CSOPORTKOHÉZIÓ ÉS KONFORMITÁS KÖLCSÖNHATÁSOK AZ EGYÉN ÉS A CSOPORT KÖZÖTT by SzaD

A csoportkohézió kialakulása Térbeli, fizikai közelség Közös felfogások nézetek, értékrend Közös érdekek, célok Közös gondolkodási rendszer Specifikus szabályzók- csoportnormák - nyújtotta biztonság

CSOPORTKOHÉZIÓ A csoportkohéziót aszerint határozhatjuk meg, hogy: mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, és mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és csoporthoz.

A csoporttagság alapesetei V O N Z Ó D Á S Erős Gyenge E L r ő s Pszichológiai tagság Marginális tagság F O G A D Á S y e n g Kedvezményezett Idegen tagság

KOHÉZIÓ SEGÍTŐ TÉNYEZŐK GÁTLÓ TÉNYEZŐK Versenyhelyzet (csoportok közötti) Személyes vonzerő Kedvező külső megítélés Célazonosság Interakció Túl nagy csoport Célazonosság hiánya Csoporton belüli egészségtelen versengés Egyes személyek előtérbe állítása Korábbi rossz tapasztalatok

Az olyan csoportokban, ahol a csoport-kohézió kialakult, a csoport tagjai erőteljesen hajlanak arra, hogy: odafigyeljenek egymásra és megértsék egymást, a köztük zajló kommunikáció hatékonyabb és gyakoribb, nyíltabb és őszintébb az egyéni megnyilatkozás, erőteljesen segítik egymást, nagyobb az egymás iránti bizalom, könnyebben jutnak egyetértésre, valószínűbb, hogy egyéni értékrendjük közel áll egymáshoz, konfliktusok esetén, a közös erőfeszítés útján megoldandó feladatot keresik, nem a konfliktus kiélezésének útját. 

Megfelelő csoportösszetétel esetén - a kedvező szociálpszichológiai hatások következményeként - a csoport általában: teljesítmény többletet ér el az egyéni gondolatok, javaslatok szembeállításából eredő, eredménynövelő feszültség révén, a személyek között fellépő rivalizálásból, összehasonlításból adódóan, a csoportdöntést jellemző nagyobb kockázatvállalás miatt, emellett a csoport az egyéni felvetések egészséges ötvözetét nyújtja: a hibalehetőségek nagyobb mérvű kiszűrésével, a normához igazodás lélektani szükségessége révén (igényszint-törvény), az azonos érdekből eredő gondosság eredményeképpen.

A csapatszellem érvényesülése: ‘TEAM SPIRIT’ Szempont Jellemző Sérthetetlenség Növeli az egyén biztonságérzetét, védelmet nyújt a veszélyekkel és kizártság érzettel szemben. Ésszerűség Segít felismerni saját vagy mások viselkedésének irracionális elemeit. Erkölcs A csoport akcióinak erkölcsi, etikai megalapozottságát javítja. Sztereotípiák A különböző látásmódok segítik elkerülni a megszokottságból származó csapdákat. Nyomások A csoport nyomást gyakorol az egyénre, kényszeríti a saját álláspont gyors feladására, az aggodalmak eltemetésére. Öncenzúra A csoportdöntés eredményeit kötelező minden fórumon képviselni. Önfeladás Kényszeríti a tagokat az azonos nézet kialakítására, átvételére. Gondolkodás Az egyén gondolkodási szabadságát korlátozza a csoport-cél túlzott előtérbe állításával.

Az egyéni és a csoportos munkavégzés összehasonlítása Tényező Egyén, ha... Csoport, ha... A feladat vagy probléma jellege a kreativitás és a hatékonyság a fontos a sokféle ismeret, tapasztalat, képesség lényeges Döntés elfogadhatósága a döntés eredménye utasításba foglalható a végrehajtók azonosulásától függ a megvalósítás sikere Megoldás minősége a megfelelő szakértő azonosítható különböző nézetek ütközése vezet el a megoldáshoz Az egyén jellemzői együttműködést nem igényel a megoldás a csoport-munka tapasztalatok segítik a hatékony megoldáskeresést Klimatikus viszonyok a versenyhelyzet erőteljes a versenyhelyzet okozta stresszt közömbösíteni kell Időtényező az idő relatív rövid nem érvényesül kemény időkorlát

A csoportos döntéseket kiváltó tényezők nagy bizonytalanságot vagy kockázatot rejtő döntési helyzetek, nem rutin jellegű döntések, speciális és sokirányú szaktudást feltételező problémák, konszenzusra való törekvés, a végrehajtáshoz szükséges egyetértés és mozgósítás biztosítása.

KONFORMITÁS Emberek csoportjai: közös, mindenki által jóváhagyott, szinte automatikusan érvényesülő viselkedési módokat alakít ki, még akkor is Ha semmilyen objektív okuk sincs arra, hogy így tegyenek.

KONFORMITÁS ?

KONFORMITÁS A társas élet alapja az alkalmazkodás: "a képesség, hogy elfogadjuk azoknak a csoportoknak a gyakran szinte tetszőleges konvencióit, amelyekhez tartozunk.„ Minden emberi csoport létezése bizonyos normákat követel, amihez a csoport tagjai alkalmazkodnak. Ez az alkalmazkodás a konformitás. A konformitás más szavakkal az egyén véleményváltoztatása egy másik személy vagy egy csoport valódi vagy vélt nyomása következtében.

Konformitás Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének konvergenciája a csoportnorma irányában Személyes konformitás: amikor az emberek valóban meg vannak győződve arról, hogy a csoportnak igaza van, s önként magukénak ismerik el a csoport normáit Nyilvános konformitás: (behódolás), amikor az emberek valóságos vagy képzelt nyomásnak engedve olyan csoportnormák szerint viselkednek, amelyeket személy szerint nem helyeselnek A konformitás és annak megítélése függ a kultúrától

ASCH KÍSÉRLETE A feladat célja vonalak hosszúságának megállapítása. A bal oldali lapon egy vonal látható, a jobb oldali lapon három vonal látható. A három vonal közül az egyik éppen olyan hosszú, mint a bal oldali lapon látható egyetlen vonal. 12 esetben kerül majd sor összehasonlításra. Mivel nincs sok vonal, és a csoport is kis létszámú, mindenkit arra kérnek, hogy egymás után mondja meg, melyik vonalat tartja a három vonal közül ugyanolyan hosszúnak, mint a bal oldali lapon látható egyetlen vonal. Amit mondtak, lejegyezték.

ASCH –féle észlelési kísérlet I.

ASCH KÍSÉRLETE Az osztályteremben jelen levő személyek közül valójában csak egy igazi kísérleti személy van. A többiek az előre megadott forgatókönyvnek megfelelően egységesen hol jól, hol rosszul válaszolnak. Asch gondoskodott arról, hogy a beavatott kísérleti személyek szerepüket magabiztosan és természetesnek hatóan játsszák, azt színlelve, hogy ők ugyanúgy nem ismerik a kísérlet vezetőt és a kísérleti helyzetet, mint az igazi kísérleti személy

ASCH –féle észlelési kísérlet II. Egyéni feladatmegoldás: 100% jó válasz Csoport nyomás: Négy előzetes rossz válasz után 35% véleményt váltott Bizalmas válasz esete: Csökkent a konformitási szint Megfigyelők: Mások konformitási vágyát magasabbra becsülték mint a sajátot Saját konformitásukat alacsonyabbra

ASCH KÍSÉRLETE Mo-on Az eredeti amerikai kísérletet 47 év múlva Magyarországon megismételve magasabb konformitás-mértéket találtunk. Asch 1951-ben a lehetséges konform válaszok összességét 100 százaléknak tekintve 33, százalékos konformitást talált, míg a mi kísérletünkben a konformitás aránya 42 százalék volt. Asch a maga kísérleti személyeinek 41 százalékát találta függetlennek, míg a mi esetünkben a függetlenség előfordulása csak 24 százalékos volt.

Konformitás a világ egyes országaiban (a konform ítéletek százalékában) USA-beli diákok (eredeti) 33 USA-beli diákok (ismétlések) 25 Brit diákok 17 Holland diákok 24 Belga diákok(1982) Brazil diákok 34 Hongkongi diákok 32 Libanoni diákok 31 Zimbabwei bantu diákok 51 Zaire-i diákok 36 Japán diákok Fidzsi tanárok Indiai tanárok Fidzsin 58 Brazil felnőttek 35 Kuvait-i diákok 29 Japán sportolók 27 Magyarországi diákok 42

A KONFORMITÁS ERŐSSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CSOPORT MÉRETE A TÁMOGATÓ JELENLÉTE VAGY HIÁNYA NEMZETI KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK

„TAKARÉKOSKODJ A VíZZEL” Példamutatás nélkül: 6% Egy fő mutat jó példát: 49% Két fő mutat jó példát: 67%

KONFORMITÁS IRÁNYÁBA HATÓ TÉNYEZŐK 1. INFORMÁCIÓS NYOMÁS Új ismeret jelenik: Információs befolyásról akkor beszélünk, ha az egyén olyan új információkat kap a csoporttól, ami megváltoztatja annak viselkedését, nézeteit. 2. NORMATíV BEFOLYÁS A csoport elfogadási szintjét akarom megemelni: A normatív befolyás nagyban különbözik ettől: az egyén nem kap új ismereteket, csak azért alkalmazkodik, hogy a csoport befogadja (pl. Asch). 3. AUTOMATIKUS ENGEDELMESSÉG Csoport fertőzés / divat, politikai nézet, olvasmány/

Konformitási szint Konformitásunk mértéke attól is függ, hogy kikből tevődik össze a nyomást kifejtő csoport. Abban az esetben, ha: szakemberek, a tagok fontosak az számunkra (egyénileg vagy összességükben) , a tagok valahol összemérhetőek velünk (egyénileg vagy összességükben) konformitást növelő tényezőként jelenik meg a csoport.

Hamis konszenzus Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményének, tulajdonságainak vagy viselkedésének a miénkhez való hasonlóságát: A járókelő vallomása a reklámban A nevető- és tapsgép A legnagyobb mennyiségben forgalmazott sör

Referenciacsoport Egy adott vélemény kialakításához a megfelelő tulajdonságok miatt hiteles információforrásnak elfogadott emberek csoportja: Egerszegi és a Plussz A macskák Whiskast vennének A magyar fogorvosok szövetségének ajánlása Az azonosulás referenciacsoportot teremt

AZ ENGEDELMESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A KIVÁLTOTT HATÁSTÓL MÉRT TÁVOLSÁG Politikus a döntések hatásától Pilóta a bombázó területtől A TEKINTÉLY TÁVOLSÁGA AZ ÉRINTETTEKTŐL Háborús bűnösök: parancsra tettem

MILGRAM „engedelmességi” kísérlete I. Cél: szó párok betanítása A tanulókra elektródákat szereltek Feladatmegoldás közben a hibázókat egyre erősödő elektrosokkal büntették /létszólag/ A vizsgáztató kapott egy minta sokkot A vizsgázók fájdalmat imitáltak

MILGRAM „engedelmességi” kísérlete II. Előzetes vélemények: Interjúban: 99% visszautasította a fájdalom fokozását Valóság: 62% elment a végső határig / neves kísérlet vezető esetén az átlagok emelkedtek Antipatikus személyeknél hibát vétve büntettek Ellenszegülők: 12% volt aki visszautasított minden együttműködést Nők és férfiak egyformán viselkedtek

A konformálódást meghatározó tényezők: A többségi vélemény: egyöntetű vagy megosztott véleményekre épül. Az egyén önmegítélése. Az alacsony önértékű személyiség sokkal hajlamosabb engedelmeskedni a csoportnyomásnak, mint a magas. A „jutalom-büntetés” (befogadás c. visszautasítás) iránti vágy, illetve félelem erőssége

A konformitás különböző módon jelenik meg: A csoport nyomást gyakorol tagjaira, így kényszeríti ki az igazodást. Külső fenyegető kényszerek váltják ki az erőteljes azonosulást. Az egyén felismeri a csoporthoz való tartozás előnyeit és ezek élvezetének fenntartása érdekében igazodik a normákhoz. A megszokottsághoz való ragaszkodás, konfliktustól való félelem, a változtatásban való érdektelenség vezet az alkalmazkodáshoz.

A társas befolyásolásra való reagálások összehasonlítása Összehasonlítás irányai Behódolás Azonosulás Internalizáció Befolyás tartóssága átmeneti változó állandó Hatékonyság alacsony célszerű szinergikus Mozgató erő jutalom vagy büntetés hasonlóságra való törekvés értékmegtartás Alapmotívum hatalom vonzerő hitelesség