A mentális biztonság alapkövei a munkahelyeken, szerepe az egészségfejlesztésben Szatmári Szilvia

Magyar lakosság egészségmagatartása /Népegészségügyi jelentés 2004/ Népesség 8 – 10 %-a alkoholfüggő Felnőtt lakosság 66 %-a rendszeresen dohányzik 6,5 %-a használt már valamilyen kábítószert 25 %-a használ altatót, nyugtatót 50 %-a túlsúlyos vagy elhízott

Mortalitási adatok /Népegészségügyi jelentés 2004/ Halálesetek 51 % szív-, érrendszeri betegség 25 % daganatos megbetegedés 7 % külső ok 7 % gyomor-, bélrendszer betegségei 6 % egyéb 4 % légzőszervi kórképek

Okok hátterében: - egészségtelen életmód - hiányos egészségkultúra - környezetszennyezés - ország gazdasági fejlettségének, teljesítőképességének hiányosságai - társadalmon belüli egyenlőtlenségek - egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala áll

Szakemberek becslése szerint a vezető halálokok miatt bekövetkező halálozások 50 %-ért a viselkedés tehető felelőssé. Fenti halálozási arány jelentősen csökkenthető lenne a viselkedés megváltoztatásával. Eszköz: - egészségfejlesztés kognitív Cél: emocionális változás viselkedés Színterek: - település, iskola, munkahely, stb. …

A munkahely kiemelt színtér -a célcsoport könnyen elérhető: az emberek, az ébren töltött órák 1/3-át töltik munkahelyükön -az alkalmazotti réteg fogékony közönség a programokra, a hagyományos egészségügy számára kevésbé elérhetők, több súlyos szempontból veszélyeztetettek -a program szervezéséhez a már működő munkahelyi kommunikációs csatornák felhasználhatók

Az egészség bio- pszichoszociális modellje /Kulcsár 1998/ Pszichológiai, szociális, kulturális faktorok szerepe a betegségek kialakulásában, lefolyásában: - személyes kapcsolatok - közösségi érzés - szociális támogatottság - szocio-ökonómiai státusz - hangulat - önértékelés - megküzdési stílus

Munkahelyi stressz Munkahelyi stressz elméletei /Juhász 2003/ „A munka, munkahelyi környezet, munkaszervezet ártalmas, kellemetlen jellegére adott érzelmi, kognitív, viselkedéses, élettani válasz. Az arousal magas szintjével, a distresszel és gyakran a megküzdési képtelenséggel jellemezhető /Levi 1999/” Munkahelyi stressz elméletei /Juhász 2003/ SIEGRIST: - erőfeszítés és jutalom egyensúlyának hiánya nagy munkahelyi megterhelés hosszú távú jutalmak fölötti alacsony kontrollal társul HARRISON: - a személy képességi, igényei és a munkaelrendezés /jelleg, munkakörnyezet illeszkedésének hiánya KARASEK: - megterhelés – kontroll – támogatás az egészségi állapotra nézve legrosszabb kimenetel a magas követelmény alacsony döntési lehetőséggel

Munkahelyi stresszorok /Cooper, Marshall 1978/ Feladattal kapcsolatos stresszorok: minőségi / mennyiségi túl vagy alulterhelés, munkafeltételek, változások a munkában, lépéstartás a technológiai változásokkal Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: zaj, hő, nem elégséges megvilágítás, túlzsúfoltság, elvonulási lehetőség hiánya Szervezeti szereppel kapcsolatos stresszorok: szerepkétértelműség (nem világos célok, elvárások), szerepkonfliktus (dolgozóval szemben támasztott különböző követelmények ellentmondanak egymásnak), túl sok vagy túl kevés felelősség más dolgozókért, karrierfejlődés üteme Rossz munkahelyi kapcsolatok, csoporton belüli konfliktusok, felettessel /beosztottal való kapcsolat/. Szervezeti légkör, vezetési stílus, ellenőrzési rendszer, technológia, túlságosan alacsony fizetés. Szervezeten kívüli stresszorok: család, anyagi nehézség, elszigetelődés

A stressz következményei Egyén szintjén: lelki reakció: szorongás, depresszió egészségkárosító magatartás: dohányzás, alkoholfogyasztás, drog menekülés a munkából, egyéb életszerepek károsodása, önértékelés csökkenése. Szervezet szintjén: alacsony termelékenység hiányzás munkaerő nagymértékű elvándorlása munkahelyi feszültség

Az egészséget támogató munkahely jellemzői /Kopp 2005/ Az egészség, mint érték Dolgozók tisztelete Különbözőség, mint erőforrás Változások megfelelő menedzselése Megfelelő terhelés Folyamatos tanulás és kríziskezelés, mint fejlődés Egyensúly a különböző életfeladatok között A munkával kapcsolatos protektív tényezők biztos munkahely munkahelyi kontroll munkahelyi társas támogatás személyi jövedelem

A Határőrség pszichológiai szakterületének tevékenysége a Határőrség Humán Szabályzata szerint

A határőrségi pszichológiai szakterület tevékenységének fő összetevői Munka-és szervezetpszichológia Klinikai pszichológia Tanácsadó pszichológia EGYÜTT-működés Közlekedéspszichológia Speciálisan alkalmazott pszichológia Pedagógiai pszichológia

A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység törvényi háttere Szakmai etikai kódex 21/2000. BM-IM-TNM együttes rendelet 9/2000. BM KKI Főigazgató Főorvosának intézkedése Határőrségi Humánszabályzat 39/2002.

A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység célja Pszichikailag alkalmas emberek kerüljenek felvételre Hozzájárulni a Határőrség feladatainak teljesítéséhez, az állomány pályán tartásához A szakterületi feladatok végrehajtását akadályozó szervezet-pszichológiai és humán tényezők feltárása Az emberi viszonyok pozitív irányú befolyásolása Alapvetően szolgáltatás jellegű munka

A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység szintjei Országos szint, a határőrség főparancsnok-ságán a humán főosztály, egészségügyi osztály alárendeltségében Igazgatósági szint a humán osztály, egészségügyi osztály közvetlen alárendeltségében Kirendeltségi szint A bekerüléstől --- nyugdíjas évek végéig a családtagokra is kiterjedően

A Határőrségi pszichológiai szakterületi munka formái, módszerei és eszközei Hivatásos-, köztisztviselői-, szerződéses és közalkalmazotti állományba jelentkezők felvételi alkalmassági vizsgálata Általános, célzott, rendszeres és időszakos pszichológiai vizsgálatok programja Intézkedés-lélektani program (előadások, tréningek, módszertani foglalkozások, oktatások) Idegenrendészeti központ programja (állomány védelme, rendkívüli események kezelése) Prevenciós program (rendkívüli események, mulasztások, korrupció, öngyilkosság) Pszichológiai feladatok speciális helyzetekben (minősített időszak, konfliktushelyzet) Vezetést segítő programok(vezető-kiválasztás, vezetői készségek fejlesztése) Szervezetfejlesztés programja (szervezeti célok érvényesítése érdekében ) Kutatások és felmérések programja

Állomány humán kiszolgálásának programjai Egyéni- és csoportfejlesztési, pszichológiai rehabilitációs program Családsegítő program Fogadóóra Esettanulmányok Parancsnoki munkát segítő kiadványok Speciális célprogramok (állandó, időszaki, tervezhetően vagy váratlanul jelentkező feladatok)

Együttműködő rendszerünk BELSŐ ☺ KÜLSŐ (kialakulóban a nemzetközi együttműködés) Kórházak, egészségügyi intézmények MTA Pszichológiai Intézet Magyar Pszichológiai Társaság Egyetemek, főiskolák Országos Egészségfejlesztési Intézet Társszervek pszichológiai szakterületei Drogambulanciák Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Családsegítő intézmények Humán-és karitatív szervezetek, egyesületek

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!