A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress 2013.04.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Adatszolgáltatási igények kezelése
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
A felsőoktatás (hozzáadott) értéke
Tanulmányi rendszerek kommunikációs szerepe a felsőoktatási intézményekben. FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA, 2005.
TÁMOP 4.1.3/2 Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztésének célkitűzései és intézményi együttműködésének tervei Németh Antal felsőoktatási.
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
Oktatási reform – 2007 Dr. Hiller István
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
VERSENYKÉPES DEBRECENI EGYETEM A Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményeinek beépítése az egyetemi döntési folyamatokba Dr. Szűcs Edit minőségbiztosítási.
VERSENYKÉPES DEBRECENI EGYETEM Karrier- és alumni szolgáltatások továbbfejlesztése a Debreceni Egyetemen Alprojekt-vezető: Pilishegyi Péter DE hallgatói.
A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar minőségügyi folyamatai szeptember 22.
Stratégiai tervezés.
2007-es minőségügyi tevékenység BTK. A feladat Önértékelés készítése - szervezeti felépítés - oktatási és kutatási tevékenység személyi és infrastrukturális.
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Felkészülés az intézményi akkreditációra ( )
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
Diplomás pályakövető rendszer TÁMOP és TÁMOP kapcsolata Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató március 4-6.
Felsőoktatási szakok részletes bemutatása tanulható tantárgyak, választható specializációk, elsajátítható kompetenciák FELVÉTELI TÁJOLÓ 2009.
Intézményi pályakövetés központi támogatása - TÁMOP Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató Budapest, március 24.
Széchenyi István Egyetem, Győr
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Magyar Controlling Egyesület Szolnok, október 29. MCE Konferencia 2009 A controlling gyakorlata Bepillantás az államigazgatási kontrolling gyakorlatába.
Kotulyák Tamás, Get Energy Magyarország Kft.
A hálózati szociális munka koncepciói (R. Brake) I. Hálózat orientált tanácsadás -a kliensek környezetében lévő erőforrások mozgósítása és támogatása -a.
LB felkészítő: március
Zentai László : Az ELTE intézményakkreditációs tapasztalatai – XI. 18. Az ELTE intézmény- akkreditációs tapasztalatai (2009–2010)
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY - MINŐSÉGFEJLESZTÉS, MINŐSÉGHITELESÍTÉS.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Mottó: A tudás gyakorlatban történő alkalmazása
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.

Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
A projekt indulása K21 - A „Könyvtári minőségfejlesztési 21” modell nyomán Előkészítés, csapatépítés 2008-ban 2009-ben projektté szerveződött Jelenleg.
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) december 7. Fejlesztés.
Intézményi minőségbiztosítás, és a második körös intézményi akkreditáció január 17. Páczelt István.
Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A TDK és a doktori képzés kapcsolatrendszerének fejlesztése Dr. Csernoch László az Országos Doktori Tanács elnöke.
FEMIP „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP / Bángi-Magyar Attila szakmai vezető OFI Szakmai Napok december 7.
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.
Működő képzések akkreditációja A jó gyakorlat elemei Szántó Tibor A MAB főtitkára január 22.
Javaslatok a látogató bizottságok munkájához Temesi József LB-elnök, P18.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Barcsák Marianna KPSZTI
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Vezetői Információs Rendszer
A Diplomás pályakövetŐ rendszer megújítása
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai I.Akkreditációs minősítési javaslat II.Minőségértékelés II.1. Az intézmény/kar általános helyzetképe • Honnan – hová tart az intézmény/kar. • Az előző intézményi akkreditációs határozat ajánlásai (amennyiben voltak ilyenek) nyomán tett intézkedések. • Az intézmény/kar alapdokumentumai, szervezete, vezetése, stratégiája. Lásd külön oldal • Az intézmény/kar képzési szerkezete. 2Veress

Az intézmény/kar alapdokumentumai • Alapító okirat • Küldetésnyilatkozat • Szervezeti felépítés (Organogram) • Intézményfejlesztési terv • Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia • SzMSz • Minőségbiztosítási szabályzat • Minőségfejlesztési program és éves értékelései • Az előző akkreditációs MAB határozat, a FOI intézkedési terve és végrehajtása 3Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (2) • A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére, a karok közötti átoktatások. • A HÖK részvétele az intézmény/kar vezetésében. • Közös képzések kezelése (intézményközi, ha van). • A C-SWOT analízis – következtetések, tennivalók. 4Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (3) II.2. Az intézmény/kar kulcsfontosságú eredményei 1.Oktatás • Képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok (felvettek és végzettek, lemorzsolódás, TDK eredmények) az elmúlt öt év statisztikája alapján. • Végzettek elhelyezkedése, munka-erőpiaci beválás (DPR). 5Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (4) 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység • Jelentősebb tudományos publikációs, fejlesztési, innovációs es pályázati (tartalmi) eredmények (hazai es nemzetközi eredményesség). • Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai. 6Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (5) 3. Gazdálkodás • Az intézmény/kar gazdálkodásának eredményei. • Külső es belső erőforrások. 7Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (6) II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) • Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok és eredmények) • Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése • A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere 8Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (7) II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) folytatás • Az oktatók minőségének biztosítása • Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások • Belső információs rendszer • Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása 9Veress

Intézményakkreditáció értékelési szempontjai (8) III. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások az intézmény/kar számára 10Veress