Taktikai szavazás Magyarországon Gonda Bence Harangozó Patrik Janik Szabolcs Kertész Péter Molnár Csaba Gábor

Tartalom A választási rendszer fogalma A magyar választási rendszer A választási rendszer stratégiai szavazásra lehetőséget adó részei A stratégiai szavazás magyarországi tapasztalatai, a kérdés relevanciája Egy lehetséges kutatási terv

A választási rendszer A választási rendszer felel azért, hogy a leadott szavazatok mandátumokban fejeződjenek ki Duverger: a választási rendszer sohasem semleges technika: van, akit preferál, és van, akit nehéz helyzetbe hoz Három nagy csoportot különböztetünk meg: többségi (abszolút, relatív), arányos és vegyes rendszerek A választási rendszer, mint az „elitek játszótere”?

A magyar választási rendszer I. A választási rendszer alapjait rögzítő 1989-es XXXIV. tv., előtte fokozatos liberalizáció (kettős jelöltállítás) Három pilléres, vegyes választási rendszer A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások kompromisszumos eredménye (Rawls: „Tudatlanság fátyla”) Nemzetközi viszonylatban is bonyolult rendszer

A magyar választási rendszer II. Nincsen általános szabály a választási rendszer működésére (adott politikai szituáció függvénye) 5%-os explicit küszöb a rendszerben, cél: fragmentáció csökkentése Egyéni ág: kormányzóképesség biztosítása (többségi elem, angolszász hagyomány) Területi lista: a nagyoknak kedvez elsősorban Országos lista: enyhe kompenzáció

A magyar választási rendszer III. A választási rendszer kihívásai: Ajánlás problematikája Kisebb parlament, mint visszatérő toposz Választókerületek határainak revíziója iránti igény Két megjegyzés a lehetséges változtatásokhoz: 2/3-os többséget igényel a legkisebb korrekció is A bevezetőben említetteknek megfelelően nem valósulhat meg érdeksérelem nélkül!

A magyar választási rendszer és a taktikai szavazás Ajánlószelvények Két szavazat Választási küszöb Két forduló Miért? Választási rendszer többségi elemei Kis pártok

Taktikai szavazás A taktikai (stratégiai) szavazás azt jelenti, amikor a szavazók egy csoportja nem arra a pártra szavaz, amelyik egyébként a legközelebb áll hozzá. Instrumentális: Az eredeti pártpreferenciát a pártok vagy koalíciók hatalmi esélyei írják fölül. Expresszív: Protestszavazat. A szavazók éreztetni akarják rosszérzésüket kedvenc pártjuk vezetése felé.

Hazai példák a stratégiai szavazásra I. Az 1998-as országgyűlési választások során a stratégiai szavazás mértéke 13,8%-ra becsülhető. (Duch és Palmer,2002) A 1998-ban Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár megyében megismételt szavazások eredményének lehetséges magyarázata: A győzteshez való húzás A két legerősebb párt összesített szavazataránya Megye I. forduló (%) Megismételt Hajdú-Bihar 62,2 79,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 57,8 77,9

Hazai példák a taktikai szavazásra II. A választási rendszer kiismerésével párhuzamosan növekedett a stratégiai szavazás aránya a magyar választók körében. (Benoit, K., 2001. ) A tanulmány szerint a stratégiai szavazás arányát csökkenti a kétfordulós EVK-i szavazás, illetve a kompenzációs lista jelenléte.

Hazai példák a taktikai szavazásra III. A taktikai szavazás hipotézise 2006-ban (Karácsony: Árkok és légvárak) AZ SZDSZ és az MDF relatíve jó szereplése a pártrendszer korábbi koncentrációjának „bumeránghatásából” adódott. A szavazók egy része, ilyen vagy olyan okokból, nem akart kétpárti parlamentet. SZDSZ: A kormánykoalíció hatalmon tartása MDF: Nagy pártok elleni protest szavazat, illetve az ellenzék győzelmének elősegítése

A téma relevanciája 2010-ben I. Fidesz szavazók és a Jobbik: „Jelenleg mintegy félmillió ember még mérlegeli, hogy a Fideszre vagy a Jobbikra voksoljon-e.” (Szonda Ipsos; 2010. március) ”Senki ne ossza meg a szavazatát!” (Orbán Viktor; 2010.03.15.)

A téma relevanciája 2010-ben II. Kire szavazzanak a liberálisok? Egy, a 2000-es évek elején készült választói attitüd-vizsgálat szerint a magyar választók több mint egyharmada liberális értékrendűként határozza meg magát. A kis pártok ajánlószelvényei körüli nehézségek felvetik az elvesztegetett szavazat kérdését.

Rush the Vote: Operation Chaos Rush Limbaugh a konzervatív rádiós műsorvezető 2008 február végén meghirdette az Operation Chaos-t. Arra szólította fel a republikánus szavazókat hogy a demokrata előválasztás során támogassák Hillary Clinton-t, Barack Obama-val szemben, ezzel is elnyújtva a versenyt, ami lehetőséget teremtett John McCain-nek kampánya megszilárdítására. Sokan Clinton indianai győzelmét is az Operation Chaos-nak tulajdonítják.

Kutatási probléma A magyar választási rendszer sajátosságai miatt az alábbi szavazói magatartásminták alakulhatnak ki: Taktikai szavazás Szavazatmegosztás az első fordulóban Szavazat csere

Hipotézis A kutatás során azzal a hipotézissel élünk, hogy az elmúlt 20 év alatt a választók egy bizonyosan körülhatárolható része megtanulta a választási rendszer logikáját és sokuk az elsajátított képességekkel hajlandó is élni, hogy szavazatát hasznosítsa. A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Mintavétel, kutatási módszer A kutatást egy kérdőíves, omnibusz-jellegű kutatás részeként képzeljük el, hiszen ez a témakör hasznosan kutatható a pártpreferenciák, lakóhely, életkörülmények, szocializáció, iskolai végzettség, jövedelmi viszonyok, stb. mellett, így később ezekkel együtt vonhatók le következtetések. A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Kutatási kérdések I. Felmérni, hogy a szavazók közül kik vannak tisztában pontosan a magyar választási rendszerrel: Hány fordulóból állhat az országgyűlési képviselőválasztás? Az ogy képviselőválasztások első fordulóján hány szavazatot kell(lehet) leadnia / ill. tudja-e, hogy ott az egyéni képviselőjelöltre és listára is szavaznia kell(lehet)? Tudja-e, hogy mikor kerül sor második fordulóra? (a kérdésben benne rejlik, hogy ott csak egyéni jelöltre lehet szavazni ill. hogy mikor volt eredményes és érvényes az első forduló) A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Kutatási kérdések II. Miután további vizsgálat/elemzés készítése érdekében kiszűrtük a tudatos szavazói magatartású választókat, fel kell mérnünk, hogy miért él a taktikai szavazás / szavazatmegosztás / szavazatcsere lehetőségével: Elképzelhetőnek tartja-e, hogy kedvenc pártja (jelöltje) helyett más pártot (jelöltet) támogat a szavazatával? Ha igen, akkor ennek milyen okai lehetnek? A kedvenc párt és jelölt látszólagos esélytelensége miatt a másik közel álló pártot és jelöltjét „kénytelen” támogatni, hogy ne érezze elveszettnek a szavazatát A párt szimpatikus, ezért listán támogatja, de a jelöltre nem személyes/szakmai okok miatt nem adja szavazatát A párt és a jelölt is szimpatikus, de az esélytelenség miatt – hogy ne vesszen el a szavazata egyéni jelöltként a másik közel álló párt jelöltjét támogatja, de listás szavazatát a választási rendszer logikája miatt a kedvenc pártja listájára adja A jelölt népszerű és szimpatikus ugyan, de a párt vállalhatatlan A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Kutatási kérdések III. Elképzelhetőnek tarja-e, hogy kedvenc pártja (jelöltje) miatt átjelentkezik és a választás napján elutazik abba a körzetbe, ahol szavazni szeretne? Szabó Albert példája (1998) A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Aktuális Lehetséges-e, hogy az ajánlószelvények gyűjtésénél a választópolgárok könnyebben adták azokat a kis pártoknak, miközben taktikai okokból a választás napján szavazatukat az esélyesebb jelöltek között osztják szét? Vajon a 2006-os taktikai szavazók idén – az SZDSZ eltűnése után – milyen logikát követve szavaznak? A Fidesz és a Jobbik szavazói között elképzelhető-e, hogy az első fordulóban megosztják a szavazatukat és a Fidesz egyéni jelöltjét valamint a Jobbik pártlistáját támogatják. Ugyanez elképzelhető-e az MSZP – MDF – LMP viszonylatában? A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.

Köszönjük a figyelmet! A deliberatív közvélemény kutatás a mobilizációra és a materiális kérdésekre. A kérdőív a részvételre vonatkozik.