Kulturális tevékenységek intézményesülése (Instituţionalizarea activităţilor culturale)

Az intézményesítés helyszíne: a nagyvárosok Ez egyre inkább a szimbólumok világa: előállításuk fontosabb, mint az anyagi javak termelése •kép, hang, szoftver, •CD, DVD, újság, könyv, tanulmányok, •tervek, adatbázisok •szerződések, biztosítási kötvények, értékpapírok

Kreatív hálózatok: rugalmas termelés és fogyasztás, rugalmas munkaerőpiac Hálózatok szerveződnek sok, egymással kölcsönhatásban levő, kis léptékű, műhely jellegű •üzleti tevékenység, illetve •projekt (divat, multimedia, film, lap- és könyvkiadás, forma- és építészeti tervezés, marketingkommunikáció) köré.

A fejlett nagyvárosokat leginkább három, egymással szinergiában, átfedésben levő tevékenység alakítja: •Fogyasztás •Szórakozás •Turizmus Ezeket támogatják a fejlett pénzügyi/üzleti szolgáltatások, a telematika, a szabadidő- gazdaság, kulturális iparágak.

Kulturális iparágak magukba foglalják az alábbi gazdasági ágakkal összefüggő termékek és szolgáltatások teljes vertikumát •Divat (ruházat, ékszer) •Bútorkészítés •Lakberendezés •Személygépkocsi-gyártás •Reklám

•Könyvkiadás •Zene •Film •Építészet •Vendéglátóipar •Turizmus

Zene estében a horizontális skálája a műfajoknak: opera, szimfonikus zene, kamarazene, operett, dzsessz, könnyűzene a vertikális skála: oktatás, fesztiválok, CD, DVD és kottakiadás, hangszerkészítés

Rugalmas termelés – rugalmas fogyasztás A közönség/fogyasztók erőteljes szegmentálódása ideológia, életkor, életstílus, ízlés alapján A telekommunikáció, tömegkommunikáció és személy számítógép integrálódásával létrejövő multimédia egyre inkább a személyre szabott otthoni kultúrafogyasztás lehetőségét kínálja.

Az ember dixielandet hallgat, western filmet néz, tai-chi gyakorlatokat végez egy kicsit, ebédre Kentucky-csirkét eszik, vacsorára pedig valamely távol- keleti konyha specialitását....

A versenybenmaradás feltétele: sikeres városban sikeres kulturális vállalkozásnak lenni -- ez vonzza a további gazdasági, kulturális tőkét. A sikeres városoknak igazi, történelmi vagy kortárs egyéniségekre/alkotókra van szüksége ahhoz, hogy megerősítsék, eladják imázsukat. A város anyagi és szellemi teréből a vállakozások közvetítésével áru lesz.

Épített környezet fogyasztása: séta (,,urbánus szafari”) vizuális fogyasztás (fényképezés, videózás, magazinokban bemutatás) építészeti szabályozások (a feltárulás szabályozása)

A város az imázsépítés és marketingkommunikáció helyszíne: nem elég a termékeket magas színvonalon előállítani és fogyasztásra felkínálni, hanem hatékonyan is kell kommunikálni (PR).

Városi kulturális gazdaság négy komponense: •A hagyományos kulturális szolgáltatások köre – közművelődés, kulturális intézmények: kiállítások, múzeumok, színházak, koncertek •A kulturális termékipar – CD/DVD-től a könyvkiadáson át a formatervezett fogyasztási/divatcikkekig •Kultúrával összefüggő turizmus – fesztiválok, rendezvények •Tudásipar – egyetemek, K+F

•A nagyváros sikeres fejlesztéséhez kreatív projektek kellenek – Budapest esetében ezek: •Pepsi-sziget •Száztagú cigányzenekar •Kommunista szoborpark •Terror háza •Millenáris Park •Budapesti Tavaszi Fesztivál •Ecseri piac

•Versenytársaival szemben Budapest hátránya: nem gyalogosváros (kiterjedtebb gyalogösvényzet, fejlettebb tömegközlekedés). Előnyök: filmforgatások helyszíne (karakteres forgatási helyszínek, fejlett szolgáltatások) más vizuális ágak fejlettsége (animációs rajzfilm, könyvkiadás, szoftvergyártás, építészet)

Zenei tematika – a magyar országimázs és a főváros legszervezebb, legjobban eladható része.

Történelmi városrészek tematika -- Falk Miksa utca és környéke (műtárgy- kereskedelem) -- tematikus séták (pl. történelmi eseménysorozat megtekintése) --,,vigalmi negyed” --,,kisvárosok a nagyvárosban” --,,Jewish Town”,,,Gipsy Town”