AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL Faragó László MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a 104985 sz. OTKA kutatás keretében

RÓMAI SZERZŐDÉS: „…megerősítik gazdaságaik egységét és biztosítják azok harmonikus fejlődését a régiók között fennálló különbségek csökkentésével, a kevésbé kedvező helyzetűek elmaradásának a csökkentésével” Faragó László

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL 1957–1988: projekttervezés; a területpolitika lassú konszolidációja, bővítéssel párhuzamosan a források növekedése 1989-től többéves költségvetési ciklusokhoz igazodó programozás; az integráció, a Bizottság befolyásának az erősítése 1989–1999 csak célok „policy driven budget”; 2000–2013 adott célok és keretszámok „budget driven policy”; általános fejlesztéspolitikai szempontok előtérbe kerülése, folyamatosan csökkenő nemzeti mozgástér Faragó László

területi politika névváltozásai Regionális politika 1975-től (1964 regionális politika, DG XVI 1967, elsődleges joganyagban: 1986 Egységes Európai Okmány) Strukturális politika 1989-től Kohéziós politika 1993-tól (Már a Római szerződés 158. cikke!, Lisszaboni Szerződés 2. cikk, 3. területi kohézió is) 2014-től: Európai strukturális és beruházási politika (ESB alapok)

Területi politika → fejlesztéspolitika Az EU regionális, strukturális és kohéziós politikája területorientált: Az elmaradott és szerkezeti problémákkal küzdő régiókra koncentrált Területi alapú/szemléletű támogatási rendszer működött Területi, területileg integrált tervek készültek Változás hozott a lisszaboni folyamat Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés Nincsenek pénzügyi forrásai  a strukturális és a kohéziós alapokat használja fel Faragó László

lisszaboni folyamat állomásai Lisszaboni stratégia (2000) Sapir-jelentés (2003) Barca-jelentés (2009) Lisszaboni Szerződés (2009) EU 2020 stratégia 2007–2013-as tervezés 2014–2020-as tervezés Hangsúlyeltolódás: a szolidaritásról a gazdasági hatékonyság javítására régiókról nemzeti (országok felzárkóztatása) és a városi szintre regionális/területi különbségek mérséklése nemzeti hatáskör Faragó László

Lisszaboni stratégia Átfogó célok Célok: Területi cél? Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig Célok: A versenyképesség javítása K+F, innováció és infokommunikáció Foglalkoztatás és képzés A szociális gondoskodás modernizálása Fenntartható növekedés és a természeti környezet Területi cél? Faragó László

Sapir-jelentés EU versenyképességi lemaradásának egyik oka a regionális fókusz Túlterheli a bürokráciát Elvonja a figyelmet a gazdasági kérdésekről Erősíti a nemzeti kisebbségi problémákat Lassítja a döntéshozatalt („German vote”) Javaslatai: Egységes piac kiépítésének a befejezése Növekedésösztönzés A K+F fejlesztések növelése Támogatási jogosultságot nem régiónként, hanem országonként kellene elbírálni ( kohéziós országok összefogása) Faragó László

Barca reformcsomag alapelvei A fejlesztési források koncentrálása A támogatások eredményorientáltságának a növelése Mobilizálás és tanulás Az Európai Bizottság szerepének erősítése A politikai „fékek és egyensúlyok” rendszerének a megerősítése El kell választani a hatékonyságot, a növekedést és a szociális integrációt szolgáló intézkedéseket Az alapelvek és célok között nincs egy területi sem Faragó László

Barca-jelentés területi megállapításai Nem jó a regionális fókusz: A „konvergencia cél” (regionális GDP-k közötti különbség mérséklése) nem jó, mert miden régió fejlődési lehetőségei sajátosak A polgárok jövedelemkülönbségét csak 6–8%-ban magyarázza, hogy melyik régióban lakik, meghatározóbb, hogy faluban, kisvárosban vagy nagyvárosban él-e, és mi a képzettsége Place-based szemlélet Faragó László

Lisszaboni Szerződés 2009 Az európai területfejlesztési politika új felhatalmazást kapott: Az Unió „támogatja a gazdasági, a szociális és a területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást.” Art. 3(3) Miként kezeli az Európai Bizottság ezt az „új kompetenciát”? (EU 2020) Faragó László

EU 2020 stratégia prioritásai és céljai Tudásalapú növekedés általi értékteremtés Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia : Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Direkt módon nem került bele a területi kohézió Faragó László

Uniós tervDokumentumok készítésének „Hagymahéj” modellje Partnerségi Megállapodás EU 2020 szabályozás Közösségi Stratégiai Keret Országspecifikus ajánlás Operatív programok Faragó László

Az EU tematikus célkitűzései 2014–2020 A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiák; hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Nincs egy „klasszikus” területi cél sem! Faragó László

Uniós tervezés Uniós szinten: szakpolitikai (stratégiai) tervezés Tagállami, területi szinten: Stratégiai tervezés helyett forrásorientált tervezés Tartalom: EU 2020 + EU strukturális és beruházási politika → KSK + ország specifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP Formailag mintasablon követése (fejezetek, táblák, módszerek, indikátorok) Tagállami szabadság? Participativ tervezés? Válasz: konkrét tartalommal való kitöltés! ?? Az uniós stratégiai célok meghatározásánál az erős tagállamok (a centrum) érdeke dominál ( a periféria összefogása) Faragó László

Közös uniós (nem területi) célok alapján történő tervezés PM célrendszere: közös EU célokból top-down tervezés (tagállami hozzájárulás a közös célok teljesítéséhez) Ellentmondás: EU 28 nem egységes (országcsoportok) „place-base” szemlélet: adottságok, sajátosságok kihasználása; „Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből” a PM és az OP-k esetében a participáció csak formális lehet renacionalizáció (pl. regionális különbségek mérséklése) Célok, prioritások eltérítése, a forrásfelhasználás csak technikailag hatékony (eszközracionalitás) Faragó László

Támogatott régiók 2014–2020 Kedvezményezett régiók meghatározása: NUTS2 Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés Kevésbé fejlett régiók < GDP 75% Átalakuló régiók GDP 75%< X < 90% Fejlettebb régiók > GDP 90% A lehatárolás 2006-7-8-as adatok alapján Faragó László

Területi beavatkozási egységek Nagy mozgástér: Nem szükségszerűen egy adminisztratív egység, inkább területi entitás, de kell valamilyen közös testület/fórum Több szint is lehet Különböző nagyságú funkcionális városi térségek és speciális területek (pl. határ menti térségek) Faragó László

Magyar válasz Nem a régió „Place-based”, helyi bázis: Megye Megyei jogú városok Várostérségek és megyei jogú városok térségei (statisztikai kistérségek) Integrált területi alapú fejlesztések eszközei integrált területi beruházások (ITI) helyi közösségek által vezérelt fejlesztések (CLLD) Faragó László

A területi kohézió érvényesítésének hazai lehetőségei A területi szempontok jobb érvényesítése az ágazati tervezésben: területi különbségek mérséklésének horizontális prioritásként való kezelése horizontális integráció, „cross-sector integrated approach”  területileg integrált komplex programok Területi OP(-k) tervezésében: A TOP források részarányának növelése Szelektív területek kiemelt támogatása OP-k területi mátrixa  területi kvóták Decentralizáció (komplex programok végrehajtását az önkormányzatokra lehetne bízni) Faragó László

Megyei tervezés Sablonok és útmutatók alapján Általános követelmények és térségi sajátosságok érvényesíthetőségének a helyes aránya DECENTRALIZÁCIÓ vagy csupán DEKONCENTRÁCIÓ? Faragó László

Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Megyei fejlesztési koncepció OFTK OP-k városi, városkörzeti koncepció ITI CLLD Megyei fejlesztési program program Gf Faragó László

decentralizált ágazati részdokumentum EFOP IKOP KEHOP GINOP ITI Faragó László

OP-k Forrásmegosztása ERFA, ESZA, KA, EMVA ETHA TOP 14 % VEKOP 3,1 Tematikus (ágazati) Op-knak is szolgálniuk kellene a területi különbségek mérséklését (Területi mátrix, kvóták) Faragó László

A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást Megyei fejlesztési programok Indikatív forráselosztása (1830/2013. XI. 14. Korm. Határozat) Megye Megyei gazdaságfejlesztési részprogram rendelkezésére álló keret (Mrd Ft) Bács-Kiskun 35,80 Baranya 25,61 Békés 28,77 Borsod-Abaúj-Zemplén49,51 Csongrád 25,50 Fejér 21,67 Győr-Moson-Sopron 16,83 Hajdú-Bihar 33,06 Heves 19,95 Jász-Nagykun-Szolnok 28,04 Komárom-Esztergom 13,32 Nógrád 20,11 Somogy 21,96 Szabolcs-Szatmár-B. 45,85 Tolna 13,84 ↔ Győr-Moson-Sopron 16,83 Vas 13,40 Veszprém 21,55 Zala 15,23 Nem differenciál másként és jobban mint mintha regionális szinten történne a beavatkozás A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást Faragó László

„Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken Mrd Ft Fő Észak-Alföld 106,96 1 492 502 Debrecen 24,62 207 594 Nyíregyháza 14,00 Szolnok 8,63 Várostérségek 61,13 Összesen 215,34 Dél-Dunántúl 61,44 947 986 Pécs 17,84 156 801 Kaposvár 8,38 Szekszárd 3,90 Várostérségek 42.58 Összesen 134,14 1,6 szeres különbség 1,57 szeres „Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken Faragó László

összegezve A PM és az OP-k általános fejlesztéspolitikai dokumentumok, amelyek explicit módon a gazdaságfejlesztést támogatják az ország minden térségében A területi felzárkóztatás, a terület különbségek mérséklésének szempontjai leértékelődtek A becsülhető forrásfelhasználás tovább növeli a területi különbségeket Faragó László

Köszönöm figyelmüket! farago@rkk.hu Faragó László