A FÖLDRAJZ SZEREPE A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Gyakran felett kérdés: Hol a helyünk (a geográfia) a mai tudományok között? (Van-e helyünk?– lásd akadémiai helyeken való kiszorítósdi) Tudunk-e olyan tudományos eredményeket felmutatni, ami „tartást” adhat a földrajztudománynak? (miközben tudjuk, hogy más területek/tudományok komoly szeleteket szakítanak/szakítottak le a geográfiából – lásd a felsőoktatás reformja során tapasztalt „nyomulások”)

A földrajz az emberiség legősibb tudományai közé tartozik. A tudományok differenciálódási folyamatában a földrajzból is számos tudomány vált ki, s ma közülük többnek a szakmai és társadalmi presztízse nagyobb, mint az egykori anyatudományé. Ennek oka egyrészt az, hogy ezek az új tudományok speciális igényeket elégítenek ki, másrészt kialakult egy torz kép a földrajzról azzal, hogy sokan a topográfiai ismeretekkel azonosítják (lényegében ezt sugallják a sikeres kvízműsorok is). További probléma, hogy a földrajz paradigmaváltása együtt járt a földtudományokon belüli folyamatos háttérbeszorulással. Stb., stb.

Napjainkban egyre több területen igazolódik, hogy a komplex, team jellegű kutatások azok, amelyek új tudományos eredményt hozhatnak. Ebben az időszakban nagyobb szerepet kaphat a földrajznak a szintetizáló szerepe. A földrajz a tér és az idő tudománya, s ezt kihasználva reális szerepe lehet a folyamatjellegű változások interdiszciplináris értékelésében. Két konkrét példán keresztül szeretném ezt bizonyítani: az egyik egy időben rövidebb jellegű, de összetett változás, a belvízképződés egy sajátos esete, a másik egy legalább évtizedes nagyságú változás, a klímaváltozás és a tájváltozás összefüggései.

1. A belvíz-képződés idő- és térbeli összefüggései 1999-es belvíz után földrajzos (R.J.) kérdés a védekezést irányító vízügyes szakemberhez: „tudjátok-e miért alakult ki ez a belvíz?” Válasz: ??? /Magyarázat a „vízügynek” a problémát kell „kezelni”, azaz mentesíteni a káros elöntésektől - //és nem magyarázatokat keresni// - tipikus problémakövető megoldás/ Jöhet a földrajzos „okoskodás”. (szabad időbeli és térbeli folyamatokban gondolkodni)

A belvízképződés folyamatában általában kevésbé számolunk a távolabbi területek kedvezőtlen hatásival, s a hidrometeorológiai előzményeket is legtöbbször „a kedvezőtlenre fordulástól” szoktuk értékelni. A belvízképződés azonban időnként csak tágabb összefüggésben érthető meg. Azt, hogy az önmagukban nem veszélyes hidrometeorológiai és hidrogeológiai helyzetek összekapcsolódása súlyos elöntéseket okozhatnak, jól érzékeltetheti az 1998–1999-ben a Békés megyei Hunya és Kondoros községekben kialakult belvíz. 1998, de különösen 1999 tavaszán a Maros-hordalékúp északi peremén elhelyezkedő két (a belvizek által csak ritkábban veszélyeztetett), településben jelentős belvíz pusztított, miközben a délebbi, gyakrabban károsított településen nem, vagy alig jelentkezett a káresemény. A látszólag titokzatos esemény magyarázatát a terület geomorfológiája és az eseményeket megelőző telek meteorológiai helyzete adta.

Mindkét évben a tél eleje aránylag csapadékos és enyhe is volt, amit utána szárazabb és hideg időszak követett. Az enyhe időszak lehetővé tette, hogy a téli csapadék szinte késleltetés nélkül elérje a talajvizet, és a talajvíz maximuma a szokásosnál 1–2 hónappal korábban alakulhatott ki. Ennek következtében a Maros-hordalékkúp magasabb részein tavasszal „száraz” helyzet alakult ki, miközben a felszín alatt egy „talajvízhullám” indult el az alacsonyabb területek felé. A téli rendkívüli beszivárgás így lehetővé tette a hordalékkúp magasabb részeiről a talajvíz egy részének „megszökését”, s míg ott a szokásos helyzethez viszonyítva inkább vízhiány alakult ki, másutt kárt okozott. Így fordulhatott elő, hogy a belvizes területtől távoli (50–60 km-re) és a kritikus időszakot hónapokkal megelőző események jelentősen befolyásolták a káresemények mértékét.

2. Globális klímaváltozás következményeként értékelhető tájváltozás

A klimatikus változásoknak hazánkban is vannak jól azonosítható, és mérhető következményei! Csökkenő csapadék (OMSZ adatainak felhasználásával) Emelkedő hőmérséklet (Szalai-Szentimrei 2001) De ezek nagy ingadozásokat mutatnak! Keressünk olyan mutatókat, amik jobb trendet mutatnak – és objektívek, mérhetőek!

Mit „szól” ehhez a táj …? Biomasszaváltozás (külön előadásban)

Talajváltozás

A VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSAI Nem nyilvánvaló következmény sor CSAPADÉK CSÖKKENÉSE ↓ TALAJVÍZ TARTÓS VÁLTOZÁSA TALAJOK ÁTALKULÁSA A VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSAI TÁJVÁLTOZÁS Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!

Az ilyen tudományokat átfogó, vagy/és sajátos tér- és időbeli összefüggéseket mutató jelenségeknél a földrajz szerepe aligha kerülhető meg. A földrajz komplex jellege lehet a megoldás (és talán a megfelelő biztosíték is) a különböző időléptékű változások tudományos értékelésére.

Köszönöm a figyelmet!