A VÁLLALATI JELENTÉSTÉTEL ÁTLÁTHATÓSÁGA MAGYARORSZÁGON Tanulmány 50 magyarországi nagyvállalat jelentéstételének átláthatóságáról Budapest, november 6.

HÁTTÉR ÉS INDOKLÁS TI: számos eszköz az üzleti szektor átláthatóságának előmozdítására • Gazdasági válság: a globális pénzügyi rendszerek nem átláthatóak, egyenlőtlenül fejlettek és túl bonyolultak • Global Financial Integrity: kormányok, advocacy és watchdog NGO-k konzorciuma a Global Financial Integrity vezetésével, TI a tagja (2008) • TRAC (Transparency in Corporate Reporting), 2009, 2011: felmérés a világ 500, illetve 105 legnagyobb nemzetközi tőzsdei cége körében, az antikorrupciós programok, szervezeti átláthatóság és az országonkénti jelentéstétel nyilvánossága szempontjából sok tennivaló az átláthatóság növelése terén • Hasonló módszertan alapján magyarországi kutatás: 50 legnagyobb cég 16 szektorban Miért készítettük ezt a kutatást? • Nemzeti Integritás Tanulmány (2011), Globális Korrupciós Barométer (2013): legsúlyosabb korrupciós kockázatok a politikai pártok mellett, az üzleti szektorban vannak • Cél: a korrupciós kockázatok csökkentése a vállalatoknál, nagyobb átláthatóság megteremtése, elkötelezettség növelése, együttműködés a vállalatok korrupcióellenes fellépése terén • Felelős és proaktív közzétételi politika erősíti az átláthatóságot, ami mutatja a vállalat korrupcióelleni intézkedéseinek komolyságát és kiterjedtségét.

MÓDSZERTAN ÉS FELÉPÍTÉS ADATGYŰJTÉS: • 2013 áprilistól július közepéig, visszajelzés után augusztus közepén véglegesítettük az adatokat • adatgyűjtés a cég honlapjáról és az innen hozzáférhető linkekről történt (pl. csak azok az információk számítottak, amelyekhez a Mo-n működő cég honlapjáról hivatkozás történt) • az adatokat a legutolsó hozzáférhető dokumentum információi alapján gyűjtöttük • az értékelés három szempont alapján történt KÖZPONTBAN A NYILVÁNOS INFORMÁCIÓK: • egyenlő és tárgyilagos elbírálást tesznek lehetővé • mutatja a korrupció elleni elkötelezettség mértékét • a cégek könnyebben elszámoltathatóak a hiányosságok miatt • a nyilvánosság előtti elkötelezettség erősíti a vállalat hírnevét és hosszabb távon versenyelőnnyel jár MÓDSZERTAN: • a cégek tájékoztatást kaptak a kutatásról, módszertani workshop-ot tartottunk és az adatgyűjtést követően visszajelzésre kaptak lehetőséget (50 vállalatból 25 jelzett vissza) • nem audit, az adatok helyességét nem vizsgáltuk

ÉRTÉKELÉS 3 SZEMPONT SZERINT JELENTÉSTÉTEL AZ ANTI-KORRUPCIÓS PROGRAMOKRÓL: Mutatja: • vannak-e alapvető korrupciómegelőző intézkedések/szabályok • a korrupcióelleni elkötelezettséget • a korrupciós kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot • 13 kérdés a TI Business Principles for Countering Bribery alapján SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG : Mutatja: • mennyire átlátható a szervezeti struktúra, mennyire teljes körű a konszolidált és nem konszolidált leányvállalatokkal kapcsolatos információközlés • csökkenti a pénzügyi visszaélések kockázatát a cégcsoporton belüli pénzügyi műveletek megmutatásával ORSZÁGOK SZERINTI JELENTÉSTÉTEL: A helyi állampolgároknak és civil szervezeteknek lehetővé teszi, hogy lássák: • mely országokban működik a vállalat és ott milyen mértékben elszámoltatható • 5 pénzügyi adatot minden országra vonatkoztatva, beleértve a fizetett adókat • milyen speciális szerződések, közpénzeket is érintő megállapodások lehetnek az adott ország államával

EREDMÉNYEK

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – VÁLLALATOK • 13 kérdés, 0 és 1 pontot lehetett kapni, bizonyos kérdésekre 0,5 pontot is, az összes elért pontszámot átszámítottuk százalékra (13 pont=100%) • átlagosan 45%-os eredmény • 4 vállalat az élen (Magyar Telekom, MOL,Telenor, TVK), 96%-kal • 92%: Allianz Hungária • 29 cég legalább 50%-ot ért el • 14 cég 0%-os eredménnyel • megegyezik a 2009-es hasonló nemzetközi kutatás eredményével (itt is 45%) Korrupcióellenes programok nyilvánossága – vállalati eredmények

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – SZEKTORONKÉNT • 16 vizsgált szektor • 90%-kal a telekommunikációs szektor az élen • 0%-kal az autógyártás az utolsó • autóiparon belül jelentős eltérés az autóalkatrész- gyártás (45%) és az autógyártás (0%) kötött • olaj-és gáziparon belül: olaj (79%), gáz (38%) • pénzügyi szektoron belül: biztosítók (76%), bankok (33%) Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kibontott ágazati elemzés

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – KÉRDÉSEK Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kérdések erősorrendje

SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG • összesen 8 pontot lehetett kapni (100%) • tulajdoni hányad, működés, bejegyzés helye valamennyi leányvállalatra a honlapon • 38 vállalatra releváns • átlagos eredmény 53% • 11 cég elérte a maximum pontszámot • 7 cég 0%-ot kapott • nem jellemző az „aktív” közzététel • telekommunikációs cégek és pénzügyi szolgáltatók a legmagasabb átlaggal,75%- kal, a kiskereskedelem és az elekrtonika a leggyengébb Szervezeti átláthatóság – vállalati eredmények

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSTÉTEL • 9 cégre nézve volt releváns • 5 pénzügyi jellegű kérdés valamennyi országra nézve, ahol az adott cégnek leányvállalatai működnek • 100%, amikor a nyilvánosságra hozott adatokból valamennyi kérdésre és valamennyi országra volt válasz • Magyar Telekom 100%, 3 cég 0% • Főleg árbevételre és beruházásokra vonatkozóan, vagy csak néhány országot érintően publikáltak adatokat. Országonkénti jelentéstétel

ÖSSZESÍTETT INDEX • korrupcióellenes programok és szervezeti átláthatóságról szóló kérdéscsoportok összesített eredményeinek átlagolásával kaptuk, amit átszámítottuk egy 0-10-ig terjedő skálára • országonkénti jelentéstétel nincs benne, mert a vizsgált vállalatokból csak 9 esetében volt ez releváns • a vizsgált 50 cég átlagosan 5,5 indexpontszámot ért el

MAGYARORSZÁGI SAJÁTOSSÁGOK

AJÁNLÁSOK KORMÁNYZATI ÉS FELÜGYELETI SZERVEKNEK, HATÓSÁGOKNAK: • fogadjanak el egyértelmű, átfogó és hatékony szabályokat, amelyek arra kötelezik a gazdasági élet szereplőit, hogy átláthatóan és a nyilvánosság számára elszámoltathatóan működjenek • a közpénzt is felhasználó gazdálkodó szevezetekre nézve írják elő a nagyobb mértékű nyilvánosságot, beleértve a proaktív közzétételi politika alkalmazását • az átláthatósági követelmények betartása érdekében ruházzák fel a megfelelő eszközökkel a korrupcióelleni fellépésért felelős állami, ellenőrző és felügyelő hatóságokat (pl.legyenek jogosultak visszatartó erejű, prudens magatartást kikényszerítő bírságok kiszabására) CÉGEKNEK: • a korrupcióellenes programokat megfelelő részletezettséggel kell nyilvánosságra hozni • határozottabb vezetői elköteleződés szükséges • teljes körűen hozzák nyilvánosságra leányvállalataik listáját, működésük és bejegyzésük helyét, fontosabb pénzügyi adataikat • tiltani kell minden olyan intézkedést és körülményt, amely megtorolná vagy korlátozná az irányelvek megszegésének bejelentését • az adatoknak könnyen kereshetőnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük a magyarországi honlapon is

AJÁNLÁSOK CIVIL SZEKTOR KÉPVISELŐINEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK: • a civil szervezetek aktívabban vegyenek részt az üzleti szféra átláthatóbb, tisztább működésének kikényszerítésében • a magyar állampolgárok és vállalatok alkalmazottai segítség aktívan a korrupcióelleni harcot és jelentsék az észlelt visszaéléseket valamennyi lehetséges eszközzel és csatornán – beleértve a TI Magyarország jogsegélyszolgálatát ( BEFEKTETŐKNEK: •korrupcióellenes szabályozások, melyek hatóköre túlmutat a jogszabályt megalkotó ország határain: ezért azon külföldi befektetők számára, amelyek ezen szabályozások hatálya alá esnek, különösen fontos, hogy milyen mennyiségű és minőségű információhoz juthat a vállalkozások antikorrupciós tevékenységéről •komoly rizikófaktor, ha nincs elég nyilvánosan elérhető információ a korrupcióellenes programokról (büntetés, reputációs kockázat) •a befektetők követeljék meg és építsék be befektetési döntéseikbe a korrupcióellenes intézkedéseket és szervezeti átláthatóságot érintő nyilvánossági kritériumok meglétét • a hitel és kockázatminősítő intézeteknek és vállalati felelősségvállalási indexszel dolgozó intézményeknek be kell venniük a jelentéstételi átláthatóságot az értékeléseikbe

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!