A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai

Az előadások a következő témára: "A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai"— Előadás másolata:

1 A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai

2 Főbb kultúrafogyasztási modellek
Hidy Péter (1997) kultúrafogyasztó típusai: 1. A passzív típus (semmilyen érdeklődést nem mutatnak a kultúra iránt (munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, arányuk 35%). 2. A kapaszkodó rekreációs típus (sokat dolgoznak, időnként szabad idejében kulturálódnak, de megfogalmazott igényük nincs a kultúrával kapcsolatosan. A munkásság és parasztság jobban képzett rétegei, szolgáltatásban dolgozók, arányuk 26%.) A közművelődési tevékenység empirikus vizsgálatában az intézmények által kínált tevékenységrendszert és a lakosság általános kulturális fogyasztási tendenciáit kívánjuk összevetni. Ehhez azonban ismernünk kell a főbb kultúrafogyasztási modelleket, amelyeket azonban az empirikus kutatásunkban nem kívánunk külön vizsgálni, mivel azok nem a befogadói oldalra, hanem a közvetítői oldalra vonatkoznak. A Hidy Péter (1997) szerkesztésében megjelent tanulmány több kultúrafogyasztó típust is tárgyal már a nyolcvanas évektől kezdődően. A nyolcvanas években, a magyar társadalomban 4 típust lehetett elkülöníteni, amelyek részben a rendszerváltás után is jelentkeztek. A passzív típus (1) tagjai semmilyen érdeklődést nem mutatnak a kultúra iránt, legfeljebb tévét néznek (munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, arányuk 35%.). A kapaszkodó rekreációs típus (2) alanyai sokat dolgoznak, időnként szabad idejében kulturálódnak, de megfogalmazott igényük nincs a kultúrával kapcsolatosan. (A munkásság és parasztság jobban képzett rétegei, szolgáltatásban dolgozók, arányuk 26%.) A nyitott felhalmozó típus (3) hasonló az előzőhöz, de már van igénye a kultúrára, bár még nem érték szerint válogatnak. (Munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, az előző csoporthoz képest több közöttük a szolgáltatásbeli, arányuk 24%.) Az autonóm-autentikus típus (4) a magaskultúra elkötelezett híve, fogyasztói és alkotói minőségben is. (Értelmiségiek és más csoportok elitjei, arányuk 15%.) Erről bővebben: Vitányi 1995.

3 3. nyitott felhalmozó típus
(hasonló az előzőhöz, de már van igénye a kultúrára, bár még nem érték szerint válogatnak. Munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, az előző csoporthoz képest több közöttük a szolgáltatásbeli, arányuk 24%.) 4. autonóm-autentikus típus (a magaskultúra elkötelezett híve, fogyasztói és alkotói minőségben is. Értelmiségiek és más csoportok elitjei, arányuk 15%.)

4 Hunyadi (2005) tovább differenciálja a típusokat:
Fiatalos-mindenevő típus Szinte hetente jár el valamilyen kulturális rendezvényre. Olvasnak, sportolnak, számítógépet, internetet használnak, kirándulnak, valamilyen hobbijuk van. Főként városlakók, közép és felsőfokú végzettségűek. Sok a tanuló közöttük. A éves lakosság 6%-a, kb fő. Hunyadi (2005) tovább differenciálja a típusokat a kulturális és szabadidő eltöltési szokások alapján. Felosztása alapján hat nagy típusról beszélhetünk. A fiatalos-mindenevő típus (1) szinte hetente jár el valamilyen kulturális rendezvényre. Rendszeresen olvasnak, sportolnak, számítógépet, internetet használnak, kirándulnak, valamilyen hobbijuk van. Főként városlakók, közép és felsőfokú végzettségűek. Sok a tanuló közöttük. A éves lakosság 6%-a, kb fő. A konszolidált, hagyományosan kulturálódók csoportja (2) az első csoport idősebb változata. Már ritkábban járnak kulturális rendezvényre, mint az előző csoport. Sokat olvasnak, kirándulnak és sportolnak, de már szolidabb körülmények között. Ők is főként városlakók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, de már kevesebb a tanuló közöttük. A év közötti lakosság 9 %-át teszik ki, kb fővel.

5 2. A konszolidált, hagyományosan kulturálódók csoportja
Már ritkábban járnak kulturális rendezvényre, mint az előző csoport. Sokat olvasnak, kirándulnak és sportolnak, de már szolidabb körülmények között. Ők is főként városlakók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, de már kevesebb a tanuló közöttük. A év közötti lakosság 9 %-át teszik ki, kb fővel. (az első csoport idősebb változata)

6 3. A mozizós-bulizós típusúak
Havonta egyszer vesznek részt kulturális rendezvényen. Könyvet az előző csoportoknál kevesebbet olvasnak. Kevesebbet sportolnak, kirándulnak Csak a csoport fele használja a számítógépet és az internetet. A csoport felét a huszonévesek alkotják, az átlagéletkor 27 év. Az érettségizettek és a tanulók adják a többséget, csupán 8 % a diplomások aránya. A csoport egynegyedét a képzetlenek adják. Ők is főként városlakók. A évesek 14%-a, kb. 1 millió ember. A mozizós-bulizós típusúak (3) havonta egyszer vesznek részt kulturális rendezvényen. Könyvet az előző csoportoknál kevesebbet olvasnak. Kevesebbet sportolnak, kirándulnak, csak a csoport fele használja a számítógépet és az internetet. A csoport felét a huszonévesek alkotják, az átlagéletkor 27 év. Az érettségizettek és a tanulók adják a többséget, csupán 8 % a diplomások aránya. A csoport egynegyedét a képzetlenek adják. Ők is főként városlakók. A évesek 14%-a, kb. 1 millió ember. A

7 4. A művelődési házba járók csoportja
havonta látogatja a művelődési ház valamelyik rendezvényét, ugyanakkor szinte egyáltalán nem járnak más kulturális intézménybe. Könyvet csak elvétve olvasnak. Általában nem sportolnak, nem kirándulnak, több időt töltenek a tévénézéssel, rádióhallgatással. Nagy arányban járnak valamilyen közösségbe, klubba, egyesületbe. Főként kistelepüléseken élnek, a csoport kétharmada alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, 8%-nak van csupán felsőfokú végzettsége. A éves lakosság 10%-a, mintegy ember tartozik ide. A művelődési házba járók (4) csoportja havonta látogatja a művelődési ház valamelyik rendezvényét, ugyanakkor szinte egyáltalán nem járnak más kulturális intézménybe. Könyvet csak elvétve olvasnak. Általában nem sportolnak, nem kirándulnak, a fent elemzett csoportoknál több időt töltenek a tévénézéssel, rádióhallgatással. Nagy arányban járnak valamilyen közösségbe, klubba, egyesületbe. Főként kistelepüléseken élnek, a csoport kétharmada alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, 8%-nak van csupán felsőfokú végzettsége. A éves lakosság 10%-a, mintegy ember tartozik ide.

8 Évente legfeljebb háromszor megy el valamilyen kulturális eseményre.
5. Olvasós típus Évente legfeljebb háromszor megy el valamilyen kulturális eseményre. Otthon viszont sokat olvasnak, főként könnyebb irodalmakat, sportolni, kirándulni nem járnak. Az átlagéletkor 44 év, a magasabb végzettségűek aránya 56%, ebből felsőfokú 20%, középiskolai végzettségű pedig 36%. Főként a nagyobb városok lakói, a év közötti lakosság 17%-a, mintegy 1,2 millió ember. Hunyadi tipizálásában az olvasós a következő csoport (5). Ez a csoport évente legfeljebb háromszor megy el valamilyen kulturális eseményre. Otthon viszont sokat olvasnak, főként könnyebb irodalmakat, sportolni, kirándulni nem járnak. Az átlagéletkor 44 év, a magasabb végzettségűek aránya 56%, ebből felsőfokú 20%, középiskolai végzettségű pedig 36%. Főként a nagyobb városok lakói, a év közötti lakosság 17%-a, mintegy 1,2 millió ember.

9 6. A sivár típusú Igénye a kultúra iránt rendkívül alacsony, kultúraközvetítő intézménybe nem járnak, (főként a ház körüli munkák és tévénézés). A legképzetlenebbek és a legidősebbek csoportja, a kétharmaduk 40 év feletti. A csoport 75%-a alacsony iskolai végzettségű, közel fele csak nyolc osztályt végzett, főként községekben élnek. A év közötti lakosság 43%-a, mintegy 3,2 millió ember tagja a csoportnak. A sivár típusú csoport (6) igénye a kultúra iránt rendkívül alacsony, kultúraközvetítő intézménybe nem járnak, főként a ház körüli munkákkal és tévénézéssel töltik szabadidejüket. A legképzetlenebbek és a legidősebbek csoportja, a kétharmaduk 40 év feletti. A csoport 75%-a alacsony iskolai végzettségű, közel fele csak nyolc osztályt végzett, főként községekben élnek. A év közötti lakosság 43%-a, mintegy 3,2 millió ember tagja a csoportnak.

10 Mindezek alapján: A passzív csoportnak (Hunyadinál ez az olvasós és sivár csoport együttesen) az aránya már elérte a 60%-ot a társadalomban. A kultúra iránt passzív réteg a nyolcvanas években 37% volt, az 1996-os vizsgálat 43%-ot mutatott, a 2003-as pedig 60%-ot, tehát a nyolcvanas évektől egyre növekvő arányban vált a társadalom a kultúra iránt közömbössé. A kulturális egyenlőtlenséget jellemzően mutatja, hogy a „…társadalom felső kulturális tizede fogyasztja a kulturális kínálat közel felét (45%-át), a felső harmad fogyasztja a kulturális javak 80%-át, a társadalom fele fogyasztja a kulturális kínálat 90%-át” (Hunyadi 2005, 67). Mindezek alapján a korábbi vizsgálatok (azaz Hidy 1997) eredményeit összehasonlítva a évivel megállapíthatjuk, hogy a passzív csoportnak (Hunyadinál ez az olvasós és sivár csoport együttesen) az aránya már elérte a 60%-ot a társadalomban. A kultúra iránt passzív réteg a nyolcvanas években 37% volt, az 1996-os vizsgálat 43%-ot mutatott, a 2003-as pedig 60%-ot, tehát a nyolcvanas évektől egyre növekvő arányban vált a társadalom a kultúra iránt közömbössé. A kulturális egyenlőtlenséget jellemzően mutatja, hogy a „…társadalom felső kulturális tizede fogyasztja a kulturális kínálat közel felét (45%-át), a felső harmad fogyasztja a kulturális javak 80%-át, a társadalom fele fogyasztja a kulturális kínálat 90%-át” (Hunyadi 2005, 67).

11 A vizsgálatok alapján:
bizonyítást nyert, hogy a kulturális fogyasztás milyenségét és mennyiségét alapvetően az iskolázottság determinálja. Minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál jobban van igénye a kultúrára, és annál gyakrabban vesz részt a kulturális eseményeken, rendezvényeken (Dudás – Hunyadi 2005). A vizsgálatok alapján bizonyítást nyert, hogy a kulturális fogyasztás milyenségét és mennyiségét alapvetően az iskolázottság determinálja. Minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál jobban van igénye a kultúrára és annál gyakrabban vesz részt a kulturális eseményeken, rendezvényeken (Dudás – Hunyadi 2005).

12 Az 1996-os vizsgálatban Egy tízfokú skálán a lakosság a kultúrát magas pontszámmal értékelte. család került (9.7%), a pénz (8.5%), munka (8.3%). kultúra, a szabadidő hasznos eltöltésével azonos arányban (7.5%). Kultúra magas társadalmi presztízsét jelentette (Hidy 1997.) Az 1996-os vizsgálatban az értékválasztást tekintve egy tízfokú skálán a lakosság a kultúrát magas pontszámmal értékelte. Az első helyre a család került (9.7%), a pénz a másodikra (8.5%), majd a munka következett (8.3%). Ezután következett a kultúra, a szabadidő hasznos eltöltésével azonos arányban (7.5%). Ez a kultúra magas társadalmi presztízsét is jelenti (Hidy 1997, 28-32). Hunyadi 2003-as vizsgálatában is a család van az első helyen. A tízfokozatú értékskálán a család 9.7 továbbra is, a pénz 8.2, a munka, hivatás 7.8. a szabadidő, kikapcsolódás 7.4, a barátok 7.0, a kultúra/műveltség 6.6, a politika, közélet 3.8 pontot kapott.

13 Hunyadi 2003-as vizsgálatában (tízfokozatú értékskála)
Család (9.7) Pénz 8.2, A munka, hivatás 7.8. A szabadidő, kikapcsolódás 7.4, A barátok 7.0, A kultúra/műveltség 6.6, A politika, közélet 3.8 pontot kapott.

14 Összegezve: A kultúra hátrébb szorult (a szabadidő és a baráti kapcsolatok is megelőzte) A két vizsgálat alapján a kultúra társadalmi presztízse, értéke is csökkent, bár a kultúraközvetítő intézményeket látogatók száma nőtt (Hunyadi 2005). A 2003-as vizsgálat megállapításai szerint a kiállításokra és a moziba járnak el a legtöbben, egy év során a népesség legalább egyszer elmegy ezekre a helyekre (Dudás – Hunyadi 2005). Színházakban és könnyűzenei koncerteken a lakosság egyharmada fordult elő a évben. Összehasonlítva a Hidy-féle vizsgálattal a kultúra hátrébb szorult, olyan értékek előzték meg, mint a szabadidő és a baráti kapcsolatok. A két vizsgálat alapján a kultúra társadalmi presztízse, értéke is csökkent, bár a kultúraközvetítő intézményeket látogatók száma nőtt (Hunyadi 2005). A hagyományos és a modern tömegkultúra fogyasztását tekintve a 2003-as vizsgálat megállapításai szerint a kiállításokra és a moziba járnak el a legtöbben, egy év során a népesség legalább egyszer elmegy ezekre a helyekre (Dudás – Hunyadi 2005). Színházakban és könnyűzenei koncerteken a lakosság egyharmada fordult elő a évben.

15 Mintegy 3.3 millió ember látogatott kiállításokat a múzeumokban és galériákban, ebből 1 millió fő rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Moziba 3 millióan mentek az adott évben, ennek fele rendszeres moziba járó. Színházba 2.5 millióan, könnyűzenei koncertre pedig 2 millióan jutottak el 2003-ban. Mintegy 3.3 millió ember látogatott kiállításokat a múzeumokban és galériákban, ebből 1 millió fő rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Moziba 3 millióan mentek az adott évben, ennek fele rendszeres moziba járó. Színházba 2.5 millióan, könnyűzenei koncertre pedig 2 millióan jutottak el 2003-ban. Komolyzenei rendezvényre fő jutott el, ebből fő rendszeresen jár ilyen alkalmakra. Ugyancsak a szerzőpáros vizsgálataiból következik, hogy a kultúra fogyasztói főként a fiatalok és a diplomások köréből kerülnek ki. Azok, akik eljárnak különböző kulturális eseményekre, azok otthon is több kultúrát fogyasztanak és ez visszafelé is működik: akik nem járnak el kulturális programokra, azok otthon sem fogyasztanak kultúrát (Dudás – Hunyadi 2005).

16 Komolyzenei rendezvényre 800. 00 fő jutott el, ebből 150
Komolyzenei rendezvényre fő jutott el, ebből fő rendszeresen jár ilyen alkalmakra. A kultúra fogyasztói főként a fiatalok és a diplomások köréből kerülnek ki. Azok, akik eljárnak különböző kulturális eseményekre, azok otthon is több kultúrát fogyasztanak és ez visszafelé is működik: akik nem járnak el kulturális programokra, azok otthon sem fogyasztanak kultúrát. Mintegy 3.3 millió ember látogatott kiállításokat a múzeumokban és galériákban, ebből 1 millió fő rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Moziba 3 millióan mentek az adott évben, ennek fele rendszeres moziba járó. Színházba 2.5 millióan, könnyűzenei koncertre pedig 2 millióan jutottak el 2003-ban. Komolyzenei rendezvényre fő jutott el, ebből fő rendszeresen jár ilyen alkalmakra. Ugyancsak a szerzőpáros vizsgálataiból következik, hogy a kultúra fogyasztói főként a fiatalok és a diplomások köréből kerülnek ki. Azok, akik eljárnak különböző kulturális eseményekre, azok otthon is több kultúrát fogyasztanak és ez visszafelé is működik: akik nem járnak el kulturális programokra, azok otthon sem fogyasztanak kultúrát (Dudás – Hunyadi 2005). 16 16

17 A legtöbb látogatót vonzzák
Fesztiválok A legtöbb látogatót vonzzák A fesztiválokon belül is a helyi fesztiválok a legnépszerűbbek. 2003-ban 3,5 millió ember, a évesek 47 %-a kapcsolódott be valamilyen helyi szervezésű rendezvénybe. A civil szervezetek helyi programjait 1 millió ember látogatta, Nem hagyhatóak figyelmen kívül az utóbbi évtizedekben a fesztiválok sem, amelyek a legtöbb látogatót vonzzák. A fesztiválokon belül is a helyi fesztiválok a legnépszerűbbek ban 3,5 millió ember, a évesek 47%-a kapcsolódott be valamilyen helyi szervezésű rendezvénybe. A civil szervezetek helyi programjait 1 millió ember látogatta, ezer ember vett részt a különböző, elsősorban kereskedelmi médiumok „road show”-inak programjaiban. 600 ezren látogatták a könnyűzenei fesztiválokat. A Sziget Fesztivál a éves lakosság kb. 4%-át, több mint 300 ezer embert vonzott, a többi fesztivál (EFOTT, VOLT, Wanted stb.) együttes közönsége 400 ezer ember volt a vizsgált időszakban.

18 Fesztiválok 7-800 ezer ember vett részt a különböző, elsősorban kereskedelmi médiumok „road show”-inak programjaiban. 600 ezren látogatták a könnyűzenei fesztiválokat. A Sziget Fesztivál a éves lakosság kb. 4%-át, több mint 300 ezer embert vonzott, a többi fesztivál (EFOTT, VOLT, Wanted stb.) együttes közönsége 400 ezer ember volt a vizsgált időszakban. Nem hagyhatóak figyelmen kívül az utóbbi évtizedekben a fesztiválok sem, amelyek a legtöbb látogatót vonzzák. A fesztiválokon belül is a helyi fesztiválok a legnépszerűbbek ban 3,5 millió ember, a évesek 47%-a kapcsolódott be valamilyen helyi szervezésű rendezvénybe. A civil szervezetek helyi programjait 1 millió ember látogatta, ezer ember vett részt a különböző, elsősorban kereskedelmi médiumok „road show”-inak programjaiban. 600 ezren látogatták a könnyűzenei fesztiválokat. A Sziget Fesztivál a éves lakosság kb. 4%-át, több mint 300 ezer embert vonzott, a többi fesztivál (EFOTT, VOLT, Wanted stb.) együttes közönsége 400 ezer ember volt a vizsgált időszakban. 18 18

19 A színházi és táncfesztiválokat kb. 300 ezer fő látogatta 2003-ban.
A kórusfesztiválokat, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait és a Művészetek Völgye eseményeit egyaránt kb ezer ember látogatta. A filmfesztiválok, a Budapesti Őszi Fesztivál és a Zempléni Napok kb ezer főt vonzottak. A színházi és táncfesztiválokat kb. 300 ezer fő látogatta 2003-ban. A kórusfesztiválokat, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait és a Művészetek Völgye eseményeit egyaránt kb ezer ember látogatta. A filmfesztiválok, a Budapesti Őszi Fesztivál és a Zempléni Napok kb ezer főt vonzottak. „A művészeti fesztiválok – mind az összművészetiek, mind az egy-egy hagyományos művészeti ághoz kapcsolódó fesztiválok – mintegy másfél milliós közönsége jóval elitebb, magasabb társadalmi státusú, mint akár a könnyűzenei, akár a média, akár a helyi és civil szervezetek rendezvényeinek közönsége” (Hunyadi 2004c, 34-36).

20 „A művészeti fesztiválok mintegy másfél milliós közönsége jóval elitebb, magasabb társadalmi státusú, mint akár a könnyűzenei, akár a média, akár a helyi és civil szervezetek rendezvényeinek közönsége” (Hunyadi). A színházi és táncfesztiválokat kb. 300 ezer fő látogatta 2003-ban. A kórusfesztiválokat, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait és a Művészetek Völgye eseményeit egyaránt kb ezer ember látogatta. A filmfesztiválok, a Budapesti Őszi Fesztivál és a Zempléni Napok kb ezer főt vonzottak. „A művészeti fesztiválok – mind az összművészetiek, mind az egy-egy hagyományos művészeti ághoz kapcsolódó fesztiválok – mintegy másfél milliós közönsége jóval elitebb, magasabb társadalmi státusú, mint akár a könnyűzenei, akár a média, akár a helyi és civil szervezetek rendezvényeinek közönsége” (Hunyadi 2004c, 34-36). 20 20

21 Köszönöm a figyelmet!