Az alapjogok védelme az Európai Unióban Az alapjogok íratlan és írott forrásai Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok kialakulásának története Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története I. Az alapító szerződésekben a tagállamok nem rendelkeztek az alapjogok védelméről 1977-ben a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatot tett az alapvető jogokról, védelmük szükségességéről 1986: Egységes Európai Okmány is hivatkozik rájuk Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története II. Az Európai Bíróság szerepe Eleinte elutasította az alapjogi tárgyú kérelmeket azzal, hogy nincs hatásköre a tagállami alkotmányjogokban foglalt elvek megsértésére alapozott panasz vizsgálatára 1970-től, a közösségi jogban „íratlanul benne rejlő” alapvető jogok elméletének megfogalmazásával a Bíróság közvetetten foglalkozni kezdett alapjog-értelmezéssel is Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története III. Az EU-ról szóló Szerződés (MSz/ASz) kifejezetten szól a tárgykörről (EUSz F2.cikk/6. cikk (2)bek): „ Az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit, ahogyan azokat … az Emberi Jogok … Európai Egyezménye garantálja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek”. Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története IV. 1. Amszterdami Szerződés (1999): Az Unió és a tagállamai közös alapelveit (ide értendő az alapjogok köre is!) súlyosan és tartósan megsértő tagállam szavazati joga akár fel is függeszthető 2. Alapjogi Charta (2000) Ünnepélyes nyilatkozat formáját öltő alapjog-katalógus 3. Alkotmány-szerződés (2004) II. Részét képezi az Alapjogi Charta Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története V. Lisszaboni Szerződés szerinti állapot: (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés – 2007. december 12.) új EUSz 6 .cikk „(1)Az Unió elismeri az EU Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. […] (2)Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. […] (3)Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.” Szalayné Sándor Erzsébet

Az alapjogok története VI. Az alapjogok általános jogelvekként az íratlan primer közösségi jog részének voltak tekintendők. Ma már az írott primer uniós jog részét képezik. Az ASz óta az alapjogok védelme a csatlakozás előfeltételének is tekintendő. Szalayné Sándor Erzsébet

Az Európai Bíróság gyakorlata Az EU Alapjogi Chartája Az alapjogok tartalma Az Európai Bíróság gyakorlata Az EU Alapjogi Chartája Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet A Bíróság gyakorlata I. A kezdeti elutasítás után a Bíróság a közösségi jogba beemelt, és annak részét képező alapvető jogok gondolatát erősítette tovább ítéleteiben – finomítva és pontosítva azokat Szalayné Sándor Erzsébet

A Bíróság gyakorlata II. A közösségi alapjogok „felismerésének” forrásai: A tagállamok alkotmányos hagyományaiból leszűrhető általános elvek A tagállamok által ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezménye, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata Szalayné Sándor Erzsébet

A Bíróság gyakorlata III. A Bíróság által végzett alapjog-kontroll a tagállamok alapjogvédelmet érintő tevékenységére is kiterjed DE csak abban az esetben, ha az a közösségi jog alkalmazási körében történik Szalayné Sándor Erzsébet

A Bíróság joggyakorlatának főbb elemei A közösségi alapjogok genezise A védelem szintje és korlátai A tagállamok kötelezettsége a közösségi alapjogok védelmére Jogállami garanciák a közösségi jogban Szalayné Sándor Erzsébet

A közösségi alapjogok genezise I. 29/69 Stauder – alapjogok léte, mint általános jogelv 4/73 Nold – tagállamok alkotmányos hagyományai és az EJEE T-54/99 max.mobil – Alapjogi Charta 11/70 Internationale Handelsgesellschaft – a közösségi alapjogok elsőbbséget élveznek a tagállami alkotmányjogokkal is Szalayné Sándor Erzsébet

A közösségi alapjogok genezise II. 149/77 Defrenne III – EKSz 141. cikk az egyetlen írott, közvetlenul hatályos alapjog C-285/98 Tanja Kreil – az egyenlő bánásmód elve alóli kimentési okok esetén a tagállamok kötelesek az arányosság elvét tiszteletben tartani Szalayné Sándor Erzsébet

A védelem szintje és korlátai 44/79 Hauer – közérdek, arányosság, érdemi jelleg – mint a korlátozás jogszerűségének előfeltétele 46/87 Hoechst – EJEE-vel való egyező v. eltérő értelmezés Szalayné Sándor Erzsébet

A tagállamok kötelezettsége 5/88 Wachauf – a tagállami mérlegelési jog gyakorlása során tekintettel kell lenni az alapjogokra C-260/89 ERT – az alapjogok védelmének kötelezettsége a közösségi jogrendszer minden tárgykörére kiterjed C-159/90 Grogan – hiányzó közösségi jogi relevancia esetén nincs helye a közösségi alapjogok alkalmazásának C-60/00 Carpenter – igen tág határok között mozoghat adott esetben annak megítélése, hogy adott tényállás közösségi jog-releváns-e. Szalayné Sándor Erzsébet

Jogállami garanciák a közösségi jogban 222/84 Johnston – hatékony jogorvoslathoz való jog (ld. még: C-213/89 Factortame) 85/76 Hoffmann-La Roche – az igazgatási aktusok egyértelműségének elve és a meghallgatáshoz való jog 63/83 – Regina/Kirk – a visszaható hatály tilalma 222/86 Unectef/ Heylens – indokolási kötelezettség egy közösségi jog korlátozása esetén Szalayné Sándor Erzsébet

Az Alapjogi Charta tartalma EUHL 2007/C 303/01 – 2007.12.14. Emberi méltósághoz való jog Szabadságjogok Egyenlőségi jogok Szolidaritási jogok Polgárjogok Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok Általános Rendelkezések Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Az emberi méltóság Az emberi méltóság Az élethez való jog A személy sérthetetlenségéhez való jog A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma A rabszolgaság és kényszermunka tilalma Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Szabadságjogok 1. A szabadsághoz és biztonsághoz való jog A magán-és családi élet tiszteletben tartása A személyes adatok védelme A házasságkötéshez és családalapításhoz való jog A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Szabadságjogok 2. A gyülekezés és az egyesülés szabadság A művészet és a tudomány szabadsága Az oktatáshoz való jog A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog A vállalkozás szabadsága A tulajdonhoz való jog A menedékjog Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Egyenlőségi jogok A törvény előtti egyenlőség A megkülönböztetés tilalma A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség A nők és férfiak közötti egyenlőség A gyermekek jogai Az idősek jogai A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Szolidaritási jogok 1. A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem Tisztességes és igazságos munkafeltételek A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Szolidaritási jogok 2. A család és a munka A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás Egészségvédelem Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés Környezetvédelem A fogyasztók védelme Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet A polgárok jogai Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon A megfelelő ügyintézéshez való jog A dokumentumokhoz való hozzáférés joga Az európai ombudsman A petíciós jog A mozgás és a tartózkodás szabadsága A diplomáciai és konzuli védelem Szalayné Sándor Erzsébet

Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma Szalayné Sándor Erzsébet

Általános rendelkezések Alkalmazási kör A jogok és elvek hatálya és értelmezése A védelem szintje A joggal való visszaélés tilalma Szalayné Sándor Erzsébet

Az Alapjogi Charta jogi természete Az LSz-el módosított alapító szerződések hatályba lépésével az uniós jog részévé vált Most már van jogi kötőereje A Bíróságok hivatkozhatnak rá Az Unió legitimációs bázisának tekintik Nincs saját végrehajtási mechanizmusa Az Unió csatlakozása az Egyezményhez (+) Szalayné Sándor Erzsébet