Zöld mozgalmak és pártok Európában Ökológia, regionalitás, vidékfejlesztés NEMZETKÖZI NYÁRI EGYETEM ÉS WORKSHOP Százhalombatta, 2008. augusztus 11-14. Zöld mozgalmak és pártok Európában Előadó: dr. Albert József Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola

A természetről való gondolkodás – történetileg 1. Worster: arkadian (idilli) imperial Assisi Szent Ferenc (1182-1226)  az ember és a természet nem egymásnak alárendelt, Isten teremtményei (Napfivér, Holdnővér – „demokratikus” egymásmellettiség) Gilbert WHITE (1720-1793)  Selbourne természetrajza (1789)  paradicsomi állapot, harmónia  a világ egységes egész

A természetről való gondolkodás – történetileg 2. Henry THOREAU (1817 -1862)  a természet élő egység  minden élő szervezet kapcsolatban áll egymással Francis BACON (1561 - 1626), René DESCARTES (1596-1650)  A tud. szerepe a természet meghódítása, az embernek joga van uralni, felhasználni saját érdekében a természetet  analitikus, elemekre bont  redukcionizmus  A holisztikus szemléletmód felerősödése a XX. században (relativitás elmélet, stb.)

A természetről, környezetről vallott felfogások Mítoszok kora (természetvallások) Gondnokság a természet felett (zsidó-keresztény vallási hagyomány) A természet imperialisztikus szemlélete (uralom a természeten a tudomány segítségével - Bacon, Descartes) Romantikus természetfelfogás (a vad természet istenítése filozófusok, művészek által) Hedonista természetfelfogás(ok) (A természet mint örömforrás.) Alternatív, posztmodern természetfelfogás(ok) Új érték és szükségletfelfogások, alternatív életmódok (pl. Másik Út)

A környezeti attitűdök/ideológiák felosztása (O'Riordon szerint) Ökocentristák Technocentristák Gaianizmus Kommunalizmus Alkalmazkodás Közbelépés Hit a természet jogaiban és alapvető szükséglet az emberi és természeti erkölcs iránt. Hit a társadalom együttműködő képességében, amelyek hozzájárulnak az ön-magukra támaszkodó közösségek létrehozásához, melyek megújuló forrásokat és megfelelő technológiát használnak Hit a létező szabályok felhasználhatóságában és a vélemények, értékelések közeledésében a környezeti igények alkalmazkodásának kérdésében. Hit a tudomány alkalmazásában, piacvédelemben és a vezetők leleményességében, ami a gazdasági növekedéshez és a környezeti problémák legyőzéséhez szükséges. A hatalom átrendezésére való igény a decentralizálás irányába mutat. Olyan gazdaság létrehozása, amely nagyobb hangsúlyt helyez a nem hivatalos ökonómiára, társadalmi folyamatokra és a részletek igazságának keresésére. A status quo megtartása a politikai hatalomban, de igény az alkalmazkodásra és felelősségvállalásra a tervezésben, szabályozásban, politikában és az oktatás kérdéseiben.

A hagyományos és az alternatív társadalom jellemzői 1. A hagyományos társadalom Az alternatív társadalom ökológiai veszély ökológiai egyensúly magas energiafelhasználás alacsony energiaigény magas szennyeződés alacsony, illetve semmiféle szennyeződés a nyersanyag és az energia egyszeri felhasználása a nyersanyag és az energia többszöri felhasználása (recycling) magas fokú specializáció alacsony specializáció tömegtermelés kézműves termelés elidegenedés a természettől integrálódás a természetbe a passzív tömeg politikája demokratikus politika világkereskedelem lokális cserekereskedelem visszaélés a technika lehetőségeivel a tömegek fellépnek e visszaélés ellen

A hagyományos és az alternatív társadalom jellemzői 2. A hagyományos társadalom Az alternatív társadalom a helyi kultúra felszámolása a helyi kultúra fenntartása profit és háború motiválja az innovációt a szükségletek motiválják az innovációt centralizáció decentralizáció komplikált eljárások általánosam érthető eljárások a mennyiség áll előtérben a minőség áll előtérben az összes termelési egységek függése egymástól és a centrumtól önellátás kis egységekben. kultúraidegen tudomány és technika a tudomány és technika, mint a kultúra részei specializált elitek tudományi és technikája mindenki által művelt tudomány és technika a jövedelem, mint a munka motívuma, magas munkanélküliség alig van különbség a munka és a szabadidő között, kreatív munka Robin Clarke

Az európai ökológiai mozgalmak Rucht-féle rendszerezése Hagyományos természetvédelem Politikai ökológia Környezet-védelem Transz-nemzetközi szervezettek XIX. század második felében alakultak Politika mostohagyermekei 60-70-es évek mozgalmai „felébresztették” radikálissá tették Elsősorban hű alapjaihoz (pl. madárvédő egyesület) Ökológiai mozgalom (Polgári kezdeménye-zések) Decentralizált, demokratikus, egyenlő társadalom holisztikus vízióját képviseli, természettel összhangban fejlődni „small is beautifull” Pragmatikus irányzat: környezet fenntartása, javítása természetes tartalékokra összpontosít Politikai aréna, központi szerepű konkrétabb célok Ma ez a legnagyobb tábor 1980-as évek: globális problémák, sugárzások, stb. (pl.: Greanpeace, A Föld barátai) 50-es évek átmenetet képez (pl.: atomkonfliktus) Eszközei: Nyilvánosság és lobbizás Eszközei: tömegtüntetés Eszközei: célzott kampányok Eszközei: szervezett tüntetések

Zöld pártok megjelenése Új politika 70-es, 80-as évek Békemozgalmak, atomerőmű ellenes mozgalmak, feministák, város megújítási mozgalmak, életmód mozgalmak megjelenése. Miért? Az Új Társadalmi Mozgalmak (NSM) jellemzői: a politikai tevékenység új formája. Lobbizás helyett önálló politizálás, konvenciómentesség, tüntetések, mutatványok, média; a politikai szervezet új formái (decentralizált, nyitott és demokratikus struktúrák, testület ellenesség); participáció. Nagyobb beleszólás a döntésekbe, ami érint; új ideológia. Saját vélemény a gazdasági növekedésről, hadi kiadásokról, posztmodern értékek képviselete; széles körű részvétel és támogatottság, hagyományos osztály határvonalainak átvágása

Ábra a mobilitás elemzéséhez és az ökológiai mozgalom sikerének összehasonlításához

Mozgósítás  Tömegkommunikáció révén van mozgósítás (dokumentálja a kampányokat) Mozgósítási potenciál Az ökológiai mozgalmak mozgósítási potenciálja más szociális mozgalmakhoz képest hatalmas Professzionális szint Nagyobb tartalékok (jelentősebb állami támogatás, zöld vállalkozások) Nagyobb tagság: kicsi állandó mag és számtalan részterületeken dolgozók (helyi ügyek) Szervezeti rendszer ha jó, akkor alapja a politikai együttműködéseknek –döntéshozókkal jó kapcsolat, így elvesztik érdekérvényesítő képességüket (nem mozgósítanak, csak érdekeket képviselnek) Zöld Párt: beintegrálódott az ökológiai mozgalom a politikába A cselekvés függ: a politikai viszonyoktól (az állam stratégiájától – nyitott vagy zárt rendszer); a mozgalom sajátosságaitól.

Konfliktus vagy együttműködés? Ökológiai mozgalmak kontra politikai elit (vagy más társadalmi szereplők – cégek) Fejlődés van: tehát együttműködés is lehet. A 3. szereplő: nyilvánosság, közvélemény (fontosabb a politikánál) Közvélemény mozgósításának eszközei: újítások nagy számok törvénye akciók radikálissága Hírérték, nyilvánosság ezektől függ

A magyar ökológiai jellegű mozgalmak néhány jellemző vonása a pártelvűség nyomasztó dominanciája (1990, rendszerváltás időszaka); (mozgalom vagy párt, 173 ökológiai szervezet, 13 párt vagy zöld tagozat) nem jött létre jelentős ökológiai párt; (Magyarországi Zöld Párt, Bioszféra - Voks Humána-mozgalom) a pártok viszonya saját zöld frakcióikhoz ellentmondásos, csakúgy, mint a zöld mozgalom egészéhez (információcsere és együttműködés- hiány, fellépés a kormányzat ellen); a pártokon belül összemosódnak a politikusi és a szakértői szerepek. (Galló Béla: Halványzöldek)

A nemzeti zöld pártok kialakulása és választói szerepe 1972-től Ország Zöld párt alapítása Első zöld parlamenti képviselő % szavazat, utolsó nemzeti választás % szavazat 1989-es EU parlamenti választás Ausztria 1986 [4,8] 1990 Franciaország 1984 [7,6] 1993 10,6 Olaszország 1987 [2,8] 1992 3,8 Hollandia 1983 [4,1] 1989 7,0 Spanyolország 1985 [na.] 1993 2,8 Svájc 1979 [6,4] 1991 Nagy-Britannia 1973 [0,5] 1992 14,9 Ny-Németország 1980 [4,7] 1990 8,4