J. J. Rousseau: Az igazságosság az emberi tudatban gyökerező érzés, amely minden cselekvést irányít. John Stuart Mill: Az igazságosság az egyének azon.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
EXTERNÁLIÁK.
Advertisements

A december 9-i konferencia előadásának kibővített prezentációja
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
„A történelem az élet tanítómestere.” /régi közmondás/
Joggazdaságtan Szalai Ákos
Tudás, közösség, hatalom
Avagy a jövő börtönei és bűnözői Schlachta Fruzsina.
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
„vissza a természethez!”
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Társadalmi tényezők szerepe a párválasztásban és a családi életben Herczog Mária Budapest, novenber 9.
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Diszkriminációk a társadalomban és jogi kezelésük.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A társadalmi együttműködés útjai Önkormányzat - - Civil.
A XIX. század uralkodó eszméi
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK © kurtán sándor pefele 2009.
A felvilágosult abszolutizmus
Etikai alapelvek az ápolásban
Ápolásetika.
Az ápolók etikai kódexének helye és szerepe a gyakorlatban
Kommunikáció az egyetemen c. konferencia ápr. 28.
„A fogyasztóvédelem iránti igény megjelenése összekapcsolódik annak felismerésével, hogy a gazdaságban nem érvényesülhet tökéletes verseny, így nem jöhet.
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata
Etika Könyvtárosi etika Könyvtárosi etikai kódex
Gazdasági modellezés,döntési modellek
Egyéni döntések a szervezetben
1. Magyarország államformája 1918-ig
MOTIVÁCIÓ.
Elméleti közgazdaságtan
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja.
A szerzői jog 2. Takács Béla Felhasznált irodalom Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog LSI Oktatóközpont Budapest 2002.
Nemzeti konfliktus és egyetemesség Öllös László Intézményi logó.
Ideológiák.
Érték és etika a szociális munka gyakorlatában / F. Loewenberg-R
A professzionalizmus formálódása és jelentése (Kozma J.2002)
Polgári jog 2. Tulajdonjog.
1. Szabadság és boldogság különféle értelmezése Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola Kass János: Az Isten tenyerén.
Nevelés és nevelői attitűdök
Az Alkotmánybíróság.
Glenn C. Loury A faji egyenlőtlenségek anatómiája nov. 19. ELTE ÁJK.
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
Kulcsár László: A MULTIKULTÚRALTÁS SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓI – kutatási inspirációk - Sopron Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek.
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Politikafilozófia.
Thomas Piketty Paris School of Economics
A demokrácia problémája a településfejlesztésben Rövid és hosszú távú gondolkodás Miskolc Szegénységellenes Világnap 2014, okt. 17.
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
Állampolgári jogok és kötelességek
Az Élet Igéje szeptember.
TÖOSZ Polgármesternői Tagozat Vitaindító – 2007-re tervezett tevékenységek.
Politikafilozófia A kurzus során az általánostól tartottunk az egyre konkrétabb, a mindennapi élethez egyre jobban kötődő felé. Most a társadalmi szerveződés,
II. A MARKETING ALAPVETŐ FOGALMAI
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Politikai filozófia I.
Szövetkezetekről. Miről lesz szó? Definíció Fejlődés, szerepük, csoportosítás Elvek.
Az iskolai szervezet és fejlesztése
Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
A választottbíráskodás a legfontosabb alternatív vitarendezési lehetőség Lukács Józsefné dr. A Magyar Kereskedelmi és.
UGYE TE IS AKAROD? Sas István Kommunikációs Akadémia A befolyásolás titkai a társadalmi célú reklámban.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Irgalom a családban.
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
A JOGSZERŰ ELLENŐRZÉSEK MIKÉNTJE A MUNKAHELYEN
Fiatalok társadalmi részvétele és érdekképviselete
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
Jog- és állambölcselet I.
Jog- és állambölcselet I.
Előadás másolata:

J. J. Rousseau: Az igazságosság az emberi tudatban gyökerező érzés, amely minden cselekvést irányít. John Stuart Mill: Az igazságosság az egyének azon akaratának következménye, amely büntetni akarja mindazokat, akik megszegik a társadalmi törvényeket.

egalitarizmus ≈/≠ igazságosság Az igazságosság bizonyos esetekben megengedi az egyenlőtlenséget, azért hogy mindenki a lehető legnagyobb szabadsággal rendelkezzen.

Rousseau szerint a „társadalmi szerződés” keretében mindenki lemond a szabadságának egy részéről, hogy érvényesüljön a közös akarat, a közös szabadság és igazságosság. Így születnek meg a törvények, amelyek fenntartják az igazságosságot. Tehát az igazságosság az egyéni akarat törvényé válása általánosítás által. Paris szavaz, hogy akarata érvényesüljön.

John Stuart Mill ( ) az igazságosság szerepét abban látja, hogy a társadalom megbünteti a törvények meg- szegőit, tehát egy morális fogalom. Tehát az igazságosság az emberek jogait védi, és általános hasznos- ságra törekszik.

SZABAD-SÁGSZABAD-SÁGMÉLTÁ-NYOSSÁGMÉLTÁ-NYOSSÁGIGAZSÁ-GOSSÁGIGAZSÁ-GOSSÁG John Rawl ( ) szerint az egyén egoista és racionális, ezért úgy fogalmazza meg a szabályokat, hogy azok a jogok és javak méltányos elosztását szolgálják. Így az igazságosságnak két törvénye van: 1 – az én szabadságom olyan, mint a másiké. 2 – az egyenlőtlenség csak akkor elfogadható, ha az mindenkinek egyforma előnnyel jár.

Az emberek mindig keresik az egyensúlyt az egyéni szabadság és a társadalmi (közös) érdek között. A kontraktualisták (J.J. Rousseau, J. S. Mill, Th. Hobbes) megfogalmazták a társadalmi szerződés elméletét, amely szerint mindenki lemond a szabadsága egy részéről, hogy a közhaszon érvényesüljön, így az igazságosság ez a törvény, illetve a törvény védelme. John Rowl (amerikai filozófus, , liberális politikafilozófia képviselője, legfontosabb műve Az igazságosság elmélete) az emberek egyéni (egoista) és racionális döntéseikkel a méltányosság útján jutnak el az igazsághoz: mindenki hasonló szabadsággal kell rendelkezzen, és az egyenlőtlenség csak akkor elfogadható, ha az mindenkinek egyenlő előnnyel jár.