ÖNKORMÁNYZAT, GAZDÁLKODÁS, SZOLGÁLTATÁS Az előadás elhangzott a Megyei Jogú Városok Szövetségének Költségvetési Bizottságának ülésén Miskolc, október 20. Jelenkutató Intézet és Alapítvány Költségvetési politika és a közszolgáltatási stratégiák hatása a lakossági közérzetre

1. A kutatások módszertana mintanagyság: fő (felnőtt korú lakos); kérdőív terjedelme: kérdés, 45–50 perc, mintaválasztás: rétegzett véletlen minta (véletlen séta születésnapi kulccsal kombinálva); az interjú helyszíne: a megkérdezett lakása; terepmunka: személyes kérdezés, professzionális kérdezőbiztosokkal; 2. A felmérések hasznáról a) hatékony önkormányzati teljesítmény-mérés (választott vezetők, tisztségviselők); b) testületi döntések előkészítése, támogatása; c) korábbi határozatok tesztelése, megvalósítási eredmények mérése; d) polgármesteri hivatalok ISO minősítése (majd megújítása); e) Az időbeni összehasonlítások (a város régebben és most) mutatják a városfejlődés, a társadalmi közérzet, az egyes problémák és a közszolgáltatásokkal való elégedettség alakulásának, a lakossági preferenciák változásának irányait, mértékeit. f) A térbeni összehasonlítások „láthatóvá” teszik egy-egy város erősségeit és gyenge pontjait, más, hasonló nagyságú és szerkezetű településekhez képest is.

Érdeklődés és ismeret önkormányzati ügyekben Békéscsaba

Hiányterületek és túlfinanszírozás alulfinanszírozástúlfinanszírozás Városok átlaga 2000

Vélemény-változások Veszprém

Költségvetési preferenciák alakulása Városok átlaga

A forráshiány pótlása Nyíregyháza

Városok és problémák

Tények és vélemények Tatabánya

Probléma és szolgáltatás I. Nyíregyháza

Probléma és szolgáltatás II. Tiszaújváros

Intézmények fontossága

A személyes közérzet néhány tényezője személyes helyzettel való elégedettség Város helyzetével való elégedettség Érdekérvényesítés lehetősége Környezeti problémák Szociális és gazdasági problémák Önkormányzati ismeretek Ország helyzetével való elégedettség Városi rendezvények Intézmények E + SZ - SZ + n.sz. Békéscsaba 2004 Jelölések: E: erős; Sz: szignifikáns; n.sz.: nem szignifikáns, +: pozitív; -: negatív.

Elégedettség alakulása Dunaújváros

Elégedettség alakulása Tatabánya

Lakossági közérzet a megyei jogú városokban

Konklúziók 1. Egy-egy lakóközösség mindig és mindenhol kevésbé ismeri az önkormányzat pénzügyeit, mint az egyéb területeket (tervek, polgármester/testület tevékenysége stb.) Az érdeklődés és az ismeretek szintje közötti különbség nagy, és mindkettő - az érdeklődési és az ismeretek szintje egyaránt alacsony. Ezt a jelenséget nevezhetjük ismeret-deficitnek. Gyakran tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek tájékoztatási stratégiával. A lakosság elsősorban azokra a területekre költene pénzt, amelyek a mindennapi megélhetéshez közvetlenül kapcsolódnak (munkahely, lakás, egészségügy, közoktatás, közművek). Túlfinanszírozást észlel a polgármesteri hivatalok működése és a kisebbségek támogatása területén. Az „elképzelt költségvetés”, az 1000 forint elosztásában immár egy évtizede az egészségügy kapná a legnagyobb összegeket, míg a „maradványelv” jegyében a környezetvédelem és a kultúra, valamint a sport kapná a legkevesebbet. Költségvetési hiány esetén lakosság az intézmények átszervezését alig, a helyi adók növelését egyáltalán nem támogatja. Egyre nagyobb mértékű az állami segítségvárás, miközben az állam egyre több feladatot ad át, többnyire az ellátáshoz elegendő forrás nélkül.

Konklúziók 2. A helyi társadalmak polgárai bizonyos területeken (pl. foglalkoztatás, munkanélküliség) nagyon pontosan érzékelik a valóságos mozgásokat; a több éves „szubjektív idősorok” pontosan leképezik a statisztikai adatokat, a valóságos társadalmi folyamatokat. Minden probléma a kötelező közszolgáltatások színvonalára, az önkéntesen vállalt feladatok ellátására, illetve az ezekekkel való elégedettségre vezethető vissza. Egy város problématérképét a gondok, a közszolgáltatások és a szolgáltatásokat biztosító intézmények együttes lakossági megítélése alkotja. A városias lét legfontosabb intézményei a felsőoktatáshoz, művelődéshez (főiskola, könyvtár, színház) valamint a rekreációs igényekhez kapcsolódnak (sportcsarnok, uszoda stb.). A (saját) városok helyzetének megítélése ciklikusan változik, és mindig kedvezőbb, mint az országé. A személyes helyzettel való szubjektív elégedettséget nem lehet kiszakítani a tágabb környezetből; a saját helyzet megítélése szoros összefüggést mutat a város és az ország helyzetével. A lakossági elégedettséget befolyásoló tényezők között elsősorban a gazdasági és szociális, majd a környezeti problémákat, végül a civil aktivitás és tudat különböző megnyilvánulásait (ismeretek, érdekérvényesítési lehetőségek, öntudat stb.) találjuk.

Köszönjük a figyelmet Jelenkutató Intézet 1051 Budapest, Sas u. 9. Tel: (1) , Fax: (1)