Jövőkereső Országos Konferencia Pécs, 2010. október 20. Jövőkereső A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Jövőkereső Országos Konferencia Pécs, 2010. október 20. Vida Gábor

Jövőkereső, 2009 NFFT 2008 – 2011 Tartalom A jelenleg nem fenntartható folyamatok és a fenntarthatóság nézőpontja A világ amelyben élünk A magyar társadalom a világban Válaszok a kérdésekre – de vajon miért nem érnek célba a válaszok? A fenntarthatóságot veszélyeztető tényezők a magyar társadalomban A magyar társadalom legkényesebb kérdései Milyen lehet a jövő A jövő – ahogyan a magyar emberek látják saját kilátásaikat A hosszú távú jövő A hajtóerők változtatásának stratégiai iránya Mi kell a megoldáshoz?

Tudjuk-e, hogy merre halad a világ ? Mindenből több, jobb Tudjuk-e, hogy merre halad a világ ? Válság, összeomlás A GDP a sebességet mutatja – nem az irányt!

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

Globális válság Antropogén klímaváltozás, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, olajcsúcs, növekvő élelmiszer-árak, csökkenő biodiverzitás, járványok, ózonpajzs sérülés, szennyeződés és a Föld ökológiai rendszereinek tönkretétele mind komoly fenyegetés civilizációnkra. Mindez visszavezethető egyetlenegy (bár nagyon is komplex) okra: Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan növekedés lehetőségében reménykedünk. (13 tudós cikke a PNAS 2009. febr.24.-i számában)

Eladó telkek  M E G T E L T

Környezeti válság Millennium Ecosystem Assessment 2007 „Human actions are depleting Earth’s natural capital, putting such strain on the environment that the ability of the planet’s ecosystem to sustain future generations can no longer taken for granted.” (Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, oly terhet róva a környezetre, hogy bolygónk ökológiai rendszerében már kérdésessé válik a jövő generációk fennmaradása.) (Overwiew: Main findings of the Millennium Assessment) 1360 tudós a világ minden tájáról

Lábnyom igényünk összetevői Now let’s look at the demand side: We need forests for wood and paper; cropland for food and fiber… as well as land to build our infrastructure, and to absorb the CO2 we produce by burning fossil fuels. In a globalized economy, these areas might be anywhere on the planet. The Footprint is simply the sum all these areas, wherever they might be located—i.e., how much biologically productive land and sea area is required to provide the resources we are using and absorb our wastes, given current technology and land management practices. Now let’s compare supply and demand… [next slide] What do I mean with Ecological Footprint? It is a resource accounting system that translates resource demand of individuals, cities, organizations, technologies, products into biologically productive areas necessary to provide the resources and absorb the corresponding waste. CARBON footprint M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, 2009. november 6. 9

Biokapacitás (Lehetőség) Bioproductive segments Biokapacitás (Lehetőség) 67% Low-Productivity Ocean 22% 4% Biologically Productive Ocean Alig termékeny Terméketlen 78% Only 22 percent of Earth’s surface is biologically productive, meaning that it is able to regenerate the living resources humanity is using and to absorb the waste it generates. Here is how that percentage is broken up: Nature is essentially a big recycling machine. All OK as long as we turn resources into waste more slowly than nature can convert waste back into resources Can we measure the capacity of this machine, and then, like an accountant, see if we’re exceeding the budget? We can do this by tracking the flow of resources through society’s metabolism, and compare this with the ecological capacity need to replace these resources and capture the wastes emitted. So the trick is to stay within the limits of the earth’s recycling machine… Humans, like all animals consume resources provided by nature—we eat, we build, we move from place to place. We use these resources for a whiel, but sooner or later everything we use turns into waste. Now the Earth is a closed system, no new resources are coming in from space. So why didn’t we run out of resources long ago, and instead today just have a big pile of waste? Because plants do the opposite—they turn waste back into resources, using energy that comes from the sun. So animals consume resources, and plants regenerate resource. This system works fine, as long as we don’t turn resources into waste faster than nature can turn waste back into resources. For most of the time humans have been on Earth, these flows were in balance. But the rate at which we are consuming resources has increased—we are many more people, and on average (not everywhere) each person is consuming more than in the past Where is the balance today? To find out, we have to compare these flows: We have to measure the demand we are placing on the planet—how fast we are using resources and creating waste--and compare it with nature’s regenerative capacity, how fast it can turn wastes back into resources. [NEXT SLIDE] TNS notes: System is closed to matter—nothing entering, nothing leaving. In a completely closed system, nothing disappears, as matter cannot be destroyed, it can only change form (law of conservation of matter). But also in closed system, everything will eventually break down and disperse—this is the entropy, the 2nd law of thermodynamics. Fortunately, the Earth, while closed to matter, is open to energy; with an input of solar energy, the process can be reversed, and wastes can be turned back into resources. Essentially, the living surface of the planet serves as a recycling system—animals consume resources, breaking them down and dispersing them as waste. Green plants do the opposite—with captured solar energy, they take this dispersed matter, and reconcentrate and restructure it, turning waste back into resources. System has worked well for a very long time; why is it starting to fail now? Termékeny (22%) 18% Biologically Productive Land 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land 10

Ökológiai fenntarthatatlanság (2005) 2007 Az emberiség lábnyoma: 2.7 ha/fő (- 0,6) -0,9 Egy emberre jutó biokapacitás 1,8 ha USA polgár lábnyoma: (9.4) 8,0 ha/fő Arab Emirátusé (9,5) 10,6 ha/fő Afgán polgár 0.5 ha/fő Magyarok lábnyoma: (3,5) 3,1 ha/fő Globálisan (17,6) 17,9 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene. Ezzel szemben van (13,4) 11,9 milliárd hektár! Ez már 31%-os túllépés (2005) 50%-os túllépés (2007) Living Planet Report, (2008 okt.) 2010 okt. 13.

Az ökológiai lábnyom üzenete „Put it plainly, we have to devise ways of getting as much, and more, from less.” „Magyarán, meg kell találnunk annak módját, hogy ugyanannyit vagy még többet kapjunk a kevesebből.” James P. Leape, Director General WWF International Living Planet Report, 2010. október 13

Környezetrombolási top 10 C.J.A.Bradshaw et al.2010 Az ország lehetőségéhez képest Singapore Koreai Népk. Qatar Kuwait Japán Thaiföld Bahrain Malaysia Fülöp szigetek Hollandia … 63. Magyarország 179. Cape Verde A Föld egészében Brazilia USA Kína Indonézia Japán Mexico India Oroszország Ausztrália Peru …. 41.Magyarország 171.Antigua & Barbuda 34.Románia 44.Lengyel .48.Cseh. 97.Ausztria 100.Szlovákia 23.Lengyel. 47.Cseh. 98.Románia 115.Szlovákia 122.Ausztria Erdőirtás, élőhely-rombolás, tengeri halászat, műtrágyázás, vízszennyezés, CO2 kibocsátás, és veszélyeztetett fajok aránya alapján

AZ EMBER-KÖRNYEZET KONFLIKTUS „Fejlesztés, hasznosítás” és / vagy a biodiverzitás (természet-közeliség) megőrzése Kuznets görbe optimizmusa Mérések (monitorozás) Globális felmérés: B.Czech 2008 (Conservation Biology 22.1389-1398.) C.J.A.Bradshaw et al. 2010 (PLoS ONE 5(5) Konklúzió: A GDP növelésével a környezet terhelése nő

The University of Adelaide press release, 5.5.2010 Környezetterhelés „It’s quite striking really – the richer you are, the more damage you do.” „Ez valóban meglepő – minél gazdagabb vagy, annál több kárt okozol.” The University of Adelaide press release, 5.5.2010

Malthus nagy tévedése: a gazdasági növekedés mértékének lebecsülése a Föld által elrejtett és elraktározott napenergiával: Kőszén Kőolaj Földgáz

A világ gazdasági teljesítményének megkettőződési évei A.D. 1 hány év alatt? Becsült növekedési ráta (%) 1100 1100 <0,1 1550 450 0,1 1760 210 0,24 1840 80 0,9 1880 40 1,8 1905 25 2,5 1932 27 2,4 1952 20 3,5 1963 11 6,0 1983 20 3,5 1998 15 5,0 KŐSZÉN_____ KŐOLAJ_____ FÖLDGÁZ____ J.Bradford DeLong nyomán (Dept. Of Economics, Berkley, USA)

S O S E M E L É G ! Az utolérhetetlenség (USA-ban) és bárhol Mennyi van Mennyi kéne A GDP motorja S O S E M E L É G !

További növekedés? Évi 3%-os gazdasági növekedés mellett a gazdaság teljesítménye 20 évenként megkettőződik. Ha továbbra is megvalósulhatna ez a növekedés 2030-ra 2x, 2050-re 4x, 2070-re 8x, 2090-re 16x több gazdasági produktum (és környezeti terhelés) jönne létre. Lehetséges egy véges Földön az állandó növekedés? - NEM! Hatékonyság növelés? Anyagtalanítás? – Jevon paradox!

(SINKS) Economic Cycle Bio-physical Cycles Firms Households Waste Outputs (SINKS) $$$$$$$$$$$$$$$$$$$ Goods and Services $$$$$$$$$$$$$$$$$$$ Firms Economic Cycle Households Factors of Production Natural Inputs (flows of materials & energy from SOURCES and Environmental SERVICES) 20

A világ népessége 6,876,074,429 Jelenleg (2010.okt.19.) Évenként + 1,1% 75 636 819 Napi gyarapodás: 207 224 Percenként 144

Miért kell növekedni? Növekedés nélkül nincs értelme az életnek . (X.Y.) neves magyar közgazdász) Erkölcstelen dolog megkérdőjelezni a gazdasági növekedést, amíg milliók éheznek a Földön. (W.Z. neves magyar közgazdász)

Eközben a GWP ötszörösére(!!!) nőtt! Éhezők száma Eközben a GWP ötszörösére(!!!) nőtt!

A VILÁG ENERGIA-FELHASZNÁLÁSA 2008-ban (%) Az emberiség sikerének titka az utolsó két évszázadban a véges mennyiségű fosszilis energiakészletek használata! A VILÁG ENERGIA-FELHASZNÁLÁSA 2008-ban (%) Olaj 37,3 Szén 25,3 nem megújuló 91,6 % Gáz 23,3 Nukleáris 5,7 Biomassza (fa) 3,8 Vízierő 3,2 Napkollektor 0,5 megújuló 8,4% Szélturbina 0,3 Geotermikus 0,2 Bio-üzemanyag 0,2 Napelemes 0,04 (0,2 % a kerekítésnél elveszett) 86 % fosszilis energia

Az olajkutak energia-nyereségének csökkenése (US)

A VILÁG NYERSOLAJ-TERMELÉSE Most

Energy and Economy Diagram [C. Hall] EROEI

Az utolsó 30 év hőmérsékleti eltérése (szatellit mérések alapján) Vörös + Kék -

J.Hansen et al. 2010

Jól-lét és GNP

Világgazdaság növekedési kényszer nélkül 35

A kamatozó pénz „A fenntarthatóság szemszögéből vizsgálódó alternatív megközelítések szerint (Gesell, Creutz) a környezeti és társadalmi konfliktusokat okozó állandó növekedési kényszer hajtóereje a pénz intézményrendszere. A kamat miatt a munkával szerzett jövedelmek folyamatosan átrétegeződnek a tőketulajdonosok felé. A szegények – tőke hiányában – képtelenek a kamatterheiket és az inflációt kamatnyereséggel ellensúlyozni. Ezért a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek. A kamatterhek ellensúlyozása miatt mind az eladósodott állam, mind a munkával jövedelmet keresők növekedésre kényszerülnek, a tőketulajdonos pedig tőkéjének gyarapítása miatt érdekelt a növekedésben. A kamatos kamat a pénzvagyon olyan exponenciális növekedését hívja életre, amelynek nem lehet természeti erőforrás-fedezete egy véges világban.” NFFT Jövőkereső 23-24 oldal

A pénzvilág abszurditásai 2009 nyarára a világpiacon forgalomban levő u.n. „derivatívák” összege meghaladta a quadrillió (1015) dollárt. 2010 májusában az USA adóssága 13,1 x 1012 dollár volt. Ha ezt az összeget az USA állampolgárainak most kellene visszafizetni ez fejenként 44 ezer dollárt (közel 10 millió Ft) jelentene Messzi nincs a Földön ennyi vásárolható érték (a kötvényeket, ígérvényeket leszámítva!) Ha ezt az összeget a Föld összes lakósának egyformán szétosztanánk, mindenkinek 140 ezer dollár azaz kb. 30 millió forint jutna. Ilyen gazdag az emberiség?

Ez van… Anyagiasság Individualizmus, önzés Versengés Pénzimádat legversenyképesebb Anyagiasság Individualizmus, önzés Versengés Pénzimádat Mohóság irigység

Az emberiség túléléséhez valódi paradigma váltásra van szükség Értékrendben Gazdálkodásban Lásd: David Korten: GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁG (Agenda for a new economy – From fantom wealth to real wealth) 2009

Miként Jónás a ninivei piacon … (Koppenhágai klímacsúcs) Köszönöm a figyelmet! s Jónás elszelelt búsan és riadtan az áporodott olaj- s dinnyeszagban.” „Így szólott Jónás, s szeme vérbeforgott, kimarjult arcán verítéke csorgott, de az árusok csak tovább nevettek, alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek, Babits: Jónás könyve

Common Cause The Case for Working with our Cultural Values September 2010 COIN CPRE Friends of the Earth Oxfam WWF David Norman

Racionális (cost-benefit) Értékrend, identitás (megfelel, eltérő) TÉNYEK (INFORMÁCIÓK) ELFOGADÁS vagy ELUTASÍTÁS

Az értékrend összetevői Külső (extrinsic) Mások milyennek tartanak Fontos a státusz, előremenetel,anyagi siker, hírnév, kinézés Belső (intrinsic) Magamat milyennek fogadom el Fontosak a kapcsolatok, barátok, család, közösség, belső béke 70 ország (eltérő kultúrával) elemzéséből kiderült az értékek clusterben együtt mozognak. Pl. Az anyagi sikert preferálók egyben kevesebb együttérzést, kisebb környezeti és szociális érzékenységet és emberi jog elfogadást mutattak, míg a társadalmi hierarchiának fontos szerepet tulajdonítanak (külső értékek). Az önmagukat elfogadók több együttérzést mutatnak, érzékenyek az emberi jogokra és a társadalmi igazságosságra és a környezeti problémákra. Az értékrend nem velünk született tulajdonság. Azt a társadalmi környezet alakítja!

Igazolt példa az értékrend változtatására (UK) A Thatcher, a Blair és a Brown kormányok alatt különösen favorizált versenyszellemmel, a piaci és pénzügyi sikerek előtérbe helyezésével - megbízható tudományos felmérések alapján - jelentősen csökkent a közvéleményben a szociális törekvések támogatottsága. Ezt tovább fokozta a media által ünnepelt „legek” sora. (100 leggazdagabb,legsikeresebb, legszebb, legjobb, stb.) és az anyagi fogyasztás reklámozása. A reklámipar tudatosan és elismerten értékrendünk manipulálására törekszik, jelentős sikerrel!

A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product) Az ember a fogyasztás (consumption) eszköze. Ő a fogyasztó (consumer). Fogyasztói társadalom..

A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product) A cél egy fenntartható és kívánatos jelen és jövő az egész emberiség számára. Ehhez eszköz a gazdaság. Mérce a GNH (Gross National Happiness)

Köszönöm a figyelmet!

Összefoglalás 8 pontban 1. - Az olcsó fosszilis energiával az emberiség létszáma 300 év alatt tízszeresére nőtt, s várhatóan meghaladja majd a 8 milliárdot. 2. - Erre az olcsó energiára alapozva jött létre a mai fogyasztói társadalom, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a globalizált szabad kereskedelem, és az egész modern civilizációnk. 3. - Az emberiség további (állandó) növekedésre és fejlődésre rendezkedett be. Legtöbben úgy vélik, hogy a tudomány és a technika majd minden problémát megold. 4. - A fosszilis energiaforrások végesek, fogyásukkal drágulnak. A készletek hozzáférése egyre nehezebb. Ugyanez igaz a nukleáris hasadóanyagokra, és sok más nyersanyagra is.

5. - Az átállás a megújuló energiaforrásokra jelentős infrastruktúrát sok időt (>20 év), anyagot és energiát igényel. 6. - Ha ez nem sikerül időben, civilizációnk az energia csökkenésével összeomlik. 7-8 milliárd embert még élelmezni sem tudunk gépek és vegyszerek nélkül. Nem tudjuk, hogy mennyi időnk van. 7. - A nagy átváltást nehezítik a klímaváltozással járó nehézségek, az ökológiai rendszerek romló szolgáltatásai, az édesvíz készletek és a termőtalaj fogyása, s az óriási jóléti különbségekből adódó feszültségek. 8. - Önző, önérdek érvényesítő, profitéhes, kompetitív világunkban háttérbe szorul az együttműködés, a közös ügy és a hosszabb távú gondolkodás.