Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

Definíció helyett: „ami ma már szinte tipikus” Tipikus (standard, rendes…) Határozatlan idejű munkaszerződés („stabil állás”) Teljes munkaidő Szokásos munkaidő (8 óra) Egyetlen munkáltató Biztos jövedelem Biztosítás (nyugdíj, betegség, baleset, munkanélküliség…) Munkavédelem, képzés, stb. Állandó helyszín Atipikus (ahol ezek nincsenek) Határozott idejű szerződés Alkalmi munkavégzés Részmunkaidő Rugalmas munkaidőrendszerek Önfoglalkoztató (egy megrendelőtől gazdaságilag függő vállalkozó) Munkaerő-kölcsönzős állás Távmunkavégzés Nem bejelentett, szürke, fekete foglakoztatás ??? Színlelt munkaszerződés ???

Társadalmi megítélés: mi mérhető? A munkavállaló oldaláról: A munkával (munkahellyel) való elégedettség Kérdőív (dublini Alapítvány: Munkafeltételek Európában ) A munkavállaló ‘jóléte’ (kérdőív + egészség indikátorok) Atipikus munkavégzés: a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság szinonimája A munkáltató oldaláról: Rugalmasság, költség-csökkentés, szervezeti kihívás...

A munkával való elégedettség Európában (Forrás: dublini Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért, 2006)

Biztonság vs. rugalmasság: EU szintű politikai kérdés Atipikus munka: ellentmondásos szakmai értékelés EU politikák: versenyképesség és szociális dimenzió „flexicurity”, munka és család igényeinek összehangolása Munkáltatói és munkavállalói érdekek össze-egyeztetése a kollektív és egyéni szerződésekben Élenjáró országok: Dánia, Hollandia, skandináv országok Az atipikus munkák EU szintű szabályozása: Részmunkaidő (97/81/EC Direktíva) Határozott idejű szerződés (1999/70/EC Direktíva) Távmunka keretegyezmény (2002) A munkaidő megszervezése (93/104/EEC, 2003/88/EC) Munkaerő-kölcsönzés: még (?) nincs Direktíva !!!

A távmunka keretegyezmény előzményei A szerződések tipikus kérdései: A távmunka önkéntes jellege Visszafordíthatóság A munkavállalói státus fenntartása Egyenlő bér, előmenetel, képzés információ és érdekképviselet Munkabiztonság, vállalati felügyelet és felelősségvállalás Munkaidőrendszerek, munka-eszközök biztosítása / térítése Szabályok speciális munkavállalói csoportokra Korai nagyvállalati „kiszervezések” Vállalati kollektív szerződések IBM Deutschland, Deutsche Telekom, Electrolux-Zanussi (Olaszország), British Telecom Ágazati szerződések Ausztria: IKT szektor Dánia: pénzügyek Svédország: kereske-delem és szolgáltatás

Az EU távmunka keretegyezménye Követi a vállalati és ágazati kollektív szerződések tartalmát, de kevesebb konkrét szabályt állapít meg A távmunka két fajtáját különbözteti meg: munkahely-teremtést és a korábbi munkaszerződés átalakítását (‘kiszervezés’) ‘Kiszervezés’ esetén: önkéntesség és megfordíthatóság Tematizálja azokat a kérdéseket, amelyekről a munkaadóknak és szakszervezetek egyeztetni kell Végrehajtása a tagállamokban: többnyire ágazati és országos kollektív szerződések, az Egyesült Királyságban tripartit nyilatkozat (közérthető ajánlás a munkáltatók és a helyi egyeztetések számára)

… és magyarországi átvétele (2004) Az Mt. 2004. évi módosítása: „X/A szakasz a távmunkavégzésről” egy újabb atipikus forma részletes szabályozása A távmunkát alapvetően új munkaszerződésként, „munkahelyteremtésként” kezeli, hiányzik a „kiszervezés” Amit nem sikerült átvennie: Munkavédelmi szabályok „Önkéntesség” és „megfordíthatóság” nem jelenik meg a szövegben (a munkaszerződés módosítására és a részmunkaidőre vonatkozó szabályokat alkalmazza) Formailag helyes átvétel, de tartalmilag ellentétes az EU szubszidiaritási alapelvével Csak a munkaviszonyként végzett távmunkával foglalkozik, miközben a távmunkát végzők többsége Magyarországon is önfoglalkoztató