ALKALMAZOTT DIDAKTIKA Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar Bolyai Nyári Akadémia– Pedagógus továbbképző Csíkszereda 2006.06.14

Tartalom 1. A tanulásszervezés elméleti háttere 2. Szociális készségek fejlettségének jelentősége a teljesítmény szempontjából 3. Inkluzív nevelés 4. Alternatív módszerek: pl. Projekt módszer

1. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek Tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve-kifejtés, előadás, szemléltetés Munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat Individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek Csoportmunka Játék Szerepjáték (drámapedagógia) Vita Kutató-felfedező módszer Kooperatív módszerek Projekt módszer

Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak 79% tanárok 21% diákok

Ismeret vagy képesség?

A tanulásszervezés sikerének néhány alapelve Differenciálás Egyéni különbségek figyelembevétele Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése Szociális készségek fejlettsége (strensz=fejlesztő élmény) Szociális kompetencia – Schneider, 1993 Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Ergonómia

Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

Milyen egy tanterem? Lehetséges? kommunikáció kooperáció csoportmunka helyváltoztatás

Milyen egy másik tanterem? feladat kommunikáció kooperáció csoportmunka helyváltoztatás

Problémák, leküzdendő gátak Szelektív iskolarendszer Homogén csoportokra törekvés Ismeretközpontúság Tanárközpontúság A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly A tantárgyak közötti integráció hiánya „Krétapedagógia” 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten

A pedagógus néhány fontos szerepe Pozitív tanulási légkört alakít ki Megtanít tanulni Együttműködik más szakos kollégáival Iskolában is tud gondolkodni Tapasztalatcserékre jár Példát mutat Életszerű Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza Felhasználja a tanulók tapasztalatait A diákkultúrára, a tanulók világára is épít Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad A tanulót partnernek tekinti

2. Szociális készségek fejlesztése Módszerek Mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása Megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák Szerepjáték – (drámapedagógia) Brainstormig technikák (ötletbörze)

Személyiségfejlesztés néhány jelentős területe Nonverbális készségek Kreativitás Énkép Metakommuni-káció SZEMÉLYISÉG Önismeret Divergens gondolkodás Társismeret, kapcsolatteremtés Empátia

A szociális készségek fejlesztésének jelentősége elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a lehetőségét a szociális készségek a tanulási-tanítási folyamatban, akár egy gépezetben a „csavarok”, elősegítik az elsajátított ismeretek és készségek megnyilvánulását, kibontakozását (pl. az iskolai szituációban a tudás önmagában nem elég, ha nem fejlettek a kommunikációs készségek).

Ajánlott szakirodalom Konta Ildikó - Zsolnai Anikó: A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2002. Bagdy Emőke-Telkes József, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 1985

3. Inkluzív oktatás és nevelés Olyan sajátos nevelésszervezési forma, amely speciális nevelési szükségletű (SNI) gyermekek számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy lakóhelyükön a saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató gyermekekkel együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben.

Előnye Pozitív szereptanulási modellt ad Célja, az elfogadni és szeretni tudó személyiségek formálása Az együttnevelés során a speciális szükségletek kielégítésére és a gyermekek optimális fejlesztésére törekszik

Normalizáció a cél, az integráció ebben eszköz. Normalizációs elv Az általános életfeltételekre vonatkozik, kéri a szegregálás, elkülönítés feladását, és az akadályozottak elfogadását. Normalizáció a cél, az integráció ebben eszköz.

Speciális nevelési igényű gyermek Tanulási nehézség (betegség, hosszabb hiányzás, korrepetálás, családi problémák stb.) Tanulási zavar (diszkalkúlia, diszlexia, diszgráfia, figyelemzavar, hiperaktívitás, beszédhibák stb.) Tanulási akadály (mozgás-, értelmi-, látás-, hallás sérültség, halmozottan sérült stb.)

Fogalomtisztázás Integráció (fogadás): egyszerű fogadás, a tanítási módszerek, óravezetés nem változik, frontális, teljesítményorientált stílus, a gondokért maga a gyermek a felelelős, a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása. Inklúzió (befogadás): teljesen más pedagógiai szemlélet, differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógia, gondok esetén a pedagógus változtat stílusán, a gyógypedagógus partner a megoldásban.

4. A PROJEKT MÓDSZER MEGALKOTÓJA Reformpedagógia John Dewey, amerikai filozófus és pedagógus, a Chicagói Egyetem tanára, aki a XIX. század utolsó éveiben teremtette meg kísérleti iskolájában a módszer alapjait.

Jellemzői A pedagógiai projekt mindig alkotó jellegű megismerési-cselekvési egység, A pedagógiai projekt „valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata, (Hortobágyi Katalin, 2002)

Jellemzői A pedagógiai projekt mindig komplex, A pedagógiai projekt tanárok és diákok partneri együttműködése, A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze.

A PROJEKTMÓDSZER CÉLJA sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. a tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék.

A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.

A TANULÁSI FOLYAMAT MEGVÁLTOZÁSA Aktív ismeretszerzés közben, a tanulási folyamatot keretek közé szorító tudományos határok feloldódnak. a tanuló a világot a tanulási folyamat közben globális szemszögből, tudásának egész spektrumát kihasználva szemléli. A tehetség és sikeresség fogalma más definíciót nyer, az eltérő képességekkel rendelkező gyerekek a feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldják meg.

ÚJ KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGEK kooperativitás, együttműködés szolidaritás, felelősségvállalás, önértékelés, kommunikáció, informatikai készségek a tanulók osztoznak a közösségi és társadalmi tudatosság formálásában, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg.

A TANÁRI SZEREP ÁTALAKULÁSA Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, a diákok partnerévé válik. a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.

Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez? A tervezés szakaszai: témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a projekt értékelése, a termék, produktum bemutatása.

A pedagógiai projektek fajtái 1. Témaválasztás módja szerint: Pedagógusok hirdetik meg, Diákok azonos érdeklődés mentén, Megadott téma feldolgozása, Szigorúan meghatározottak a feldolgozás szempontjai.

2. Tartalma, témája szerint: Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt

3. Interdiszciplinaritása alapján Szűk tartalmú projekt Multidiszciplináris projekt

4. Tanítási időhöz való viszonya alapján Hagyományos órakereteket változatlanul hagyja Epochális oktatás A tanítási szünetekhez kapcsolódó szaktáborok, gyermekfoglalkozások, műhelymunkák, alkotótáborok

5. Időtartam alapján Rövid távú projekt (1-2 nap) Középtávú projekt (1-2 hét) Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

6. A projektben résztvevők száma alapján: egyéni kiscsoportos (team) közép-, és nagy létszámú projektek

7. Produktuma alapján Tárgy, modell, játék Írásmű, album, újság, kötet Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás Rendezvény, kirándulás Nyilvános vita, tárgyalás Fentiek kombinációja, stb.

KÖZVETLEN HASZNOSULÁS Felkeltjük a diákok érdeklődését, fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre lép.