pl. a társalgásin belülre tenni), ugyanis ennél magasabb szintű stilisztikai kategória: beszédstílus avagy a beszéd egyik műfaja → szlengben beszélés (nem szlengszavak puszta használata)

Motiváció Erős érzelmi szűrőn keresztül szemlélt világ. Ami a szlengszavak és -kifejezések emocionális színezetében nyilvánul meg. „Az irodalmi nyelvvel összevetve szókincse általában lenéző, lekicsinylő stílusárnyalatot hordoz, ami abból következik, hogy a beszélő a megnevezett dolgokat, jelenségeket, cselekvéseket erős kritikával (elsősorban negatívan) szemléli, és ezt — leggyakrabban familiáris, esetleg tréfás, humoros vagy éppenséggel durva, sértő formában — ki is fejezi.” (Kis Tamás)

A szleng típusai Csoportnyelv. Széles körben elterjedt szlengek (general slang) Szűk körben elterjedt szlengek (special slang) A valóságban a szleng mindig kiscsoportokban születik meg és működik, csak a nyelvész von el szlengtípusokat. Két típus: kiscsoport- és nagycsoport szlengek, valamint az ún. közszleng.

Kiscsoport-szlengek fontos reáliák megnevezése vagy újranevezése a megnevezett dolog, cselekvés, tulajdonság stb. a csoporton kívüliek számára lehet ismert (például az ételek elnevezése, a mozgásra, járásra utaló szók egy-egy szlengben) vagy lehet ismeretlen (a fegyverek egyes típusainak a katonák, a börtönbeli viszonyoknak a fogvatartottak körében használt nevei) A szókincsnek ez a kettőssége csak a csoporton kívüliek számára lényeges, a tagok számára a szleng egységes rendszert alkot!

Nagycsoport-szlengek Kiscsoportok szlengjéből vonódnak el, amelyek valamiben azonosak, és azonosságuk miatt egymással kapcsolatba kerülhetnek: tagjaik átfedik egymást vagy érintkeznek (vagyis a beszélők viszik át nagyobb csoportokba a szlenget). Az azonosság kétféle lehet: szak(mai) vagy helyi (területi) szlengek.

Nagycsoport-szlengek Helyi szlengek: területileg szerveződő nagycsoport-szlengek (egy falu, város, városrész, iskola szlengje). Szókincse szakmától független, a kiscsoport-szlengek általános szókincséből származik. Szakszlengek: érdeklődési, foglalkozási alapon elkülönülő csoportokra (katonai, diák, tolvaj, labdarúgó, narkós stb.) jellemzők. Szókincsük a szakmától függő, az azonos szakmához tartozó kiscsoport szlengjének speciális szókincséből származik.

Nagycsoport-szlengek A valóságban e tiszta típusok keveredve jelennek meg: helyi szakszlengek (pl. a debreceni katonai szleng, a szegedi Csillag-börtön szlengje, a sárbogárdi diáknyelv stb.), mintsem „a” magyar tolvajnyelv vagy „a” magyarországi kábítószer-élvezők szlengje.

A közszleng A helyi és a szakszlengek széles körben elterjedt szavai alkotják: vágod? ‘érted?’ span ‘haver, barát’ bepiál, bepasizik, becsajozik lenyúlta ‘ellopta’ kecó, pecó ‘lakás’ rácuppan ‘tetszik neki valami, belemerül a témába’ bejön vkinek vmi ‘tetszik, élvezi’

Nyitott és zárt csoportok tagjaiknak a csoportba való be- és kikerülése nem az egyénen múlik (kényszerközösségről) az autonómia nagyfokú korlátozása: az egyén rákényszerítése arra, hogy a csoport tagja legyen (börtön, hadsereg) → kettős norma Nyitott: az egyének szabad akaratából jön létre a csoport → nincs kettős norma

Nyitott és zárt csoportok az egyén teljes életidejét a csoportban tölti Nyitott: az egyén életidejének csak egy részét köti le

Nyitott és zárt csoportok leegyszerűsödik a nyelvhasználat, a nyelvi kód, a vernakulárist is érintheti (nem a szleng okozza, hanem az, hogy a csoport zárt, s így nincs kapcsolat más csoportokkal), l. a katona példája Nyitott: változatosabb nyelvhasználati formák

Nyitott és zárt csoportok Zárt: a normarendszernek része a csoport nyelvhasználata, szlengje is → kötelező használni, aki nem tesz így, kizárja magát a csoportból Nyitott: nem része a nyelvhasználat a normarendszernek → fakultatív

Nyitott és zárt csoportok A szleng funkciói lehetnek: Zárt: lázadás a gépezet ellen a nehézségek elviselése humor által Nyitott: a közösséghez, a csoporthoz tartozás érzése, a kívülállóktól való elkülönülés (pl. felnőttek), tréfálkozás, csúfolódás, gúnyolódás, utánzás, feltűnés, vagánykodás a konvencionális dolgok megváltoztatása

Az argó (tolvajnyelv, jassznyelv) „a tolvajnyelv az a fajtája a szlengnek, amit nem nyelvi sajátosságai, hanem beszélői alapján különítettek el” (Kis Tamás) Sokáig a fiatalok nyelvét is argónak tartották. Titkosság. Része a szlengnek, tkp. Alkategóriája (de nem azonos vele!).

Argó Szókincse felépítése: Szakzsargon használata (mackó) Titkosító argó Közszlengre hasonlító, általánosan ismert fogalmak megnevezése (beburkol vmit ‘megeszik’) Az 1-2. gyakran összefonódik. A „szakma” műveléséhez szükséges kifejezések: piszkálni ’zsebtolvajlással lopni’, horgászni ’nyitott ablakon keresztül lopni’, libázni ’fa- vagy szénszállítmányt meglopni’

Cigányból a magyarba került szavak kaja, pia, pancs uzsgyi, ácsi, csá hóhányó (népet., xoxamno ‘hazug, füllentős, csirkefogó’), komál csávó, csaj, bula, góré, manusz, pulya, purdé, luvnya, gádzsi, gádzsó baró, benga, csácsó, gizda, sukár, nyikhaj bazsevál, csór, elsinkófál, fabrikál, megmurdelt, kamatyol, kúr sunázik ‘hallgat’, ‘csajozik’, ‘közösül’ budi, dzsuva, kula csórikám duma, séró, vaker farba (c. vorba ‘szó, beszéd’) gógyi (c. godyi ‘ész’) kalyiba, verda kanyi, lóvé, nyista (‘semmi’, vö. Nyista vaker!), ruppó