Regionális Gazdaságtan Előadás A versenyképesség értelmezése, MÉRÉSE AZ EU-BAN

2 A versenyképesség értelmezése az EU alapdokumentumaiban Lisszaboni Csúcsértekezlet (2000.március): •az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága •fenntartható gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, társadalmi kohézió Versenyképesség: hatékonyság Kohézió: társadalmi szolidaritás, méltányosság A versenyképesség értelmezései: •Hétköznapi: piaci versenyben való helytállás, sikeresség •Gazdaságpolitikai: ágazati politikák, ipari versenyképesség •Közgazdasági: a globális verseny feltételei mellett fenntartható endogén gazdasági növekedés tényezői

3 A versenyképesség értelmezése az Európai Unióban - vázlat •A Delors jelentés •Az 5. periodikus regionális jelentés •Az Amszterdami Szerződés •Az EU versenyképességi jelentései, mutatói •Az Európai Területfejlesztési Perspektíva •A kohéziós jelentések, strukturális politika •Régiók eltérő típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók

4 A Delors jelentés (a 21. szd. kihívásait részletező Fehér Könyv, 1993) Témái: Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség (White Paper on Growth, Competitiveness and Employment) •A térség versenyképessége: a gazdaság versenyképessége •De: a társadalmi elvárások és a gazdaság igényei együtt fontosak •Kompetitív előnyök fontosabbak a komparatív előnyöknél •Társadalmi elkötelezettség Az EU kompetitív versenyelőnyei: •A potenciális munkaerőpiac •Tudományos és technikai tudásbázis •Jelentős méretű integrált piac •Infrastruktúra sűrűsége és minősége •Vállalatok javuló pénzügyi feltételei •Kultúrák és régiók sokszínűsége Growth, Competitiveness, Employment: The Challenges and Ways Forward into the 21st Century - White Paper COM(93) 700, December 1993

5 A Delors jelentés szerinti célkitűzések: •Iparági/üzleti versenyképesség javulásából adódóan magasabb szintű foglalkoztatás •Ennek érdekében tennivalók: –Európai vállalatok támogatása a globális versenyfeltételekhez való alkalmazkodásban –A tudásalapú gazdaság versenyelőnyeinek kiaknázása –Az iparágak fenntartható fejlődésének segítése –A keresletre reagáló kínálat időbeli késésének csökkentése •Társadalmi elvárások: –Növekvő életszínvonal –Kis jövedelmi különbségek

6 Az ötödik periodikus jelentés a régiókról (1994) Versenyképesség és kohézió: a régiók trendjei (Competitiveness and Cohesion: Trends in the Regions) Tartalma: a régiók közti különbségek Regionális versenyképesség eltéréseinek szempontjai, okai: •Tudásbázis és K+F szerepe •Négy versenyképességi alaptényező: 1.Infrastruktúra és humán erőforrás 2.Régióba kívülről jövő új befektetések 3.K+ techn F szerep 4.Periferiális földrajzi helyzet (határmentiség) Hiányzik: •vállalati kör, vállalkozókészség •Az alaptényezők közti összefüggések vizsgálata (infrastr. a gazdasági igényeinek kell, hogy megfeleljen!)

7 Az Amszterdami Szerződés 1997-ben átdolgozott és elfogadott alapokmány Célok: •versenyképesség és konvergencia a gazd. teljesítményben, •társadalmi kohézió és szolidaritás Versenyképesség fogalma: ipari versenyképesség feltételeinek megléte Az iparfejlesztés területei: •Ipar alkalmazkodása a strukturális változásokhoz •KKV-k fejlődését ösztönző környezet •Vállalkozások együttműködését ösztönző környezet •Innováció, K+F politikák

8 Gazdasági és társadalmi kohézió az Amszterdami Szerződésben •Ok: különböző régiók fejlettségi szintjében eltérés, egyenlőtlenségek (NUTS2 szint) •Az EU regionális politikájának mozgástere: régiók közti egyenlőtlenségek mérséklése –Fejletlen régiók szerkezetátalakítása – KKV-k, innováció –iparfejlesztés Nem elég a pénzügyi támogatások nyújtása, hanem Fenntartható növekedés és versenyképesség kell Versenyképesség: gazdasági növekedés + magas foglalkoztatási szint

9 A gazdaság versenyképességéről •Az európai vállalkozások versenyképessége –1994, Esseni csúcs ajánlása: Versenyképességi Tanácsadó Csoport létrehozása (félévente jelentést készítsen) – Competitiveness Advisory Group, CAG •Európai versenyképességi jelentések (évente, 1997-től) CAG ajánlásai – az integráció alapkérdései: •Egységes belső piachoz adózás harmonizálása •Vállalatvezetés fejlesztése •Tőzsdék felügyelete, versenyszabályozás, hatékony hálózatok •Infrastruktúra javítása, közlekedés, közigazgatás •EU bővítése mint versenyelőny •KKV-k fejlesztése •Információs társadalom és tanuló társadalom •Környezetvédelmi normák •Munkanélküliség tartós csökkentése EU Bizottság, 1999: elemzés az európai vállalkozások versenyképességéről Régiók Bizottsága, 2000: munkahelyteremtés és fenntartható növekedés fontossága Európai versenyképességi modell: a versenyképesség forrása a képzett, motivált, jó egészségi állapotú munkaerő Versenyképességi Tanács (2003, Competitiveness Council): integrált versenyképességi stratégia

10 A 2. CAG tagjai ( ) •Mr. Jean-Claude Paye, Chairman, Conseiller d’Etat, former General Secretary of the OECD. •Mr. Michel Albert, Member of the Conseil de la Politique Monétaire, Banque de France,former Président Honoraire des Assurances Générales de France. •Mr. Sergio d’Antoni, General Secretary of Confederazione Italiana Sindicati Lavoratori (CISL), Vice-President of the International Confederation of Free Trade Unions. •Professor Mark Eyskens, Deputy, former Prime Minister. •Mr. Oscar Fanjul, Honorary Chairman, Repsol, SA. former Chairman Instituto Nacional de Hidrocarburos, SA and Repsol, SA. •Mr. Hans-Olaf Henkel, President of the Federation of German Industries (BDI), former President of IBM Europe. •Mrs. Neelie Kroes, President, Nijenrode University, former Secretary of State for Transport and Public Works. •Mrs. Wanja Lundby-Wedin, First Vice President of the Swedish Trade Union Confederation. Member of the Executive Committee of the Council of Nordic Trade Unions. •Professor Luis-Fernando Mira Amaral, CEO BFE-Investimentos, former Portugese Minister for Industry and Energy. •Mr. John Monks, General Secretary, Trade Union Congress (TUC). •Mr. Marco Tronchetti Provera, Chairman and CEO Pirelli S.p.A., Member of the Executive Council of Confindustra. •Sir Iain Vallance, Chairman, British Telecom, Vice-Chairman of the Royal Bank of Scotland. •Professor Alexis Jacquemin, Commission Permanent RepresentativePrincipal Adviser, European Commission.

11 A versenyképesség összehasonlító elemzése (1996) Standard versenyképességi fogalom: magas és növekvő életszínvonal, termelékenység, bővülő munkaerő-kereslet A régió versenyképessége az ott működő vállalatok versenyképességétől függ De: kormányzati szereplők is fontosak! (területfejlesztés szintjei) Elsődleges cél: iparági versenyképesség javítása Ennek akadályai: –Nem megfelelően működő piacok –Innováció hiányosságai Javítása: foglalkoztatottság és termelékenység növelésével (v. ö. Versenyképességi piramis, ill. triadikus modell Foglalkoztatottságot befolyásolja : demográfiai folyamatok, munkavállalói attitűd, szaktudás Termelékenységet befolyásolja: a beruházások magas szintje, innovációk átvétele, K+F

12 Európai versenyképességi jelentések •1. Versenyk. Jelentés: 1997 •2. Versenyk. Jelentés: 1998 •3. Versenyk. Jelentés: 1999 •4. Versenyk. Jelentés: 2000 •5. Versenyk. Jelentés: 2001 •6. Versenyk. Jelentés: 2002 •7. Versenyk. Jelentés: 2003 •8. Versenyk. Jelentés: 2004 •9. Versenyk. Jelentés: 2005 •10. Versenyk. Jelentés: 2006 leíró jellegűek elemzések, tudás alapú gazdaság ICT, innováció, feldolgozó- ipar, biotech- nológia A jelentések értéke: Elméleti-módszertani megalapozás, elemzések, aktuális problémák azonosítása

13

14 A munkatermelékenység és a foglalkoztatottság növekedési üteme szerinti tipizálás ( )

15 A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): –Gazdasági és társadalmi kohézió –Természeti erőforrások és kulturális örökség megőrzése –Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége •Fő megállapításai: erősödő verseny városok, régiók közt, térben egyenlőtlen fejlődése •Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. •Döntő a növekedési pólusok kapacitása

16 A kohéziós jelentések •Kohéziós Alap, 1992 – kedvezményezett országok •Kohéziós jelentések: 3 évente (terv) 1. kohéziós jelentés: 1996 – közigazgatás modernizálása, immateriális befektetések, vállalatközi kooperációk 2. kohéziós jelentés: 2001 – foglalkoztatás és növekedés, demográfia, beruházás, humánerőforrás, innováció és K+F, tudás alapú gazdaság 3. kohéziós jelentés: 2004 •1999: 6. periodikus regionális jelentés: NUTS2 szintű régiók (EU-15) területi különbségei •EREDMÉNY: a régiók közt a különbségek csak kevéssé mérséklődtek

17 A régiók eltérő típusai a gyakorlatban •Mérőszám: GDP/fő •Regionális versenyképesség és kohézió mérőszáma is •Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezők: 1.Régió rurális-urbánus jellege (100 fő alatti ill. 500 fő feletti népsűrűség) 2.Régió gazdasági szerkezete Urbánus: •Szolgáltató centrumokkal rendelkező régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) •Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezői (LEADER szerint) 1.Társadalmi versenyképesség 2.Környezeti versenyképesség 3.Gazdasági versenyképesség 4.Pozicionálás globális összefüggésekben