BALATON A boldogság tája (Déry Tibor) Kassai Gyöngyi, 9.b

Földrajzi adatok 596 km2 77 km hosszú, 1,5-14 km széles fő táplálói a vízfolyások – főleg a Zala - , illetve a felszínére hulló csapadékvíz vízfeleslegét a Sió-csatornán vezetik le Sió-csatorna Zala

Földrajzi adatok sekély – átlagos vízmélység: 3-4 m keményebb teleken 30 cm vastag jégpáncél klímája mérsékelten meleg; napsütéses órák száma: kb. 2000 az évi középhőmérséklet: 10 oC a csapadék mennyisége 650-700 mm.

Környezetvédelmi problémák Kis-Balaton a Kis-Balaton lecsapolása, a Zala szabályozása, Keszthelyi-öbölbe vezetése +megnövekedett szennyezés eutrofizáció – pl. algavirágzás, tömeges halpusztulás, a Keszthelyi-öböl eliszapolódása a Kis-Balaton különleges állatvilága

DE a Balaton sorsa még mindig kétséges! Környezetvédelmi problémák és megoldási kísérletek Kis-Balaton – víztározók Keszthelyi-öböl – fenékkotrás algavirágzás – vízszintnövelés szennyvízelvezetés, foszforkicsapatás DE a Balaton sorsa még mindig kétséges! Műholdfelvétel, 2006. március

mozaik egy villából - Caesariana (Balácapuszta) Irodalom, történelem Kr. e. III. század: kelták - szőlőművelés, vasfegyverek Római kor: Pannónia provincia Lacus Pelso – Pelso: illír, mocsár, nádas jelentésű közszó Balaton-felvidék Itáliához hasonló természeti adottságok 3 katonai tábort és közel 500 villát tártak fel erődök a déli parton is mozaik egy villából - Caesariana (Balácapuszta) Valcum (Fenékpuszta)

X. század: Honfoglalás, Árpád vezér törzse - Balaton-felvidék 1055. tihanyi alapítólevél - a Balaton nevének eredete: -a pannóniai szláv fejedelemségnek a székhelye Zalavár: Blatn grad (Mocsárvár, Sárvár) volt -a magyarba a szláv név előtagja került -eredetileg a Kis-Balaton neve volt, majd később az egész Balatonra vonatkoztatták Tihany

XII-XIII. század: román és gótikus stílusú templomok, mezővárosok Tatárjárás: várépítés XVI. század: török hódoltság Balaton-felvidék: hegyközségek 1514. Lázár deák térképe szigligeti vár

XVIII. század: északi part: -magyar végvárrendszer - kuruc háborúk idején (1704-1709) -kővágás és szőlőépítés - a szőlőtermelés fejlettebbé tette az északi településeket

XVIII. század: A Balaton irodalmának első költészeti alkotásai : Fejér Antal: Hol Veszprém megyének… (1777) című verse Balatonfüredről Baróti Szabó Dávid és Batsányi János, Tapolca szülötte, a 18. század végén -téma: keszthelyi hajók és a „háborgó tengernek hullámai” Kis János, 1798. A Balaton melléke - a „tók királya” Batsányi János

a Balaton első, vérbeli költője, Pálóczi Ádám - „magyar tenger” Csokonai Vitéz Mihály, a magyar rokokó poétája: A tihanyi echóhoz (szerelmi bánat)

XIX. század - klasszicizmus Keszthely, Festetics-kastély A költők fő témája: -Tihany -Balatonfüred  „kulturális központ” -Keszthely  1818., helikoni ünnepségek ( Festetics György) Berzsenyi Dániel: A Balaton, Keszthely, A remete , A füredi kúthoz, Himnusz Keszthely isteneihez

-élete és szerelme a Balatonhoz kötötte XIX. század - romantika A romantika „kellékei”: vadregényesség, egzotikum, „régi dicsőséget” idéző, omladozó várfalak, mítoszteremtés Kisfaludy Sándor -élete és szerelme a Balatonhoz kötötte -Regék a magyar elő-időkből: Csobánc, Tátika, Somló - tragikus szerelmi történetek -hazafias művek -az első balatoni gőzhajót róla nevezték el Kisfaludy és Szegedy Róza Szegedy Róza badacsonyi villája

Vörösmarty Mihály: A tihanyi visszhang (1830) Vachott Sándor: Balaton vidékén (1842) Vachott Sándor

Petőfi Sándor: Lánggal égő teremtette… Tompa Mihály: Két menyasszony Garay János – első balatoni verseskötet: Balatoni kagylók (1848)

Prózai alkotások főleg útleírások, naplók, újságcikkek Jókai Mór: Az aranyember – téli balaton (1872) Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül (1901) Jókai Mór és balatonfüredi villája téli Balaton