Matematika a mindennapokban Matematika és irodalom Készítette: Balla Marietta Lucza Eszter Pap Zsolt Mocan Cristian XII. B

Matematika az irodalomban és a nyelvészetben A matematika az az abc, amellyel Isten az Univerzumot írta. (Galileo Galilei) Minden emberi nyelv az alapegységekből áll. Hasonlóan az algebrához, ahol az alapegységek a számok. a betűk és a hangok között egy reláció áll fenn. A hangok szempontjából reláció, a betűk szempontjából függvény : „A”, mint hang: A, a , A, a Egy, mint szám: 1, I , egy, …

A matematika = irodalom, zene, művészet, vallás, ezotéria tudományos versbefoglalása egy különleges isteni nyelven, minimális jelrendszerrel, melyek között Pascal-féle közlekedő edények léteznek A matematika és költészet kapcsolatát már Goethe és Polti is tanulmányozta, rámutattak a 36-os szám fontosságára bizonyos drámai helyzetekben Souriau és Ginestier elemezték a dráma geometriáját Scott Buchanan a “Költészet és matematika” című könyvében a görög világ tragédiája , komédiája és matematikája közti összefüggéseket tárgyalja A. Markov, Puskin “Jevgenyij Anyegin” című művében a magánhangzók és a mássalhangzók váltakozását vizsgálva bevezetett egy valószínűségi fogalmat, amit ma Markov-láncnak neveznek Ady Endre és József Attila költészeteiben is ott a matematika

Ion Barbu matematikus – költő világát közelebbről is tanulmányozhatjuk, a legérdekesebb Solomon Marcus “A nyelvi szépség matematikája” című könyve Az anyanyelvünk tökéletes írása és beszélése kész matematika. Ez a híd, erre épül minden, például az analitikus függvény fogalma, melynél a lokális viselkedés előrevetíti (determinálja) a globálist. A költészetben is valami hasonló történik, a költő is arra törekszik, hogy meglássa a világot a népdal egy morzsájában, és az örökkévalóságot egyetlen másodpercben. Hermite, Weierstrass, Riemann, Peano költészetét Benoit Mandelbrot írta versbe, megteremtve a fraktálgeometriát

A matematika és a költészet a jelenségek mögötti valóságot is feltárja A matematika és a költészet a jelenségek mögötti valóságot is feltárja. Ilyen a végtelen fogalma is. Szilágyi Domokos a következőképpen írta le: “allegro-barbaro-jelen, polifón álom, ó, jövő, rezdülj végig, a megismeréstől a fölismerésig, a céltudatos húrokon! Rezdülj végig, a végestől a végtelenségig, tudatos, ésszerű varázs -: mert csak az igaz, ami végtelen, minden véges: megalkuvás.”

Matematikai értelemben az abc Σ abc * eleme Σ (üres jel) | Σ | ≥ 3 véges halmaz üres jel = a szavakat elválasztó jel (szóköz) az alapegységeket azért tekintjük betűknek, mert matematikai szempontból ezek építik fel a nyelveket A szavak létrejötte: Σ k : Σ –ból képzett K hosszúságú szavak halmaza a K hosszúságú szavak halmaza =Σ 0k

Ahogy a geometriában létezik hosszúság definíció úgy a nyelvészetben is létezik hosszúság meghatározás. A szó hossza, az őt képező betűk száma: Például: |család| = 5 család szó eleme Σ 05 és eleme Σ 5 A magyar nyelvről tudjuk, hogy véges nyelv, ezért értelmes dolog felsorolni azokat a szavak, amik benne vannak. Az így alkotott képlet: Lmagyar = | Σ 0, értelmes1| + | Σ 0, értelmes2| + | Σ 0, értelmes3| + … + | Σ 0, értelmesK| K-a leghosszabb magyar szó

ugyan úgy mint a nyelvészetben, a matematikában is vannak szavak a magyar nyelvben egy szó általában több karakterből áll matematika általában egy karakteres szavakat használ: Pl: létezik = э; bármely = összeadás(+) = „meg” 5 + 6 = 11 Öt meg hat egyenlő tizenegy

Könyvészet http://www.gombigeometria.eoldal.hu/cikkek/erde kessegek-a-matematikarol/bencze-mihaly- _matematika-es-irodalom.html http://hanyecztamas.uw.hu/Dokumentumok/MatI rod.pdf