A telemedicina alkalmazásának hazai problémái Dr. Daragó László Egyetemi docens Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet

Miben segíthet a telemedicina? Az egészségügyi szolgáltatások iránti elvárások, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból rohamosan nőnek. A tudomány és technológia fejlődésével korábban kezeletlen, vagy kezelhetetlen betegségek, állapotok is elláthatóvá váltak. Egyre több tehát a beteg-orvos találkozás iránti igény és szükséglet, ami a hagyományos rendszerben gondolkodva kórházi ágyak, rendelők, orvosok, eszközök, pénz, idő, azaz a meglévő erőforrások megsokszorozását igénylik.

Gazdálkodás az erőforrásokkal A telemedicina az egészségügy új paradigmája, ahol a beteg két vizit között is folyamatos egészségügyi kontroll alatt áll. Jelentősen csökkenthető a kórházi ellátási napok és járóbeteg-kezelőhelyiség látogatások száma, egyidejűleg javítható a beteg életminősége is. Az elkerülhető utazások számának csökkentése idő- és költségmegtakarítást hoz. A telemedicina kiválóan alkalmazható az öngondoskodás támogatására, lehetőséget ad a főbb vitális paraméterek folyamatos otthoni ellenőrzésére, a kóros folyamatok időben történő felismerésére.

Pozitívumok - általában Vitán felül áll, hogy az orvos-orvos telemedicina kapcsolat jelentős hatékonyság és eredményesség növelést képest biztosítani. A távkonzultációk, pl. a kardiológus szakorvos által végzett EKG-kiértékelés, vagy egy telepszichiátriai táv-beavatkozás időt, pénzt és életet menthet. Mára mindennapos a digitális képalkotó vizsgálatok felvételeinek elektronikus továbbítása és távoli kiértékelése, de ide vehetőek a távsebészet aktív, vagy passzív távoli résztvevővel történő beavatkozásai. A háziorvosok számára természetes az in-vitro vizsgálatok eredményeinek internetes elérése.

A beteg közlekedjen, vagy az adat? A telemedicina „az orvosi információk egyik helyről a másikra elektronikus hírközléssel történő továbbításának alkalmazása, a beteg egészsége érdekében vagy az egészségügyi szolgáltató képzése és a beteggondozás fejlesztése céljából”.

Pályázat, az van… Az idősödő társadalom okozta problémákra történő felkészülés az Európai Unió szintjén egyre nagyobb hangsúlyt kap. Magyarországon a kutatások, tanulmányok mértéke és szintje megfelel az uniós normának, mondhatjuk, sikeresen elköltjük a pénzt, de nem látszik a társadalmi szinten mérhető hasznosulás. Az eredmények elmaradásának oka nem a technikai feltételek hiányára, hanem szociális okokra vezethető vissza.

Felmérés: 2007-2013 2007 óta 6 felsőoktatási intézetben folyik valamilyen, az AAL, illetve telemedicina rendszerekkel kapcsolatos oktatás. Évente nagyjából 250 diák végez ilyen jellegű kurzust, további kb. 300 találkozik valamilyen formában a telemedicinával, mint fogalommal. Ez időszakban mintegy 26, kutatóintézeti és egyetemi kutatók által írt cikk jelent meg referált hazai és nemzetközi folyóiratokban, amelyek a szakterülettel kapcsolatosak. 12 hazai, államilag, illetve EU-által is dotált kutatási projekt zajlott le a Smart Living, Active Ageing és hozzájuk kapcsolódó AAL témákban. A kutatások eredményeképpen 9 prototípus, 3 eprotokoll készült el, ezek napi rutinszerű alkalmazásáról nincs tudomás. Az időszakban bejegyzett szabadalmak száma: 1.

Miért marad el az átütő siker? A hazai telemedicina rutinszerű elterjedésének három fő akadálya van: a bizalmatlanság, a jogi bizonytalanság és a pénzügyi akadályok. A résztvevők, azaz a beteg, az orvos és a közvetítő szolgáltató közül ez utóbbi mindent ajánl, azonban mind a beteg, mind az orvos ódzkodik azt igénybe venni.

Speciális körülmények Nincsenek külső kényszerítő körülmények a telemedicina alkalmazására mint a nagy távolság, a térben-időben való elérhetőség problémája, a fő finanszírozó nem érdekelt sem a költséghatékonyságban, sem az eredményességben. A társadalmi érdekek helyett az egyéni motivációk határozzák meg az elterjedés és beágyazódás mértékét (magánrendelés, hálapénz).

Etikai kérdések Erősségek várakozás elkerülése off-line kapcsolattartás (üzenethagyás) folyamatos felügyelet szeméremérzet tiszteletben tartása azonnali riasztás automatizmusa adatok statisztikai értékelhetősége Gyengeségek orvos-beteg személyes kapcsolat ritkulása bizalmatlanság a személytelenséggel szemben holisztikus orvos-beteg kapcsolat leszűkítése Lehetőségek telemedicina közösségi fórumok használata orvosi részvétellel tele-konzílium igénybevétele aggódó családtagok hozzáférési lehetőségének biztosítása Veszélyek közösségi oldalakon félrevezető, vagy ártalmas javaslatok megfogadása öngyógyítás szakmai felügyelet nélkül illetéktelen hozzáférés az adatokhoz

A jogi aspektus vizsgálata Erősségek dokumentáltság polgárjogi szerződés a beteg/megbízó, az egészségügyi szolgáltató és a telemedicina szolgáltató, mint közvetítő ágens között polgári peres úton jogérvényesítés és védelem Gyengeségek jelenlegi szakmai szabályozás hiánya bírósági gyakorlat hiánya nem léteznek esettanulmányok, a külföldiek nem adaptálhatóak a hazai jogi környezetre Lehetőségek szakmai irányelv szintre történő emelés esetén szerződésminta alkalmazása Veszélyek peres eljárás esetén a bírói gyakorlat hiánya miatti kiszámíthatatlanság a beteg, vagy a szakmai oldalon terjedő rémmesék

Finanszírozási kérdések Erősségek szerződés alapján történő teljesítés utáni finanszírozás szerződésmódosítás rugalmas lehetősége a felek megegyezése szerint cafeteriaként történő elszámolás üzemorvosi tevékenységként elszámolás hatósági beavatkozás kizárt Gyengeségek a betegnek a saját zsebébe kell nyúlnia, ha nincs, aki átvállalja a költségeket szolgáltatás/ár arány nem tisztult még le Lehetőségek szolgáltatás paletta kialakítása, választási lehetőség felkínálása az idővel gyűjtött tapasztalat alapján a finanszírozási technika és díjak értékelése és aktualizálása Veszélyek piaci konkurencia a szolgáltatás hitelét rontó kuruzslók megjelenése ellenérdekeltségek aknamunkája

Következtetés A jelenlegi tapasztalat szerint a telemedicina alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya az etikai és jogi, valamint a finanszírozási kérdések megoldatlansága. A hazai, hálapénzre épült egészségügyi ellátórendszer és meghatározó szereplői több szempontból is ellenérdekeltek a hatékony és eredményes, a modern szenzorokkal rendelkező infokommunikációs technológia bevezetésében, napi rutinba illesztésében. Ennek a helyzetnek a megoldása jelenleg meghaladja az egészségügy és informatika iránt elkötelezett szakemberek kompetenciáját.

Telemedicina architektúra Szereplők és szerepek Beteg A telemedicina eszközeivel történő ellátás megrendelése az egészségügyi szolgáltatótól. A közvetítő ágens eszközeinek alkalmazásán keresztül részvétel az ellátásban. Egészségügyi szolgáltató A betegnek a telemedicina eszközeivel történő ellátása a protokollszolgáltatótól kapott e-protokoll szerint. Megbízás a közvetítő ágensnek, orvos-szakmai kapcsolattartás a beteggel. Protokollszolgáltató A protokolltár interfész szolgáltatása az egészségügyi szolgáltató, a telemedicina szolgáltatást közvetítő ágens, valamint ez utóbbin keresztül a beteg felé. Munkaadatbázis kezelése. Telemedicina szolgáltatást közvetítő ágens Az egészségügyi szolgáltató megbízása alapján a protokollszolgáltatótól kapott előírás alapján adatinterfész és a beteg/egészségügyi szolgáltató oldali eszközök vezérlése, adattranszfer biztosítása közöttük, átmeneti adattárolás. Adattranszfer a protokollszolgáltató felé. Technológiai hot-line és help desk szolgáltatás a beteg és az egészségügyi szolgáltató felé. Tudásbázis, Protokolltár(1) Szakmai útmutató eProtokoll Egészségügyi tudásbázis Technológiai tudásbázis Munkaadatbázis (1) Protokollszolgáltató(1) Telemedicina szolgáltatást közvetítő ágens(n) Beteg(n) Egészségügyi szolgáltató(n)