A Budapesti Népoktatási Kör

A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai

Eötvös József, a kultuszminiszter • Néptanítók Lapja  hírek, tanulmányok • Tanítók gyűlése • A nép aktív részvétele, közreműködése A felnőttoktatás kezdetei

• 1848-as Szabadságharc katonája, emigráns • Népoktatási szövetségek megszervezése • 1. kör: Baja • Kecskemét, Szabadka, Szeged • Társadalmi együttműködés, összefogás • Analfabetizmus felszámolása Szervezett felnőttoktatás Küzdelem egy felnőttoktatási törvény megalkotásáért Türr István

Irányi Dániel Márciusi ifjak egyike, emigráns. (Franciaország) • Állami szerepvállalás fontossága • 1869-es törvényjavaslat  Anyagi bázis megteremtése  A felnőttoktatás részekre osztása 1.Nők számára 2.Földművesek számára 3.Iparosok számára

Központi Népoktatási Kör február 27. Pest (Deák Ferenc vezetésével) Elnevezései: oPesti Népoktatási Kör oBudapesti Népoktatási Kör oOrszágos Népoktató Egyesület

• Elnök: Türr István • Központi, irányító jelleg • Feladat: vidéki egyletek szervezése  Népnevelési  Népművelési  Népoktatási

Irányi II. törvényjavaslata Március • Oktatási anyag konkretizálása Például:  Olvasás, írás, számolás  Hazai mértékek ismerete  Hazai földleírás és történelem  Mezei gazdálkodás  Polgári jogok és kötelezettségek

• Újszerű: férfiak és nők egyenlő bánásmódja • 15 éven aluliak nem tanulhatnak együtt felnőttekkel Eredmény: • Kitörés az analfabéta-oktatás kereteiből • Minőségi fejlődés • Oktatás színvonalának emelkedése

Országos szinten szélesedik a közművelődés. • Állandó közösségek alkotása Pl.: dalárda színjátszókör olvasókör • Könyv- és gyűjteménytárak alakulása (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum)

A tanítók társadalmi szerepe • Értelmiséghez tartoznak • Közel állnak a néphez • Cél: a nép felemelkedésének segítése • Társadalmi rang szerzése= szabadság, „védelem” az egyházzal szemben

Eötvös József utódai Eötvös József 1871-ben elhunyt. Az új miniszter: Pauler Tivadar >> Ft << (1872) Trefort Ágoston >> Ft << (1873)

Budapesti Népoktatási kör • november 17. Elnök: Türr István Másodelnök: Irányi Dániel Jegyző: Gyulay Béla • Az oktatás ősszel és télen folyt • Heti 3 alkalom este 7-9-ig • Börtönökben, állami fegyházakban is van alapfokú oktatás

A tanfolyam felépítése: 1. Alapfokú képzés az analfabéták számára • Írás, olvasás, számolás magyar és német nyelven 2. Haladó képzés • Számtan, földrajz, történelmi ismeretek Az első 10 évben közel hallgató vett részt a tanfolyamokon.

A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók

• Bár sikeresek a képzések, DE • Évről-évre csökken a hallgatók száma • Nem változik jelentősen az analfabéták száma Olyan széleskörűvé vált a felnőttek oktatása, hogy egyre nehezebb az anyagi ellátása.

A népművelés, felnőttnevelés elsorvasztása • Állam: egyre kevesebb pénz és befektetett energia • Uralkodó osztály: káros a nép felvilágosítása • Trefort Ágoston megvonja az anyagi támogatást Megszűnik a felnőttoktatás

„Egyedül a műveltségben és az erkölcsben való haladás az a hatalom, mely a népjólét alapját megveti, s az egész beteg társadalmunk helyzetét megváltoztatni képes. Magyarországon a felnőttoktatás nem vezethet eredményre, a cél a magyar nép kulturális felemelkedésének visszaszorítása. „

A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése, rendszere, képzései

1.§ „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása 2.§ a. Nem, vallás, nemzetiség b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók + tiszteletbeli tagok) 4.§ Felolvasások, rendszeres tanfolyamok 5.§ Tárgyak 6.§ Díjmentesség, ellátás Fontosabb alapszabályok

Fontosabb alapszabályok (2) 7.§ a.Alkalmas férfiak keresése b.Tantermekről való gondoskodás c.Előre megegyezés d.Felügyelés e.Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés f.Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak, érmek, ajándékok) 8.§ Költségfedezés

Fontosabb alapszabályok (3) 10. § Évente tisztségválasztási közgyűlés  (elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok tagú központi bizottmány) 13. § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése) 15. § Mindig nyilvános közgyűlések  az általános szótöbbség határoz 16. § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik) (Pesti Népoktatási Kör, 1871)

A felnőttek oktatása • Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat nélkül)  két fő tanítási kör – Az legelemibb tudás ismerete alapján – Nemek különválasztása – 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9 – 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5 • Átjárhatóság • Elemi ismeretek tanítása  elemi iskolai oktatók  1 Ft/óra • Felnőtt nők tanítása  tanítónők

• 1. évben: tanítás: január/február – július • A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő, felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …)  elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél • Oktatás felügyelete  igazgató-tanítók • Engedély a vallási és közoktatási minisztertől: államérvényes bizonyítvány kiadása  záróvizsga

• Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás)  siker! • 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy)  használatba is lép • 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv • Kezdők számára is kellene  (Péterfy, Vajdafy)  „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság  nem készült el

• Max 60 tanuló egy osztályban • Felvétel időkorláttal  később jelentkezők új osztályba kerültek

Tanterv és órarend – Bója Gergely  részletes tanterv és órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …) 2.Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz 3.Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában 4.Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át  3 órarend:

1. A kezdők és a haladók együttes oktatására NapokCsoport19:00-19:4519:45-20:3020:30- 21:00 I. napKezdőkFigyelésOlvasás, írásSzámolás HaladókOlvasás az olvasókönyv I. szakaszából Fogalmazás II. napKezdőkFigyelésOlvasás, írásSzámolás HaladókOlvasás a II. szakaszból Fogalmazás III. napKezdőkFigyelésOlvasás, írásSzámolás HaladókOlvasás a III. szakaszból Fogalmazás

• IV., V., VI. szakasz  haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel • Írás, olvasás, fogalmazás: – Eleinte: az olvasottak lemásolása, később tollbamondás – Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól – Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása, kijegyzetelése • Számtan: – Mértékek ismerete – Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül – Házi feladat adása: példák gyakorlása

2. Kezdő felnőttek külön oktatására Napok19:00-20:0020:00-20:3020:30-21:00 I. napOlvasás, írásIsmétlés, előadás a természetrajz köréből Számolás II. napOlvasás, írásIsmétlés, előadás a történelem és földrajz köréből Számolás III. napOlvasás, írásIsmétlés, előadás a természettan köréből Számolás

• Természetrajz: – Az országok főterményeinek, művelésüknek, használatuknak, hasznuknak ismerete • Földrajz – A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete, az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat • Történelem – A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló tanítása kizárva • Természettan – Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés, babonák káros hatásainak elmagyarázása

3. Haladó felnőttek külön oktatására Napok19:00-20:0020:00-20:3020:30-21:00 I. napOlvasás a haladók könyve I. szakaszából FogalmazásSzámolás II. napII. szakaszbólFogalmazásSzámolás II. napIII. szakaszbólFogalmazásSzámolás

• Fogalmazás – Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből – Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat közben – Tanítói felolvasás  „értelem szerinti olvasás” – Írásfüzetek kicserélése  kül. kézírások olvasása • Számtan – Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek – Mértékrendszer – Kamatszámítás • Olvasás – Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával • Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból

Részletes tanmenet

• Csoportos tanulás a hatékonyabb • Október/november – április vége/május/június • Dr. Reich Ádám  dr. Kresz Géza „Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve • A mentő-egyesület külön előadása • Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása (Gyulay, 1891)

Adatok, megoszlások, arányok

• 46 év alatt: felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni • 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult) • Az egyesület tanulóinak száma: IskolaévekTanulószám 1870/ / / / / / / / (A szabadelőadások hallgatóit is beleszámítva) (Pesti Népoktatási Kör, 1871)

• Hallgatók adatai: – Főként helybeliek – Főként magyar anyanyelvűek – <20; – Főként munkanélküliek (állami segélyezés) (Gyulay, 1891)

(Endrefi)

Egyéb tanfolyamok, képzések

• Magyar nyelvi tanfolyamok – 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára – Heti 2 x 2 óra – Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók, gépészek, iparossegédek • Üzleti tanfolyamok – 1890 – dr. Verédy Károly – A nők között népszerű – Felvétel  15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt

• Vasárnapi tanfolyamok – Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos eltöltése végett (újbóli kiterjesztés) – Vasárnap délután 2-4-ig – Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-, olvasni- tudás) – Nem volt hosszú életű (szabadidő…) • A honvédség oktatása – 1872 (Zichy Antal kérvénye)  honvédelmi miniszter utasítása – Szigorú parancsnoki ellenőrzés – Olvasás, írás, számolás

• Raboktatás – Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek – Alkalmatlan helyiségek  Irányi intézkedése – 1872 – az Állami Fegyházban is – Eleinte: naponta  heti 3-szor  1881 – dologház megszűnése  1882 – Rabsegélyező Egyesület • Népkönyvtárak – 1871 – Maár Péter indítványa: – Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár – Városi könyvtár  anyagi gondok miatt nem jött létre – 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket

• Művelődési csarnokok – 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség)  szükséges: felolvasási csarnokok építése – Alapismereteken túli képzés – Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók, helyiség – 1895 – A Magyar Iskolaegyesület  népkaszinók a népkonyhák helyiségeiben  felolvasások, előadások otthona

• Háztartási tanfolyamok – 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg) – Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként (Gyulai, 1891)

Köszönjük a figyelmet!

Felhasznált irodalom Bajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs (2004): A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig, Pécs, TTK FEEFI, p. Endrefi Istvánné (Utolsó módosítás: ): Gondolatok a magyarországi analfabetizmus történetéből, MaÍrt, URL: Utolsó letöltés: Gyulay Béla (1891): A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási kör története (reprint) Budapest Novák József (1986): A magyar népművelés története I , Budapest, ELTE BTK, p.

Felhasznált irodalom Pesti Népoktatási Kör (1871): A „Pesti Népoktatási Kör” alapszabályai, Pest Pesti Népoktatási Kör (1916): Kivonatos jelentés az Országos Népoktatási Kör negyvenhat esztendős tevékenységéről , Budapest, Róvó, 7 p. Tar Károly (1978): A magyar népművelés története, Budapest, KLTE Bölcsészettudományi Kar, 257 p.