mérnöki etika

wikipédia Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata. Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik

erkölcs Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.

filozófia A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

kezdjük előlről…. Dr. Legeza László: Mérnöki etika OE BGK 3019, 2005 és még: Gyürk I.: Mérnöki etika. Budapest, Mezőgazda Kiadó (1998) Nagy G.: A mérnök és etikája. Debrecen, Magánkiadás (1997)

környezetünk anyagi világ egyre bővülő megismerés objektív természeti törvények szellemi világ másfajta megfigyelés kell van személyiség, érzelem, tervezés, döntés… szellemi tevékenység színtere az agy melyik világ elsődleges?

filozófia a gyakorlati filozófia egyik ága: bölcselet: minden létező tudománya a gyakorlati filozófia egyik ága: erkölcsi értékek tana, etika alapkérdés: a felismert törvényszerűségek objektívak-e? a jó és a rossz objektív vagy szubjektív?

etika erkölccsel foglalkozó tudomány részei: társadalmi etika hétköznapi etika (illemtan, etikett) felosztása: leíró normatív (általános vagy szakmai) metaetika

Mi is az etika ? Az etika a kodifikált erkölcs Az etika csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína. Az etika értékrend, kor- és társadalom-függő

alapfogalmak erkölcs elismert szabályok és értékek összessége morál ~ etika/ erkölcsösség (inkább belső) norma társadalom által elfogadott szabály jog kötelező, formalizált normarendszer érték meggyőződés eszme fontosságáról erény erkölcsi tisztaság bűn olyan cselekedet, tevékenység, kijelentés, gondolat vagy mulasztás, amit az erkölcsi norma tiltottnak, hibásnak, rossznak, vagy elmarasztalandónak tart.

etikai irányzatok ellentétpárok értelem  racionalitás abszolutizmus  relativizmus szabály  erény következmény  kötelesség szubjektív  objektív

erkölcsi jó és rossz a szabadság erkölcsi alannyá tesz a szándékos cselekedetért felelősséggel tartozunk Összetevők: cselekedet (az emberi élet kioltása mindig rossz!) szándék (jelzi a célt) körülmények (másodlagos összetevők)

NE ÖLJ! (embert) de: háború abortusz vérbosszú halálbüntetés eutanázia A robotika első törvénye: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. (Asimov)

Íratlan szabályok vagy tételes jogrend? legális és erkölcstelen ( pl. dizájner drogok) illegális és nem (nagyon) erkölcstelen (pl. gyorshajtás kint felejtett táblánál) „Jó erkölcsbe ütköző” aránytalan haszonszerzés

értékek életszínvonal és életminőség ?

értékek vagy amit még ezeken kívül a legfontosabbnak gondolnak életükben az első öt értéket írják fel!

BME hallgatói felmérés, 2003 család barátság egészség becsület szeretet tudás pénz

idézetek A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is.   Woody Allen A dolgok világának értékesedésével egyenes arányban nő az emberek világának elértéktelenedése.  

vallás „Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben. Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre. „

Az etikai fejlett vallások „nyugati” vallások: történeti istenkinyilatkoztatás „keleti” vallások: örök világtörvény közös vonások: egyistenhit írott alap kegyhely

Az etikai fejlett vallások „nyugati” vallások: történeti istenkinyilatkoztatás „keleti” vallások: örök világtörvény

hívők aránya, 2008

arányok Világ: Keresztény 33% Iszlám 21% Hindu 13% Ateista, nem vallásos 14% Magyarország (2011, népszámlálás) Keresztény 75% Egyéb vallás 0.2%

keresztény erkölcstan „Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az ember magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye Isten akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá.”

tízparancsolat 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2.         Isten nevét hiába ne vedd! 3.         Az Úr napját szenteld meg! 4.         Atyádat és anyádat tiszteld! 5.         Ne ölj! 6.         Ne paráználkodjál! 7.         Ne lopj! 8.         Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 9.         Felebarátod házastársát ne kívánd! 10.       Mások tulajdonát ne kívánd!

főbenjáró bűnök és mennyei erények kevénység fösvénység bujaság irígység torkosság harag jóra való restség alázat adakozás tisztaság jóakaró szeretet mértékletesség szelídség jóban való buzgóság

mérnöki etika „a tudás hatalom, a hatalom felelősség” eltérő tudás eltérő kötelességek és erkölcsi felelősségek az oktatás tudást közvetít, a nevelés erkölcsöt

mikor etikus egy mérnök? A tudatosan erkölcsös magatartás feltétele, hogy Felismerjük, és megértsük az erkölcsi problémát. Tudjuk, hogy mi a helyes, és ki tudjuk választani azt. Akarjuk a helyeset cselekedni.

Zelovich Kornél (1869-1935) mérnök, műegyetemi professzor „Senki nem lehet valódi egész mérnök, aki már előbb nem volt egész ember”. „Általános műveltségű egész embereket kell nevelni, és ezekből mérnököket kiképezni”.

Mérnöki etika és társadalom A mérnök a társadalom tagjai számára végez munkát, tevékenysége saját magának közvetve hasznos, a társadalom számára lehet eredményes, vagy akár veszélyt hordozó. A mérnöki etika is csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína.

A mérnöki munka lényege „Tudós az, aki próbálja megérteni azt, ami van – a mérnök pedig létrehozza azt, ami korábban nem volt.” Kármán Tódor (1881-1963)

A mérnöki munka – elvárt – sajátosságai A mérnök (a közelebbi, vagy a távolabbi) jövő fizikailag megfogható elemeit tervezi meg és hozza létre; A mérnök a társadalomért, annak jövőjéért, majdani szükségleteiért dolgozik – ez legjobb tudása szerinti, részrehajlás nélküli önzetlen munkát tételez fel; A mérnök látnok kell legyen: műveinek jövőbeni használatát és viselkedését veszi számításba; A mérnök körültekintő kell legyen, műveit sokféle különböző hatás érheti; Munkájáért honoráriumot, vagy munkabért kap (ami nem arányos a létrehozott értékkel – a jutalék, vagy sikerdíj – már részrehajlást sejtet).

A mérnök munkája ritkán „egyszemélyes mutatvány” Tervez, konstruál, gyárt, szerel / épít, jóváhagy. A mérnöki munka jellegzetesen „csapat-munka”. A feladatot többedmagával végzi, A mérnöki munka gyakran épít más eredményére, vagy korábbi munkára.

Etikai követelmények A mérnök valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét. bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában ismerje el mások szellemi tulajdonát. szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek

A mérnök legyen tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor. szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan korrekt magatartást tanúsítson. a mérnök munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet

nélkül nincsen jövendő.” esettanulmányok „Mert vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő.” Kossuth Lajos, 1854.

a mérnöki felelősség Vasa, 1628 Eschede, 1998

Challenger, 1986 Columbia, 2003

Csernobil, 1986 Fukusima, 2011

Bhopal, 1994 vörösiszap, 2010

„kevésbé” drámai esetek:

Magyar Mérnöki Kamara ETIKAI-FEGYELMI KÓDEX „Etikus minden olyan tevékenység, amely – a tételes (jogi) törvénynek megfelelően és azokon túlmenően az anyagi és szellemi javaknak a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele melletti gyarapításával a közösségi és egyéni élet minőségének emeléséhez hozzájárul.” elvek, kötelezettségek, következmények…

Végül, de nem utolsó sorban:

az anyagban részletek szerepeltek Dr. Greschik Gyula okl. mérnök, a Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottsága elnökének a BME-n, 2010. november 15.-én tartott előadásából