MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM A Haza üdvére és a köz szolgálatában Kisfaludy László András főosztályvezető-helyettes 2011. október 26.

Miért most? Miért Magyary? Lehetőség, felelősség és szükség Ismert a közigazgatás valódi állapota Ismertek az új Alaptörvény elvárásai Június 10. – Magyary Zoltán születésének évfordulója Miért Magyary? Magyary Zoltán a 20. sz-i közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője, munkásságának jellemzői: Hazai és külföldi tapasztalatokra épülő elgondolások gyakorlati alkalmazása Közérthetőség Tisztviselők következetes, sokoldalú fejlesztése

A magyar közigazgatás helyzete A közigazgatás válságának főbb elemei: Túlburjánzó állami szervezetrendszer Állami feladatok tisztázatlansága Nem Minőségi jogalkotás, megfelelő visszacsatolás hiánya Közigazgatási szolgáltatások, ügyfélkiszolgálás alacsony szintje E-közigazgatás fejletlensége, magas adminisztratív terhek Hatékony személyzeti igazgatás és életpálya hiánya Tisztviselők alacsony elkötelezettsége

A Magyary Program műfaja Nem terv, program. Folyamatos helyzetértékelés, beavatkozások ez alapján. Helye: Alaptörvényhez idomul, elsősorban EU forrásokból finanszírozva.

Időbeli és személyi kiterjedés Időbeli kiterjedés: kormányzati ciklushoz igazodva (2010-2014). Személyi kiterjedés: kb. 139 ezer fő

A Magyary Program céltételezése Jövőkép Jelmondat: „a Haza üdvére és a Köz szolgálatában” Jövőkép: a jó állam. Átfogó cél: hatékony nemzeti közigazgatás Felkészült, hazaszerető és elkötelezett tisztviselők által működtetett, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, az állampolgárokat szolgáló közigazgatás.

A Magyary Program célrendszere A helyzetelemzés alapján a tervezett beavatkozások négy területre bonthatók: Szervezet Feladat Eljárás Személyzet 7

Beavatkozási területek 1. Szervezet „Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes eredményt elérni.” (Magyary Zoltán) 3 fő intézkedési irány: Teljes körű szervezeti kataszter elkészítése és karbantartása Szervezeti rendszer egyszerűsítése Elégséges felszerelés: Ereky-terv 8

Szervezeti megjelenítés - 1941

Szervezeti megjelenítés - 2011 A magyar közigazgatás szervezete jelenleg 10

Alapítványi rendszer racionalizálása Összesen 68 alapítvány vagy közalapítvány működött 2010-ben. Ezek egy része érdemi feladatot nem vagy alig látott el, működése gazdaságtalan volt. Átszervezés irányai: 21 db alapítvány változatlan formában működik tovább, 11 db alapítvány feladatait – az alapítvány megszűnése mellett – állami többségi tulajdonú, nonprofit gazdasági társaság veszi át, További 36 db alapítvány megszűnik, feladatait más közigazgatási szerv látja el. 11

Területi államigazgatás átszervezése 2010. szeptember 1. Ismét létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok. 2011. január 1. A közigazgatási hivatalok bázisán felálltak a megyei (fővárosi) kormányhivatalok. 15 dekoncentrált szerv integrálódott a kormányhivatalba (Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Földhivatalok, Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak és Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, Regionális Munkaügyi Központok, ÁNTSZ, Oktatási Hivatal regionális egységei stb.) 10 szervnél ellenőrzési, koordinációs, felügyeleti jogkör BÁH Regionális Igazgatóságai, megyei rendőr-főkapitányságok stb.) 5 szervnél koordinációs jogkör (MÁK, regionális igazgatóságok, Nemzeti Park Igazgatóságok stb.) 12

Ereky-terv elhelyezés 1 Parlament 9 Külügyminisztérium 2 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 10 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3 Belügyminisztérium 11 Magyar Nemzeti Bank 4 Nemzetgazdasági Minisztérium 12 Magyar Fejlesztési Bank 5 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 13 Gazdasági Versenyhivatal 6 Vidékfejlesztési Minisztérium 14 Alkotmánybíróság 7 Nemzeti Erőforrás Minisztérium 15 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 8 Honvédelmi Minisztérium 13

Beavatkozási területek 2. Feladat A feladat fogalma és elemei: - Kötelező (tárgya, felelőse, határideje, forrása) Eshetőleges (közreműködők, érintettek, fedezet, előfeltétel, végrehajtási mód A feladat forrásai: Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök Stratégiai dokumentumok (stratégiák, akciótervek stb.) Előre nem tervezett helyzetek „A közigazgatás feladata a cselekvés. A jogállamban ezt a jogrend szabályozza” (Magyary Zoltán) 14

Beavatkozások elemei 3 fő intézkedési irány: Teljes körű feladatkataszter elkészítése és karbantartása, Formai és tartalmi dereguláció, Stratégiai tervezés megújítása, Átfogó feladatok Elektronikus közigazgatás kiterjesztése (NEK, iratkezelés stb.) Adminisztratív terhek csökkentése Esélyegyenlőség megteremtése Elszámoltathatóság, korrupció felszámolása Kezdeményező kommunikáció 15

Szakágazati feladatcsoport Feladatkataszter Ágazat Alágazat Szakágazat Szakágazati feladatcsoport Feladatkör Feladat Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium Közfeladatok   1.Igazságügy 1.2 Az igazságügyi szervezetekkel kapcsolatos feladatok 1.2.3 igazságügyi képzés 1.2.3.1 meghatározott jogi területen dolgozók képzésének, továbbképzésének szakvizsgájának előkészítése 1.2.3.1.1 jogi szakvizsga szervezése 1.2.3.1.1.1 a jogi szakvizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének, titkárainak és tagjainak kinevezése

Formai és tartalmi dereguláció 17

Stratégiai konszolidáció Stratégiai dokumentumok jelenlegi helyzete: kb. 130 dokumentum kb. 20 típus a tárcák által használt besorolás szerint Nincsenek összhangban egymással és a magasabb szintű dokumentumokkal Kidolgozottság, részletezettség rendkívül eltérő Tervezett intézkedések: Stratégiai dokumentumok típusainak, tartalmának rögzítése Egységes tervezési rendszer kialakítása 18

Nemzeti Együttműködés Programja Felelős: Országgyűlés, Kormány Nemzeti szint Alaptörvény, Nemzeti Együttműködés Programja Felelős: Országgyűlés, Kormány Nemzeti Akcióprogram szint Új Széchenyi Terv, Magyarország Munkaterv, Széll Kálmán Terv Felelős: Kormány Keret-stratégiai szint Fenntartható fejlődés - Társadalmi felzárkózás - Versenyképesség Felelős: : Miniszter, (Politikai ÁT) Szakpolitikai / ágazati szint Magyary Program Felelős: (Miniszter), Politikai ÁT, Helyettes ÁT Intézményi szint Intézményi stratégia és költségvetés, Éves minisztériumi akcióterv Felelős: Közigazgatási ÁT, (Helyettes ÁT)

Beavatkozási területek 3. Eljárás „Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak „emberarcúvá” kell válnia.” (Magyary Zoltán) 5 fő intézkedési irány: Eljárások egyszerűsítése, Minőségi jogalkotás, Visszacsatolás, monitoring, értékelés, Ügyfélközpontú szolgáltatások, Kezdeményező kommunikáció. 20

Egyszerűsítési Program (lakosságot érintő eljárásokat egyszerűsítése) az állampolgárok számára érzékelhető módon váljon egyszerűbbé az ügyintézés, mindez úgy, hogy közben a közigazgatáson belüli leterheltség lehetőség szerint ne növekedjen, a jogszabályok nyelvezete közérthetőbbé váljon. Eljárások egyszerűsítése (Folyamategyszerűsítés) Jogszabályok nyelvezetének egyszerűsítése (Nyelvi egyszerűsítés) Intézményi működés racionalizálása (szervezet-egyszerűsítés) Az eljárások egyszerűsödnek, a szervezeti folyamatok hatékonyabbá válnak Makroszintű egyszerűsítés Mikroszintű egyszerűsítés Eredmények Az Egyszerűsítési Program elemei Az Egyszerűsítési Program célja Az Egyszerűsítési Program megvalósítása Projekt időtartama 2011. 3. n.é. – 2012. 4. n.é. (3 ütemben) (Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése) Végrehajtók Valamennyi minisztérium (kivéve HM) és háttérintézményeik Megvalósítás finanszírozása ÁROP forrásból (2011-13-as akciótervben nevesítve)

Minőségi jogalkotás (Better regulation) Tervezett intézkedések: Érdemi előzetes hatásvizsgálatok - új jogszabály! Érdemi utólagos hatásvizsgálatok Jogszabályszerkesztés során nyelvi egyszerűsítés Jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálata Adminisztratív terhek csökkentése 22

Közigazgatási ügyintézés megítélése A közigazgatási ügyintézés megítélése az elmúlt években folyamatosan romlott (forrás: 2000 fős lakossági mintán készített adatfelvétel). 23

Ügyfélközpontú szolgáltatások Tervezett intézkedések: A szolgáltatások színvonalának és hozzáférhetőségének javítása (többcsatornás, integrált) Egyablakos ügyintézés megvalósítása – kormányablakok 1. ütem: 2011. január 3-án 29 helyen nyíltak meg, kiindulási ügykör 2. ütem: 2013-ra országos hálózat kialakítása, széles ügykörrel Kihelyezett kormányablakok (postahivatalok, állami ügyfélszolgálatok) Elektronikus ügyintézés alkalmazási lehetőségeinek bővítése Jól képzett, segítőkész ügyfélszolgálati munkatársak 24

Beavatkozási területek 4. Személyzet „Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól függ, hogy mennyit érnek a tisztviselők.” (Magyary Zoltán) A személyzeti politika megújításának 2 fő területe: Személyzeti igazgatás, azon belül Megfelelő munkáltatói képesség, Sikeres vezetési képesség, Közszolgálati életpálya. 25

Közszolgálati életpálya Tisztviselői tulajdonságok: 1. „tudja” (szakmai tudás): magas szintű szakmai ismeretek, folyamatos képzés és önképzés, kompetenciák felmérése már a kiválasztás során. 2. „akarja” (elkötelezettség): megújuló közigazgatási kultúra etikai keretei: hazaszeretet, elkötelezettség, nemzeti érdek érvényesítése, előítéletektől való mentesség, pártatlanság, felelősségtudat és szakszerűség, együttműködés és arányosság. 3. „hagyják” (bizalom): a vezető a tisztviselőnek megfelelő teret hagy feladatai elvégzéséhez, meghallgatja véleményét, fogadja újító ötleteit stb. 26

Közszolgálati életpálya elemei Hivatásetikai normák kialakítása Munkaköri specifikáció Kiválasztási rendszer Vizsgarendszer Előmeneteli- és javadalmazási rendszer Értékelési rendszer Képzési és továbbképzési rendszer Gondoskodó állam / munkáltatói gondoskodás Közjogi szabályozás összehangolása 27

Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében 1. alapképzések (3 év) A tisztviselői utánpótlás alapképzése. Elemei: államtudományi alapismeretek, szemléletformálás (értékelvű közigazgatás, közérdek, állami szolgálat), képességfejlesztés, szakmai gyakorlat, nemzetközi tapasztalat. 2. mesterképzések A tisztviselői karrier 5-10 éves stádiumába épített, egyéni fejlesztési igényekhez igazodó specializáció és kompetencia-fejlesztés. 3. doktori képzések Jelenleg nincs önálló államtudományi doktori képzés (a jogtudomány része). Az NKE célja: önálló államtudományi terület megteremtése, doktori iskola létesítése (lásd 1945 előtt). A rendvédelem tudományos művelése, a rendészettudomány akadémiai elismerése önálló doktori iskola kialakítását indokolja.

Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében 2. Továbbképzés és vezetőképzés Az NKE biztosítja a közszolgálati életpályákhoz szükséges ismeretek és kompetenciák átadásának feltételeit. Továbbképzési és vezetőképzési központot működtet, infrastrukturális és oktatói kapacitást biztosít. Célok: A képzési célok összekapcsolása a közigazgatás-fejlesztési stratégia célrendszerével. Tartalmi és módszertani követelmények központilag koordinált fejlesztése, közigazgatási tudásbázis. A programok feladatainak ellátását biztosító Képzőközpontok kialakítása. Tanulmányi pontrendszer bevezetése, a közszolgálaton belüli mobilitás támogatása. A szervezeti és egyéni képzési szükségleteket feltáró tervezési rendszer bevezetése. Komplex minőségügyi és ellenőrző rendszer kialakítása és működtetése.

Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében 3. Kutatási programok Az NKE kutatási tevékenységét az állam újjászervezésének szakértői támogatására kell összpontosítani, elsősorban az AROP és EKOP programokhoz kell fenntartható tudományos hátteret kialakítani. Nemzetközi képzések Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ fejlesztése (Nemzeti Közszolgálati Egyetemen) a KÜM és a KIM szakmai irányításával. Cél:a nemzetközi karrierút képzési támogatása a közszolgálati életpályán.

Az intézkedési terv 33 intézkedést tartalmaz a 4 területre bontva részlet 31

A Magyary Program intézkedéseit szolgáló források ÁROP és EKOP (2009-2010. és 2011-2013. évi akciótervek kapcsolódó projektjei) összesen kb. 75 Mrd Ft, ebből Szervezetfejlesztésre tervezett intézkedések: 11Mrd Ft, Feladatrendszer megújítására tervezett intézkedések: 3 Mrd Ft, Az eljárások racionalizálására tervezett intézkedések: 54 Mrd Ft, Személyzetpolitika átalakítására tervezett intézkedések: 7 Mrd Ft.

Kisfaludy László András Köszönöm a figyelmet! Kisfaludy László András 33