Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban 2012. április 4., Miskolc Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton

„Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak „Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%) A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak ...?

Oktatásirányítási eszközök a közoktatásban Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); Folyamat - Tartalmi szabályozás; Tanárképzés; Tanár-továbbképzés; Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere; Kutatás – visszajelzés – korrekció Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

Alapelvek Az oktatás közfeladat nem szolgáltatás: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv NAT KT HT

A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés 1995 1-10. évfolyam Műveltségterületek Fejlesztési területek 2003 1-12. évfolyam Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) Kiemelt fejlesztési feladatok 2007 Kulcskompetenciák 2012 Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak. Kiemelt fejlesztési területek

A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A közműveltség értelmezése a NAT-ban A közműveltséghez való méltányos hozzájutás összhangban van a közoktatás közszolgálati szerepével A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg.

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Erkölcsi nevelés Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A műveltségterületek felépítése 2007 2012 Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok  2012 Közműveltségi elemek (tantárgyanként is)

„Minden, ami megtanulható, verseng egymással.” Műveltségterületek Tantárgyak, beépítendő tartalmak Magyar nyelv és irodalom IKT Idegen nyelv Új: modern nyelvek, klasszikus nyelvek Matematika Problémamegoldó gondolkodás, tudománytörténet Ember és társadalom Etika (Emberismeret, etika), Hon- és népismeret, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély) Földünk és környezetünk Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek, Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Földünk – környezetünk Művészetek Idegen nyelvek Informatika Matematika Életvitel és gyakorlat Ember és társadalom Testnevelés és sport Ember és természet

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Magyar nyelv és irodalom Kiemelt célok: az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése;

Idegen nyelv Elérendő szintek Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén: Normál képzés 4. évf. 8. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1 Második idegen nyelv – Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1 Második idegen nyelv A2

Matematika Alapelvek, célok 1-4. évfolyam Fejben történő műveletvégzés; Egyszerűbb mértékegység átváltások; A mindennapi életben előforduló problémák; Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

Ember és társadalom Kiemelt célok: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; a narratív megismerési mód alkalmazása; a történeti gondolkodásmód kialakítása; kollektív identitásképzés; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

6. téma felosztása 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században Végvári küzdelmek. Bocskai István és a hajdúk. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós a hadvezér. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

Erkölcstan 5–8. évfolyam 1. Az emberi természet 2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság 3. Társas kapcsolatok 4. Az emberi társadalom 5. A vallás világa 6. A kereszténység és Európa

Ember és természet Kiemelt célok: a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; új, egységes szerkezet kiépítése; a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Művészetek legfőbb céljai Kiemelten kezeli: az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést; a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését; az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást; a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését; a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait; a dráma és média integratív elemeit; a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).

Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

A szöveghez érkezett online vélemények aránya

Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természet Az integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

Néhány azonosított probléma II. Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika 10 ujjas vakon gépelés Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése

A kerettantervek törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db Általános iskola: 40 db - 1-4. évfolyam: 31 db - 5-8. évfolyam: 39 db 8 osztályos gimnázium: - 6 osztályos gimnázium: 1 db 4 osztályos gimnázium: 19 db Szakközépiskola: 2 db Szakiskola: 12 db Nemzetiségi: - Két tanítási nyelvű: 2 db SNI: 6 db Felnőttoktatás: 1 db

A kerettantervi koncepció Alap: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára. Kerettantervi csomagok tartalma: általános bevezetők: célok, feladatok; tantárgy kerettantervek. Az iskolák feladata/lehetősége: a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

Tervezett kerettantervi mappák 1-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva

A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Szakiskola és Nat A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

Szakközépiskola és Nat „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

Szakközépiskolai kerettantervek 2012 májusában elkészül egy kerettanterv, amely a közismereti óraszámok 90%-t tartalmazza majd. A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos óraszámokkal, A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

A mintába került tanulók 8 A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 40

Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 41

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 42

Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 43

A képzéstípusonkénti teljesítmények alakulása Főváros, történelem, 9 A képzéstípusonkénti teljesítmények alakulása Főváros, történelem, 9.évfolyam 2010. 44

„Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 45

Szaktárgyak struktúrája szakiskolában 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. Ütemezés: júniusig elkészül – véleményezés, átdolgozás- továbbképzés júliustól 7 régióban. 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.

Szakiskolai kerettanterv Szakít a hagyományos tantárgyi felosztással: - Közösségfejlesztés (osztályfőnöki), Természetismeret, Magyar-művészet-kommunikáció- informatika-média Történelem-társadalomismeret, Idegen nyelv, Matematika, Testnevelés

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy fölkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.” Szentgyörgyi Albert