T

Csellel jutott Németország Nofertiti mellszobrához 2009. február 13. 08:22 BBC News, MTI AKTUÁLIS Egy most közreadott dokumentum révén bizonyosodott be, hogy Németország valóban csellel jutott Nofertiti királyné, Ehnaton fáraó feleségének szépséges mellszobrához: a csodálatos büsztöt értéktelen gipszszoborként csempészték ki Egyiptomból. A mellszobrot, amelyre Ludwig Borchardt német régész bukkant 1913-ban, az archeológus ugyan feltüntette a leletek között, ám mint értéktelen gipszalkotást írta le, s egy dobozba rejtette el. Ma a fáraókori művészet egyik legbecsesebb alkotásaként tartják számon, amely évente félmillió látogatót vonz Berlinbe. Az ominózus dokumentumra a Német Orientalisztikai Intézet levéltárában bukkantak. Ez egy Ludwig Borchart által írt beszámoló, amelyben a régész leírja találkozását az egyiptomi régészeti felügyelővel. E találkozó során kellett megegyezni a leletmegosztásról, Németország és Egyiptom között ugyanis volt egy megállapodás, amely szerint a műkincseket megfelezik. Ám mint a beszámolóból kiderült, Ludwig Borchart oly csodálatosnak tartotta a 3000 éves műalkotást, hogy Németország számára szerette volna megtartani. A mellszobrot gondosan becsomagolta, egy dobozba helyezte, s elrejtette egy rosszul megvilágított kamrában. Igen rossz minőségű volt az a fénykép is, amelyet az archeológus az alkotásról készített és a régészeti felügyelőnek bemutatott.

Ludwig Borchart úgy írta le a leletet, hogy az gipszből, azaz gyakorlatilag értéktelen nyersanyagból készült, holott a valóságban a királyné fejedelmi arcvonásait mészkőre festette az ókori művész. Ludwig Borchart naplójából kiderül, hogy a régész tisztában volt a mellszobor valós értékével. A mellszobor "leírhatatlan, saját szemünkkel kell látnunk" - jegyezte meg az archeológus. Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács elismerte, hogy tudott a dokumentum létéről. A csalás bizonyítéka erősíti Egyiptom pozícióját Nofertiti mellszobrának visszaszerzéséért folytatott küzdelmében. Nofertiti (jelentése: "a szépség megérkezett")  a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi  Ehnaton fáraó felesége volt. Életét és sorsát számos rejtély övezi, ahogy semmi biztos sem ismert családjáról sem. A büszt egy szobrásztanulmány, amely Thotmesz, az egyik név szerint is ismert szobrász amarnai műhelyéből származik. Az élethű szobor feltehetőleg azért készült, hogy Nofertitinek ne kelljen többször is modellt állnia a különböző szobrokhoz, festményekhez - ez megmagyarázhatja azt is, miért hiányzik a szobor egyik szeme, hiszen a festményeken az egyiptomi művészet hagyományai szerint profilból ábrázolták az emberalakok arcát. A portré a testi jellegzetességeken kívül Nofertiti  egyéniségét és lelki sajátosságait is érzékelteti, biztosra vehető, hogy a művész élő modell után dolgozott. (Forrás:www.mult-kor.hu)

Bölény rajza az Altamira-barlang falán Kr.e. 15000-10000 Őskori művészet

Bikafejes hárfa Urból Kr.e. ~ 2500 Mezopotámia művészete Bagdad, Iraki Múzeum

Megsebzett nőstényoroszlán (dombormű) Kr.e. 7.sz. Asszír művészet London, British Museum

Anubisz szobra Tutanhamon sírkamrájából Kr.e. 1340 körül Ókori egyiptomi művészet Kairó, Egyiptomi Múzeum

Szent macska (Bastet) Kr.e. 304-330 Ókori egyiptomi művészet Metropolitan Museum of Art, New York

Rekeszzománc technikával készült sólyom (arany, lazúrkő, karneol, üvegpaszta) Ókori egyiptomi művészet

Delfines freskó A knósszoszi palota királyi lakosztályának egyik rekonstruált terme

Knósszosz műholdas képe

Mükénéi oroszlános kapu Kr. e. 14. sz. vége Mükéné

Capitoliumi nőstény farkas (bronz) 15 Capitoliumi nőstény farkas (bronz) 15. századi Romulus és Remus alakkal kiegészítve Kr.e. 5. század első fele etruszk művészet Capitoliumi Múzeumok, Róma

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Aranyszarvas Zöldhalompuszta ~Kr.e. 400 Szkíta művészet Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 1928

Notre Dame szörnyei (vízköpők és más figurák) 1163 - 1320 Gótika Párizs

Paolo Uccello: Szent György és a sárkány 1460 reneszánsz The National Gallery, London

Verrocchio: Colleoni zsoldosvezér lovas szobra ~ 1483, reneszánsz művészet, Velence

Dürer: Nyúl (grafika) 1502 reneszánsz

Bertel Thorwaldsen: Oroszlán 1821 klasszicizmus Luzern, Svájc

Eugene Delacroix: Villámlástól megrettent ló 1863 romantika Budapest, Szépművészeti Múzeum

Franz Marc: Rókák 1913 expresszionizmus

Viktor Vasarely: Zebrák Op-art datálás nélkül

Andy Warhol: Reneszánsz festmény-részlet (Uccello: Szent György és a sárkány) 1984 Pop-art