Szilvási Lajos: Egymás szemében

Szilvási Lajos 1912. január 13-án született Szolnokon Apja Szilvási Sándor Anyja Szaksz Erzsébet Dolgozott: MTI, Szabad Nép, Szabadság, Igazság, Újítók Lapja, Delta. 1996. november 9.én halt meg Budapesten

Munkássága Első regényei a 2. világháborúban és az azt követő évtizedekben játszódnak. Erkölcsi példaadással rendelkeznek, bár nincs mindig történelmi hitelességük. A hatvanas évektől kezdve regényhősei fiatal értelmiségek, akiknek hányatott életét próbálja ábrázolni. Riadó a tárnák felett (1955) Bujkál a Hold (1960) Egyszer volt szerelem (1961) Másik kedvelt témája a fiatalok felnőtté válása, a szexualitás, a gondolkodás, a munkavállalás, önállósodás. Művei nemcsak szórakoztatóak, hanem komoly tanulságokként is szolgálnak és a fiatalságot figyelmeztetik, hogy a fiatalkori hibák milyen súlyos következményekhez vezethetnek. Ördög a falon (1972) Lélekharang (1981) A néma (1985)

Egymás szemében A könyv két 17 éves, Ventus Tamara és Fábián Attila naplóbejegyzései áltat mutat be egy hónapot 1975-ből Budapestről. A cselekmény egy szálon fut két különböző szemszögből. Egy nem túl átlagos szerelmes tini könyvnek mondamám. A mű elején megismerik egymást, összejönnek, majd, mivel Tamara nagy hírnévnek örvend az iskolában a pletykák miatt szakítanak. Az elején egy átlagos nyári románcnak indul. Később újra összejönnek, de Attilának 2 hétre táborba kell mennie. Közben Tamara szerelme nélkül próbálja élvezni a nyarat. Amikor Attila haza ér Tamara egyik ‘barátja’ megpróbálja bemocskolni őt. Attila hisz neki. Tamara pedig bármire képes h bebizonyítsa az igazat. A mű végét befejezetlennek érzem. Szerintem Szilvási szándékosan az olvasó képzeletére bízta a befejezést.

Én már ötször olvastam végig.: ) Miért olvasd el? Annak ellenére, hogy a könyvet már 35 éve írták minden mai tizenéves bele tudja magát képzelni Tamara vagy Attila szerepébe. Szilvási teljesen hitelesen mutatja be a történetet egy 17 éves lány és egy 17 éves fiú szemszögéből is. Én már ötször olvastam végig.: )

Készítette: Ilea Izabella, 10.D, Vetési Albert Gimnázium „Nem az az ijesztő, hogy egyedül maradok, hanem az, hogy nélküle! Ha nincs mellettem, nélküle az a bonyolult biológiai folyamat, ami tulajdonképpen az életem, csak hamisított létezés. Üres, abszolút tartalmatlan látszat.” Készítette: Ilea Izabella, 10.D, Vetési Albert Gimnázium