Bevetésirányítási Terv és a polgári védelmi kötelezettség alapján beosztott polgári védelmi szervezetek mozgósításának szabályozása Vendégek köszöntése, bemutatkozás Szarka Zsolt pv. alezredes szervezési főosztályvezető kirendeltség-vezetői továbbképzés Balatonföldvár 2011. március 16.

Árvízi veszélyeztetettség Az elmúlt 10 év nagy árvizei ráirányították a figyelmet az árvízi megelőzésre, védekezésre.

Jellemzők Évente egyre gyakoribb árhullámok 2-3 évente kis és közepes árvíz 5-6 évente jelentős árvíz 10-12 évente rendkívüli árvíz

Jellemzők A vízkárok által hazánk 52%-a érintett A megművelt földek 2/3-a veszélyeztetett Összesen 21200 km2 Folyóink árterein: 700 település 2,5 millió ember

Jellemzők Magyarország területén 22 folyó Összesen 2800 km hosszan A Zala, a Zagyva, a Torna és a Sió kivételével valamennyi vízgyűjtő területe határon kívül található Vizek 95%-a külföldről érkezik 4220 km töltés 151 ártéri öblözet Duna és mellékfolyói: 55 Tisza és mellékfolyói 96

Magyarország felszíni vízháztartása (tranzit medence) RUGALMATLAN RENDSZER: ROSSZ LEVEZETŐKÉPESSÉG (nagyvízi meder beépítése) KEVÉS TÁROZÓ Árvíz, belvíz esetén túl lassan tud kifolyni az országból a víz (2010) Aszály esetén túl gyorsan (2007) Magyarországon a medence jellegű földrajzi elhelyezkedés következtében a felszíni vízkészletek 96 %-a, így az árvizek is határainkon kívül keletkeznek. 6

Duna Európa 2. legnagyobb, világviszonylatban a 20. legnagyobb folyója Hazai szakasza 417 km Legkisebb vízhozam Budapestnél 600 m3/s, legnagyobb vízhozam 9600 m3/s Átlag esése 5-10 cm Áradás legnagyobb érték 24 óra alatt Alsó szakaszon: 1,4 méter Felső szakaszon: 3-4 méter Árvíz tartóssága: Alsó szakaszon: 5-70 nap Felső szakaszon: 5-40 nap

Tisza Európa 13. legnagyobb folyója Hazai szakasz 587 km Kedvezőtlen vízjárás esetén 28-36 órán belül 8-10 méter emelkedés Áradás tartóssága Felső szakaszon: 5-20 nap Alsó szakaszon: 25-100 nap Kedvezőtlen helyei: Sajó és környéke Csongrád, Szolnok

A 2010. május-júniusi árvízi védekezés katasztrófavédelmi tapasztalatai Tisztelt Jelenlevők! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a katasztrófavédelem szemszögéből ismertessem a 2010. május-júniusi árvíz eseményeit, megosszam Önökkel a védekezés során szerzett tapasztalatokat. Ezen tapasztalatok is beépültek a készülő katasztrófavédelmi törvénycsomag koncepciójába, melyről pár szót szeretnék mondani. Majd kitérek a jelenlegi belvízi helyzetre. 9

Csapadék a május-júniusi hónapokban Az ábra a május-június hónapban lehullott csapadék mennyiségét mutatja mm-ben az 1900-as évtől kezdve. A 150 milliméteres átlagot a 2010 évi érték kétszeresen múlta felül. A „Zsófia” és az „Angéla” ciklonok döntő szerepet játszottak a rendkívüli készültséget okozó árhullámok kialakulásában, a két hónap alatt országos átlagban 294 mm csapadék hullott, rekordértéket piros nyíllal jeleztem a grafikonon. A rendkívüli csapadék hatására folyóinkon az eddig mért legnagyobb vízállások sorra megdőltek. 10

Czikoráné készít ide egy térképet! A legkritikusabb helyzet BAZ megyében alakult ki, ezért a későbbiek során kiemelem az ott bekövetkező helyzetet és a védekezés munkálatait. Az árvíz nagyságát jól mutatja, hogy az országban összesen 842 településen, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 208 településen, valamint 6 fővárosi kerületben került sor védekezésre. Védekezők száma: - májusban: 60.000 fő; - júniusban: 150.000 fő; - csúcsidőben, egyszerre: 25.000 fő; - Krízis Intervenciós Csoport: 43 pszichológus; 14,3 millió homokzsákot használtak fel. 11

A védekezésben résztvevő erők létszáma csúcsidőszakban (2010 A védekezésben résztvevő erők létszáma csúcsidőszakban (2010. június 5-én) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 21.156 fő volt. A védekezők alatt érteni kell a vízügyi szerveket, a katasztrófavédelmet, a speciális mentőket, tűzoltókat, rendőrséget, honvédséget, pénzügyőrséget, büntetés-végrehajtást, megalakított polgári védelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. 12

Kitelepítések 5.259 fő; ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4.222 fő. A szükséges kitelepítések és befogadások megtervezése, megszervezése folyamatos volt. A kitelepítettek száma 5.259 fővel érte el a maximumot, ebből BAZ megyében 4.222 főnek kellett otthonát elhagyni. 13

Logisztika összesen14,3 millió felhasznált homokzsák; a BM OKF készleteiből: 5,7 millió homokzsák; 100 ezer fáklya; 30 ezer négyzetméternyi védőfólia; 3.000 készlet fektető anyag. A védekezés során országosan 14,3 millió homokzsák került beépítésre, ebből az OKF készleteiből 5,7 millió. Borsod megyében 6,6 millió db került felhasználásra, ebből 3,4 millió az OKF készleteiből. A védekezéshez a katasztrófavédelem készleteiből 100 ezer fáklya, 30 ezer négyzetméternyi védőfólia és közel 3000 készlet fektetőanyag került biztosításra. 14

Újjáépítés – helyreállítás A 2010. május-júniusi rendkívüli időjárás okozta károk helyreállítása november 15-re befejeződött. A május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről és a károk enyhítéséről szóló Kormány határozatban foglaltaknak megfelelően a lakásvásárlások, illetve új lakóingatlanok építése 2010. november 15-re befejeződött.

Katasztrófavédelmi feladatok I. lakosságvédelem irányítása; logisztikai támogatás; kitelepítések, befogadások tervezése, szervezése; lakosság ellátásának megszervezése; felajánlások fogadása. A katasztrófavédelem a helyi vízkárelhárításhoz a lakosságvédelmi és logisztikai támogatást biztosította, valamint tervezte, szervezte a szükséges kitelepítéseket és befogadásokat, illetve közreműködött azok végrehajtásában. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek részt vettek az ivóvíz biztosításában, a lakosság ellátásának megszervezésében. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon telepített „zöld” e-mail cím fogadta a személyi- és tárgyi felajánlásokat. 16

Katasztrófavédelmi feladatok II. műszaki mentések, szivattyúzások; speciális mentőcsapatok közreműködése; nemzetközi segítségnyújtás hazai koordinálása; részvétel a fertőtlenítések végrehajtásában; közreműködés kárfelmérésben, szúnyoggyérítésben. Az időjárás következményeiből adódóan számos tűzoltó vonulásra, műszaki mentésre volt szükség, a mentési munkálatokban speciális mentőcsapatok is közreműködtek. Szervezetünk koordinálásával az EU, a NATO szervezetein keresztül, továbbá a bilaterális együttműködés keretében további homokzsákok érkeztek a védekezéshez. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek részt vettek az ÁNTSZ által irányított fertőtlenítések végrehajtásában. Az árhullámok levonulása után a katasztrófavédelem személyi állománya közreműködött a kárfelmérésben, a fertőtlenítésben és a szúnyoggyérítés megszervezésében is. 17

Árvízi védekezés tapasztalatai I. Vezetés-irányítás egységes központi irányító, koordináló szerv erősítése; párhuzamosságok megszüntetése; átláthatóbb jelentési, adatszolgáltatási rendszer kiépítése; önkormányzati vezetők szakmai felkészítése. Az átlátható, gyors irányítás, vezetés, valamint a jelenlegi irányítási rendszer széttagoltságának és párhuzamosságainak megszüntetése érdekében, egy egységes központi koordináló, irányító szerv erősítése szükséges. Ezzel egyidejűleg a jelentési, adatszolgáltatási, elemzési rendszer is átláthatóvá, egyszerűbbé válna. Felül kell vizsgálni az önkormányzati vezetők felkészítését, a polgármesterek a katasztrófavédelem által szervezett képzéseken számos esetben nem vesznek részt. 18

Árvízi védekezés tapasztalatai II. Szabályozás Helyszíni Operatív Csoportok rendszerének kialakítása. A szakmai feladatok hatékonyabb koordinálása érdekében szükséges kialakítani az Operatív Törzs alárendeltségében működő Helyszíni Operatív Csoportok rendszerét, melyek több települést fognának össze. Kapcsolatot tartanának a települési vezetők mellé rendelt katasztrófavédelmi összekötőkkel. 19

Árvízi védekezés tapasztalatai III. Bevonható erők-eszközök pv. kirendeltségek létszámának megerősítése; vezényelt állomány megfelelő szintű felkészítése; települési pv. szervezetek felkészítésének felülvizsgálata. Fokozott igénybevétel esetére szükséges a polgári védelmi kirendeltségek létszámbeli megerősítése. Nélkülözhetetlen az esetleges átvezényelt állomány megfelelő szintű felkészítése. Fontos feladat a polgári védelmi szervezetek létszámának, felkészítésének, gyakoroltatásának, eszközökkel való ellátásának újragondolása. Eredményesebb lehet kisebb létszámú, de korszerűbben felszerelt és kiképzett polgári védelmi szervezetek megalkotása. 20

Árvízi védekezés tapasztalatai IV. Tervrendszerek felülvizsgálata, integrálása veszély-elhárítási, kitelepítési-befogadási tervek; vízkár-elhárítási tervek elkészítése; jogszabályi felhatalmazáson alapuló ellenőrzésének megteremtése. A települések egy része nem rendelkezett veszély-elhárítási, kitelepítési és befogadási tervvel, így a kitelepítéshez, befogadáshoz szükséges elrendelő határozatokkal sem. Kiemelten fontos a vízkár-elhárítási tervek jogszabályi hátterének áttekintése. Valamennyi településnek vízkárelhárítási-tervet kell készítenie, azok ellenőrzésének feltételeit és a szankciók alkalmazásának lehetőségét meg kell teremteni. 21

Árvízi védekezés tapasztalatai V. Logisztika, háttértámogatás védekezők ellátásának, elhelyezésének kidolgozása; szakértői finanszírozás megteremtése; biztosítótársaságok, bankok ösztönzési rendszerének kiépítése; védekezés során elszámolható költségtípusok meghatározása; pénzügyi alap létrehozása. Fontos a védekezésben részt vevő szervezetek logisztikai ellátása, elhelyezése, ehhez szükséges lehet területi, esetleg regionális raktárak, településenkénti befogadási adatbázis létrehozása. A veszélyhelyzet-kezelés időszakában szerzett információk, azok elemzése alapján a finanszírozási folyamatok elgondolása, a helyreállítás mértékének, a károk felmérési rendszerek kialakítása, szakértői finanszírozás megteremtése, biztosítótársaságok, bankok ösztönzési rendszerének kiépítése szükséges. Évek óta nem kerültek meghatározásra a védekezés során elszámolható költségtípusok, normái, alanyai, ezért annak kigondolása, pénzügyi alap létrehozása jövőbeni cél lehet. 22

Árvízi védekezés tapasztalatai VI. Helyreállítás, újjáépítés helyreállítás, kárfelmérés, kárenyhítés rendszerének kialakítása. Az eddigi kárenyhítési rendszer hosszú távon nem tudja megoldani az egyre gyakrabban előforduló természeti csapásokkal kapcsolatos problémák kezelését, újra kell gondolni. Felsőzsolca 23

Megelőzés szerepének felértékelődése Töltés magasítás, új építés Mederkotrás Árvízi tározók, záportározók építése Tervek készítése, folyamatos pontosítása

Belvíz I. 2010-ben az abszolút éves csapadékrekord megdőlt, a talaj felső rétegei telítettek, a csapadékot így már nem tudták elnyelni. Az ábrán a belvízzel elöntött területek nagyságának alakulásai láthatóak, 2010-ben a maximum 380 ezer ha volt. Évek 25

Belvíz II. elöntött terület nagysága: 200 ezer ha; 85 településen folyik ár- és belvízvédelmi tevékenység; 367 fő kitelepítésére volt szükség; 131 összedőlt magántulajdonú lakóingatlan van az országban. A dia az aktuális adatokat mutatja. Jelenleg 228 ezer ha a belvízzel elöntött terület nagysága. 108 településen folyik ár- és belvízvédelmi tevékenység. 366 fő kitelepítésére volt ezidáig szükség. 128 összedőlt vagy nem helyreállítható magántulajdonú lakóingatlan van az országban a belvíz miatt. A belvíz megelőzésében, illetve a károk csökkentésében mindenkinek felelőséget kell vállalnia, gondolok itt a csatornák kitisztítására, a termőföldekről a víz levezetésére. A katasztrófavédelem nemzeti ügy, mindenkinek megvan a helye és szerepe. 26

Országos Bevetésirányítási Terv OKF, MH, ORFK, NAV, BV, Jóváhagyása január 21-én Kapcsolódó területi tervek kidolgozása február 25-ig

Országos Bevetésirányítási Terv A terv célja: Az ország területén előforduló árvízek esetén, a terv hatálya alá tartozó szervezetek gyors és hatékony riasztásának és alkalmazásának biztosítása

Országos Bevetésirányítási Terv Négy alkalmazási helyzet: 1. egy megyét érintő III. fokot meghaladó árvízvédelmi készültség, 2. több megyét érintő III. fokot meghaladó árvízvédelmi készültség, 3. Duna-Tisza vízgyűjtőjén III. fokot meghaladó árvízvédelmi készültség, 4. gátszakadás.

Országos Bevetésirányítási Terv Készenléti fokozatok a végrehajtás ideje alapállapotból történő elrendelés esetén a végrehajtás ideje árvízvédelmi készenléti fokozatból történő elrendelés esetén a végrehajtás ideje árvízveszély készenléti fokozatból történő elrendelés esetén Alapállapot - Árvízvédelmi készenlét 8 / 12 órán belül Árvízveszély 12 / 18 órán belül 4 / 6 órán belül Árvízvédelmi bevetési készenlét 16 / 21 órán belül 7 / 9 órán belül 3 órán belül

Országos Bevetésirányítási Terv Alapállapot: Veszélyeztetettség felmérése, Alkalmazás megtervezése, Tervek, adattárak kidolgozása, pontosítása, Felkészítés végrehajtása, Gyakoroltatás, Erők, technikai eszközök alkalmazhatóságának biztosítása, Risztási feltételek biztosítása.

Országos Bevetésirányítási Terv Árvízvédelmi készenléti fokozat (8-12) (ha az erők igénybevételére lehet számítani) Feladatok: Operatív törzsek megalakítása, Végrehajtó erők kijelölése, berendelése, Feladatok pontosítása, EDR rádiók ellenőrzése, Kiértesítés feltételeinek folyamatos biztosítása, Készenléti szolgálatok megszervezése.

Országos Bevetésirányítási Terv Árvízveszély fokozat (4-6) (reagálási idő további rövidítése érdekében) Feladatok: Készenlétből való berendelés, Lebiztosított eszközök pontosítása, Málházás végrehajtása, Állomány tájékoztatása, Készenlét jelentése.

Országos Bevetésirányítási Terv Árvízvédelmi bevetési készenléti fokozat (az erők alkalmazás valószínűsíthető) 3 Feladatok: A málházás illetve a személyi állomány ellenőrzése, Eligazítás, 1 órás menetkészség elérése, Készenlét jelentése.

Bevetésirányítás rendszere BM OKF főigazgató javaslatára megalakul a KKB OpT, A védekezés helyszínén felállításra kerül egy OpT, A KKB OpT meghatározza a szükséges erőforrásokat, Központi Értékelő csoport folyamatosan figyeli a NEO PVIR-t, A KKB OpT koordinálja a lakosságvédelmi feladatokat, A beavatkozó erők OpT-i riasztják a kijelölt erőket, Az erők eszközök átcsoportosítása alkalmazás, Mindenoldalú biztosítás, (találkozási pont, védőeszközökkel, munkaeszközökkel történő ellátás, elhelyezés, élelmezés, eü, ruházati ellátás, hiradó bizt.

Polgári védelmi szervezetek mozgósítása

Alkalmazási készenlétbe helyezés fokozatai és feladatai Alapállapot Katasztrófavédelmi készenlét Teljes bevetési készenlét Katasztrófaveszély készenlét

A készenlétbe helyezés időnormái Polgári védelmi szervezetek készenlét (óra) A készenlét (működési készség) elérésének helye katasztrófa-védelmi katasztrófa veszély teljes bevetési G Y O R S 12 órás készenlétű 8 10 12 Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken. Ö V I D 24 órás készenlétű 16 20 24

Alapállapot Célja: Feladatai: Azon feltételek biztosítása, melyek lehetővé teszik a magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását. Feladatai: Pv. szervezetek megalakítása, felkészítése, továbbképzése, Megalakítási hely kijelölése, Anyagi-technikai eszközök lebiztosítása, Beosztó határozatok elkészítése.

Katasztrófavédelmi készenlét Célja: További rendszabályok bevezetése, A magasabb készenléti fokozat gyors elérése. Feladatok Ügyeleti szolgálatok bevezetése, Vezetési feltételek megteremtése, Logisztikai biztosítás megteremtése.

Katasztrófaveszély készenlét Célja: A pv. szervezetek megalakítását, valamint a vezetés folyamatosságát biztosító rendszabályok bevezetése. Feladatok: Készenlétbe helyezettek berendelése, Málházás, anyagok és eszközök átvétele, Állomány tájékoztatása.

Teljes bevetési készenlét Célja: Mindazon feltételek megteremtése amelyek biztosítják az azonnali alkalmazás feltételeit. Feladatok Gyülekezési körletek elfoglalása, berendezése, Működőképesség fenntartása, Vezetés-irányítási helyek teljes személyi és anyagi feltöltése. Alkalmazási készenlét elérése.

Mozgósítást elrendelheti: Kormány, a belügyminiszter útján, A belügyminiszter BM OKF főigazgató kezdeményezése alapján, Főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, Polgármester, munkahelyi polgári védelmi szervezet vezető.

A mozgósítás elrendelése CÍMZETT Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgató b) MOZGÓSÍTÁS Katasztrófavédelmi készenlét c) FELADAT 111, 122-126, 701-708. d) IDŐ feladat megkezdése e) ELRENDELŐ Heves Megyei Közgyűlés elnöke f) ADTA BM OKF főügyeletese g) VETTE Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese A címzett aláírása az elrendelésre jogosult aláírása

Mozgósítási Terv A veszélyelhárítási tervrendszer része, Fővárosban és a megyékben a fővárosi, megyei védelmi bizottság az illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetésével. Településeken a HVB és az illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetésével, Polgári szerveknél a szerv pv parancsnoksága készíti el.

Mozgósítási Terv A mozgósítási Tervben rögzíteni kell: Az elrendelésre jogosult neveit, Az elrendelés jogosultságát, A kiértesítési rendjét, A 24 órás szolgálat feladatait, Az elrendelés, lejuttatás módját, A magasabb készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként.

Mozgósítási Terv A terv karbantartását félévente el kell végezni Ha a Szervezetekben, állományban, Igénybe vehető technikai eszközökben, Nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében, Megalakítási és működési körletekben, helyekben. változás következik be, azt azonnal rögzíteni kell.

Gyakorlatok Gyakorlatot rendelhet el: Illetékességi területükön Belügyminiszter a BM OKF főigazgató kezdeményezésére Illetékességi területükön A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, A polgármester, Polgári szerv vezetője. A gyakorlat tapasztalatairól a 10 napon belül jelentést kell felterjeszteni a gyakorlat elrendelőjéhez.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!