Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park Készítette: Baranyi Andrea 12.B
Bükki Nemzeti Park (BNP) Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: szártalan bábakalács (Carlina acaulis)
Földrajza: Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel 800 m magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre bontja: Nagy-fennsík Kis-fennsík - meredek sziklaszirtek: Bél-kő, Pes-kő, Vörös-kő, Tar-kő és a többi „kő” veszi körül Fennsíkok felszíne enyhén hullámos, arculatát a karsztosodás határozza meg Karsztformák: - alacsony bércek és a közöttük lévő dolinák - töbrök - víznyelők - zsombolyok - barlangok
850 barlang, közöttük 45 fokozottan védett Ország legmélyebb barlangja, a 254 m mély, 6700 m hosszú István-lápai-barlang Jelentősebb barlangjai: - Lillafüredi Anna – barlang - Szent-István cseppkőbarlangok - Miskolctapolcai tavasbarlang - Szeleta – barlang - Balla – barlang Forrásai, patakjai bővizűek A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasból aláhulló Fátyol-vízesése
Növényvilága: Park 95%-át erdő borítja Legelterjedtebbek: cserestölgyesek, gyertyános-tölgyesek, majd kb.600 m-rel feljebb a hegyvidéki bükkösök Legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek ( nem végeznek erdőművelési tevékenységet, kerítéssel körbevett) Fenyvesek (telepített)
Ritka növényfajok: - tűzlilom - karcsú sisakvirág - moldvai sisakvirág - sárga ibolya - északi sárkányfű - szártalan bábakalács - papucskosbor (orchideafélék) ( boldogasszony papucsa)
Fokozott védelem élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj) Nyugati sziklaodalokon él a hársas-berkenyés reliktum erdő Alacsonyabb oldalakon a reliktum dolomittölgyes Dolomiton kialakult sziklagyepek: - tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek
Tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek gyepalkotói: - tarka nádtippan - lappangó sás - légybangó (orchideaféle) - illatos bibircsvirág - poloskavész - északi sárkányfű - cserszömörce (őszszel-vérvörös)
Állatvilága: Kiemelkedően értékes faj: - szerecsenboglárka - havasi tűzlepke - havasi cincér - alpesi gőte - pannongyíkok - gyepi béka - sárgahasú unka - fehérhátú fakopáncs - hegyi billegető - holló - uhu
Ragadozók: - parlagi sas - kerecsensólyom - békászó sas - kígyászölyv Denevérfajok Énekesmadarak: - kövirigó - vízirigó - őrgébics Emlősök: - hiúz - vadmacska - gímszarvas - muflon - vaddisznó - lipicai ménes
Balaton – felvidéki Nemzeti Park Alapítás ideje: 1997 Elhelyezkedése: Balaton-felvidék, Dél-Bakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton Területe: 569,97 km2 Igazgatósága Csopakon van Címernövénye: lisztkankalin (primula farinosa)
Földrajza: Mozaikos felépítésű Veszprém és Zala megye területén alakult (a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig) Nagyobb részén erdővel borított területeket, kisebb részén dolomit sziklagyepeket és lejtősztyeppeket találhatunk
Területi egységei: 1. Tihany Tihanyi-félsziget Hazánk első tájvédelmi körzete (1952) Egykor működő vulkánok és hévforrások nyomai találhatóak pl. – bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák - gejzírkúpok Legismertebb forráskúp: Aranyház (rajta élő sárga zuzmókról kapta a nevét) 2 magas fekvésű katlan: Belső-tó Külső-tó Beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékokból származik
Enyhe klíma jellemzi ritka növény- és állatvilág alakult ki Növényvilága: - vetővirág - őszi csillagvirág - borzas szulák - hártyás galambbegy Állatvilága: - füles kuvik - medvelepke - lápai araszoló lepke Balatoni kecskekörmök = megkövesedett tengeri kagylók maradványai (hullámverés koptatott gömbölyűre) (2003.júl.1-jén Európa Diplomát kapott a félsziget nyugati oldalán fekvő mintegy 650 hektáros terültet)
2.Pécsei-medence: Hagyományos gazdálkodási módok, borpincék jellemzik Növényvilága: - nagyezerjófű - tavaszi hérics - mocsári nőszőfű - mocsári kosbor Állatvilága: - gyurgyalag - közép fakopáncs
3.Káli-medence 1984 óta védett Felszíni képződményei a bazaltkúpok és a bazaltzsákok ,,kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított lapályok Növényvilága: - kimagasló növénytani értéket viselnek a láprétek - lisztes kankalin Nagyobb állóvizek - vízimadarak
4.Badacsony és a Tapolcai-medence Badacsony – vulkáni tevékenység nyomán alakult ki Tanúhegyek Hatalmas kőfolyások, kőtengerek Növényvilága: - sziklai ternye - erdei ciklámen - májvirág - cselling-páfrány(egyedül Szent-György hegységben) - pikkelpáfrány - Lumnitzer-szegfű - fekete kökörcsin - leánykökörcsin - buglyos kőtöröfű Állatvilága: - holló - kövirigó - vörös vércse
5.Keszthelyi-hegység,a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja Felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyei teszik változatossá A hegy gyomrában barlangok találhatók Növényvilága: - virágos kőris - tarka nádtippan - sziklai páfrány - orchideák Állatvilága: - láncos futrinka - fekete harkály - kis fakopáncs - zöld küllő - lappantyú - léprigó - nyest - nyuszt
Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum Állatvilága: - havasi cincér - kék galamb - holló - nagyfülü denevér Növényvilága: - sziklai ternye - turbánliliom - tarka nőszirom Kovácsi-hegycsoport területén található Herman-tó, mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park fokozottan védett területe
6.Kis-Balaton 3 tényező együttes terület eltőzegedése Zala folyó hordalékai ember természet átalakító munkája Beavatkozás miatt veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma 1979-ben felkerült a ,,Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére 1984 – rekonstrukciós munkák Állatvilága: - nagykócsag - patkányfejű pocok - lápi póc - réti csík
Köszönöm a figyelmet!