Magyar Agrárközgazdasági Egyesület A mezőgazdasági jövedelemstabilitási eszköz alkalmazhatósága Magyarországon Kemény Gábor, Fogarasi József, Nemes Anna, Varga Tibor
Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények
Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények
Példák a jövedelemstabilitási eszközökre Cél: mezőgazdasági üzemek jövedelmeinek kiegyensúlyozása, biztosítása államilag támogatott térítési rendszerrel Több évtizedes múlt az amerikai kontinensen Több fő típus Valamilyen indexen alapuló támogatás – WTO piros dobozos ‚termék’ – főleg az USÁ-ban jellemző Egyedi jövedelem- vagy árbevételveszteség-mérés alapú kompenzáció – WTO zöld dobozos ‚termék’ – Kanada, USA
A kanadai rendszer (AgriInvest, AgriStability) bemutatása Meghatározott jövedelemszámítási formula, 5 éves olimpiai átlag használata a referenciajövedelemhez Térítési lépcsők a referenciajövedelemhez mért kiesés százalékában Díjak: a biztosított referenciajövedelem 0,45%-a Térítés mértéke AgriInvest AgriStability
Az Európai Bizottság javaslata a jövedelemstabilitási eszközről I. Működés rendje: Önkéntes termelői belépéssel létrejövő alap Melynek működése államilag szabályozott és ellenőrzött Cél a mezőgazdasági tevékenység jövedelmének biztosítása Csak az alap adminisztratív költségei támogathatóak (3 évig) Az indulótőkét a termelőknek kell összegyűjtenie Az alap vehet fel hitelt
Az Európai Bizottság javaslata a jövedelemstabilitási eszközről I. Térítés rendje: Külső hatóság által igazolt egyedi, 3 éves v. 5 éves olimpiai átlagtól vett 30%-os jövedelemcsökkenés térítése Maximum a veszteség 70%-os térítés lehetséges Melyhez maximum 65% állami támogatás járhat Az állami támogatás kiterjedhet az alap által felvett hitel kamatának 65%-os térítésére is
Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények
A kanadai gyakorlat működésének bemutatása Egy állami alapkezelő Jövedelemarányos termelői díj Adóbevalláshoz hasonló formula termelői beküldése Amely azután összevethető a végleges termelői adóbevallással
Európai problémák bemutatása Több alap – szegmentált kockázatközösségek – magasabb díjak, alacsonyabb védelem Maximum 65% állami támogatás – korlátozott intertemporális kiegyenlítés (régi CAIS-rendszer másolása, amelyet 2 év után megváltoztattak!)
Hazai problémák Önkéntes kölcsönös pénztárak hagyományának hiánya Bonyolult adórendszer, hiányzó könyvelési alapadatok Kezdő év problémája Ágazati jövedelmek elkülönítése Üzemek szétíratása Feketegazdaság jelentősége
Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények
Kiinduló feltételek Adatbázis: tesztüzemi kiegyensúlyozatlan panel, Térítés: 3 éves AEE átlag, 30%-os abszolút önrész Díj: egységes, BTÉ-re szabott Az alap összességében egyensúlyban van A termelők ismerik a kockázataikat, és csak többletkifizetés esetén lépnek be Eltekintünk az alap működési költségeitől, a CF-problémától és az inflációtól
Egyensúly keresése iterációval – a kontraszelekció szimulálása Kontraszelekció: csökkenő veszélyközösség, növekvő kárkockázat, növekvő térítési díjak!
A kontraszelekció megszakadása állami támogatás esetén A díjtámogatás jelentősen csökkenti a díjakat, így érdemben növekszik a kedvezményezett tagok száma.
Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények
Részvétel a jövedelemstabilitási alapban Létszámarányos részvétel Termelésiérték-arányos részvétel
A tagság összetétele üzemtípusonként Létszámarányos részvétel Termelésiérték-arányos részvétel
BTÉ-arányos megoszlás társasági forma szerint
Ágazatszintű részvétel a jövedelemstabilitási alapban
Üzemtípusonkénti térítések és díjak
Összegzés A termelők felének megérné a belépés Az éves térítés ebben az esetben 20 milliárd forint felett lenne Alapvetően a nagy jövedelemingadozásokat elszenvedő ágazatoknak kedvezne (kisebb üzemek, zgy., sertéstartás), de túlnyomórészt a növénytermesztőkből állna a tagság Nem annyira kedvező az üzemi jövedelemkiegyenlítést alkalmazó cégeknek – vegyes gazdaságok
Összegzés A termelők felének megérné a belépés Az éves térítés ebben az esetben 20 milliárd forint felett lenne Alapvetően a nagy jövedelemingadozásokat elszenvedő ágazatoknak kedvezne (kisebb üzemek, zgy., sertéstartás), de túlnyomórészt a növénytermesztőkből állna a tagság Nem annyira kedvező az üzemi jövedelemkiegyenlítést alkalmazó cégeknek – vegyes gazdaságok A jövedelemstabilitási rendszerek általános problémája! Erkölcsi kockázat? Makroszintű hozadékok?
Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Magyar Agrárközgazdasági Egyesület KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!